Szia Vendég! (5777 Támuz 5)
Rólunk írták
JMPointról megjelent cikkek


Zsidó társkeresés az interneten
Új Élet - 2003. május

Társtalanok és társkeresők
Szombat - 2005. április

Zsidók a hálón
Szombat - 2005. június

Zsidó Találkozási Pont az interneten
Mazsike - 2005. december


Zsidó társkeresés az interneten
Új Élet - 2003. május

A zsidó hagyomány szerint a házasságközvetítők – sádchenek – feladata segíteni a szülőknek, hogy gyermekeik megfelelő társsal kössenek házasságot. Szerepük azért jelentős, mert az 1867-es kiegyezés, az egyenjogúsítás előtt egyes zsidó családok számára a társadalmi felemelkedést, érvényesülést nemcsak az anyagi, hanem a társadalmi szempontból is jól megválasztott parti biztosíthatta. Ennek elérésében éppen a házasságközvetítők játszhattak jelentős szerepet. Különleges figurái voltak a zsidóságnak, akiket meg is becsültek, de ugyanakkor meg is vetettek, akik gyakori szereplői voltak a szidó adomáknak, vicceknek.
Mindez ma már hazánkban többségében másként van. A fiatalok javarészt maguk akarják jövendőbeli párjukat megválasztani. Természetesen ehhez jelenleg is igényelnek segítséget. Számtalan párkeresőt találhatnak, ahol megfelelő információkat kapnak.
Kürti Gábor pécsi informatikust régóta foglalkoztatja az a tapasztalat, hogy a vidéken élő zsidó fiataloknak nem könnyű megfelelő társat találni. Kereste az interneten, vajon van-e olyan oldal, mely ezt segíti. Több külföldi lehetőséggel ellentétben nem talált ilyen jellegű hazai weboldalt.
– Régóta foglalkoztat a weblapkészítés, és ezt kötöttem össze egy zsidó társkereső oldal elkészítésével. Amikor kialakítottam az oldalt, erről tájékoztatást tettem közzé a UJS hírleveleiben, a Bálint Ház webfórumán, és szórólap formájában a legutóbbi fővárosi chanukka-bálon. A weblap tavaly novemberi indulásától ez év márciusáig az internetes oldalon – www.jmpoint.hu – való jelentkezést több mint 170-en igényelték. A hazaiakon kívül Erdélyből, Németországból, Amerikából, Izraelből.
Kürti Gábor tájékoztatása szerint ez a szolgáltatás teljesen ingyenes az érdeklődők számára. A megfelelô regisztrálás után a legfontosabb jellemzők, a bemutatkozás jelenik meg a weblapon. Munkája során kézben tartja a regisztrációkat, kiszűri a nem kívánatos szövegeket. Lehetőség van házastársat, útitársat, szabadidőpartnert és levelezőtársat keresni. Az oldal szolgáltatásai közé tartozik – a társkeresésen kívül – a fórum és a belső levelezés is.
– Az a kérésem, hogy aki megtalálta azt, akit keresett, és ki akar lépni az oldalról, írja meg nekem, hogy eredményes volt a szolgáltatásomban való részvétel. Tekintettel arra, hogy eddig csak saját anyagi erőmből tudtam működtetni ezt a zsidó társkeresést, bízom benne, hogy a jövőben lesznek olyanok, akik a különböző lehetőségeket kihasználva anyagi támogatással vagy az oldalon való hirdetéssel segítik majd a hosszú távú működést.
M. E.


Társtalanok és társkeresők
Szombat - 2005. április

(...) A szociológusok által jól ismert nagyvárosi magány és az asszimilálódott zsidóság problémája fonódik itt egybe: nemcsak általában párt találni nehéz az individuális értékekre épülő társadalomban, de „hasonszőrű” társat (itt értsd: zsidót”) még nehezebb, pláne, ha az illető maga soha nem is volt tagja semmilyen zsidó közösségnek. Az internetes zsidó társkereső, a Jewish Meeting Point a legalkalmasabb fórum a zsidókat csak messziről kerülgető (zsidó) társkeresőknek: „zsidó vagyok, de a vallásomat nem gyakorlom” – ez talán a bemutatkozó oldalak legtipikusabb fordulata.

Amikor a zsidók még elkülönülten éltek a többségi társadalomtól, fel se merült, hogy nem zsidóval is házasodhatnának. Az eufórikus asszimilálódás korszakában azonban, ki látja problémának, hogy zsidók nem zsidókkal házasodnak?! Mégis, a holokauszt után született generáció és gyerekeik körében egyaránt szép számmal találunk olyanokat, akik házassági vagy párkapcsolati kudarcaikat a „vegyes” házasságra / kapcsolatra vezetik vissza. „Vegyes családokban” felnőttek emlékezhetnek rá saját gyerekkorukból, hogy mennyi feszültséget okozott a szülők esetleges kétféle irányultsága, értékrendje, mentalitása. Ezért aztán a maguk életében, e konfliktusokat elkerülendő, a „hasonszőrűek” társaságát keresik. Ugyanakkor, mind a zsidó szervezetek programjain, mind a JMP társkereső oldalain és vitafórumain, számos nem zsidó rokonszenvező is felbukkan. „Nem vagyok zsidó származású, de eddig már több komoly kapcsolatom volt zsidó lányokkal, így többek között a kellemes emlékek hatására látogattam el erre a lapra.” Hogy miért, nem tudni pontosan: talán izgalmas számukra a kisebbségi lét ”akol melege”; az is lehet, hogy a zsidókról kerengő előítéletek és legendák vonzzák oda őket (v.ö. „kenyérre kenhető férj”, „melegszívű zsidó apa”, „eszes”, „buja zsidó nő” stb.).

Az egyik JMP vitafórumon így vitáznak és viccelődnek: azt mondta, hogy, keresztény honlapra nem lenne érdemes felmenni, mert ott nincs szexualitás, csak áldozatkészség, bűntudat, míg a zsidók élvezik az életet, ez benne van a kultúrában. Igaza van, Nem?”

– „ Nem azért jönnek a keresztények, mert az a hír járja, hogy a zsidók élvhajhászok? :o)

Azon túl, hogy van akit a zsidó szellemiség vonz ”. J ”

– „ Biztos sok Woody Allent láttak, és olvasták A Portnoy – kórt…

A zsidó társkeresők egy része azonban panaszkodik a programjaikon / fórumaikon felbukkanó sok nem zsidó miatt – és gondjaikat megérti, a társközvetítő programot vezető Verő Bán Linda, és az internetes társkereső oldal (egyik) alapítója-moderátora, Kürti Csaba is. De egyikük se tudja, mit tehetnének: szűrőt / felvételi vizsgát elvégre mégsem alkalmazhatnak.

Ha lemegyek a zsinagógába, azt gondolom, ott egymás között vagyunk, és nyugodtan megismerkedhetek bárkivel. De egy ponton egyszer csak kiderülhet, hogy mégse, mert a rokonszenves illető nem is zsidó… ” – magyarázza ellenérzéseit egy huszonéves lány. „ Fontos számomra, hogy zsidó társat találjak, hogy zsidó legyen a férjem, a gyerekem!

Érdekes, milyen apróságokban ragadják meg – utólag! – „ goj ” párjuk másságát a vegyes kapcsolatukban csalódottak: „ A keresztény fiúm anyja az első látogatásom alkalmával azonnal a kezembe nyomott egy uborkát, hogy szeleteljem fel. Aztán megkritizált, hogy nem elég gyorsan és vékonyra aprítom… ” „ Elvittem a barátnőmet a zsinagógába, hogy lássa, milyen belülről. Egyfolytában piszkált, hogy miért van ilyen zaj, meg hogy miért nem figyelünk a rabbira. ” Soha többet nem vittem magammal, mert úgysem érti, miről szól az egész! „ Soha nem kerestem kifejezetten zsidó barátnőt ” – mondja vallástalan, de a judaizmust jól ismerő, társadalomtudós beszélgetőtársam. „Volt ilyen partnerem is, meg olyan is. De az évek során rá kellett ébrednem: igenis fontos nekem, hogy tudja a párom, ki az a Singer vagy Sólem Áléchem”. A zsidó közösségben igen aktív, modern ortodox, humánértelmiségi nő így vall: „ Elvileg nem fontos számomra, hogy a párom is éppen olyan vallásos legyen, mint én. De ha nem az, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy valóban társam lehessen mindabban, ami fontos számomra az életben.

Mindezeken túl, a társkeresők egy része magától a tartós kapcsolattól, az elköteleződéstől parázik, míg közülük mások, ha elérkezettnek látják az időt, tudatosan belevetik magukat a házastárs fogásba.

Vannak nők, akik pontosan tudják, mikor kell férjhez menniük - és férjhez is mennek. Lehet, hogy előzőleg túl sok pasival bújtak már ágyba, vagy pontosan tudják, hogy a karrierjük nem igen fog már jelentősen előremozdulni, vagy tényleg vágynak gyerekre. Addig halogatták a dolgot, amíg csak bírták… De aztán eljött a pillanat, amikor tényleg bele kellett vágniuk... „

Férfi beszélgetőtársaim némi rosszallással mesélnek olyan hajdani barátnőkről, akik egy bizonyos életkorukban (valamikor az egyetem vége felé, a dolgozó élet kezdetén) már csakis „ bombabiztos ” kapcsolatba vágnak bele, amely kizárólag házassággal végződhet. A lányok többsége „ szerelmi ” kapcsolatként éli meg / mutatja a férjjelölttel való „ járást ” – ritka az olyan, aki felvállalja, hogy valamiféle „érdek” vagy a „ józan ész ” vezérelte. Harmincas nő beszélgetőpartnerem elmondja, hogy elege lett az „ barátokbó l” és a szakításokból: soha többé nem akarja senkitől se visszakapni a lakáskulcsát! A következő férfi az életében csakis a végleges lehet, az egy életre szóló. Hogy hogyan lehet előre programozottan „ szerelmi házasságot ” kötni, arra nincs hatásos recept, csupán valamiféle ösztönös, népi bölcsesség:

Lányok, ha meg akarjátok fogni ezeket a pasikat, fogjátok be a szátokat! Egyszerűen maradjatok csendben a társaságukban, és értsetek egyet az égvilágon mindennel, amit csak mondanak ”.
„Hogy hova tűnt(ek a társak)? Ezt hozta az élet, ez az állandó rohanás, valahogy teljesen háttérbe szorítja a baráti kapcsolatokat - mert milyen barátság tud megmaradni, ha nem ápoljuk?! Én nem tudom, te hogy vagy vele, de az én életem tényleg egy nagy hajtás, és a régi jó kis barátaim szépen lemorzsolódtak az évek folyamán, mivel nem volt időm találkozni velük, és meg is értem őket... Igen, én is azt gondolom, hogy sok a magányos fiatal, szerintem mi egy beteg társadalomban élünk, és ez eredményezi ezt. Fiatalság, élj, szórakozz,.... ezt teszik, és mi történik? Kiégnek és elmagányosodnak, előbb csak a kalandokat keresik, majd mikor szeretnének családot alapítani (már természetesen, ha a manapság annyira "menő" "szingliséget nem választják inkább), rájönnek hogy nem találják azt az embert akit elképzeltek maguknak. Vagy magas a mérce, vagy nem hajlandók a kompromisszumokra, vagy a fiúk(márpedig a többsége ilyen!) nem akar semmi komolyat, hiszen minek is tennék, ha egyszer felelősség nélkül is megkapnak mindent?
Lehet, maradinak tartasz de én tényleg konzervatív felfogású vagyok, amit nem is szégyellek, nem vagyok híve ennek a nagy szabadságnak, mert látom, hova vezet. ”

Beszélgetőtársaim – 20-40 éves értelmiségiek – inkább „ komoly ”, tartós kapcsolatra törekszenek. Lajos , a harminc körüli informatikus túl fiatalon, 25 évesen találkozott a „ Nagy Ő-vel ”, amikor még nem tartotta magát érettnek a házasságra. Szerelme egyértelmű választás elé állította: vagy minden – vagy semmi! A fiatal férfi azóta se tért még teljesen magához a veszteségtől, de tudja pontosan, hogy hol van leendő társa számára a mérce. Mihály , a negyvenéves kutató fiatalon túl gátlásos volt ahhoz, hogy kényelmesen érezze magát a lányok társaságában. Futó kalandok sorozatából tanulta meg a szerelmi leckéket, és most már végre komoly kapcsolatra, házasságra, gyerekekre vágyik. A harmincas, nemzetközi pályán mozgó közgazdásznő, Angéla kudarccal végződő házasságáért saját magát okolja: fiatalon még rossz volt az önismerete. Tanult a hibából, és most hozzá nagyon hasonlító párt keres magának: olyat, akivel meghitt családi életet élhet. (A kör kicsi, ahonnan választhat – mondja –, hiszen gyakorlatilag minden szóba jöhető kortársát ismeri, gyerekkorától kezdve. De a lehetséges közös élmények a társával fontosabbak számára minden másnál, így aztán optimistán látja a jövőjét). Barna 29 éves tudományos kutató, évek óta szerelemben és harmóniában él együtt barátnőjével. „ Amikor majd összeházasodunk, az aktusnak az lesz a jelentése, hogy szimbolikusan is bejelentjük a családunknak és a barátainknak, hogy mi egymáshoz tartozunk. És hogy egymáshoz fogunk tartozni jövőre is, meg még tíz év múlva is ”. Csongor hét évet várt az esküvőjére, komolyan vette és veszi a házasság intézményét. Amíg nem házasok, nem akart egy fedél alatt élni barátnőjével, házasodni pedig csakis a diploma után! Megérte várni – mondja: gyönyörű ortodox esküvője élete nagy napja volt. A kivétel Irén , az ötvenéves értelmiségi nő, aki egy több évtizedes házasság felbontása után, most mindennél többre tartja függetlenségét. Idén először még síelni sem utazik el, míg szabadságát tölti – meséli vidáman, mert nem bírna ilyen hosszú időre elszakadni a számítógépétől – a fórumozástól és a chat-eléstől. Irén nemcsak ír – bulikat is szervez, és összejött már több potenciális társsal – vagy szabadidő partnerrel. A legfontosabb, hogy valódi közösségre talált tehát a JMP-ban – virtuálisan és valóságosan egyaránt.

A UJS és a JMP aktivistáival beszélgetek, és mindannyian igen büszkék rá, hogy közösségükben mennyi pár jött már össze – sőt, már csemeték is akadnak! Ugyanez a helyzet a Frankelben – minden egyes esküvő diadalérzéssel tölti el a fiatal közösséget. Megtudom, hogy van a városban néhány fiatal, amerikai vallásos házaspár, akik rendszeresen meghívnak magukhoz kiddusra egyedülálló fiatalokat. Leplezetlenül az a cél, hogy az asztalnál majd jól összeismerkedjenek egy hozzájuk illőnek gondolt, ellenkező neművel. A ma negyvenes-ötvenes korosztályból sokan emlékeznek rá, hogy hajdanán Scheiber Sándor is valahogy így hozott össze házasságokat. („ A Rabbiképzőben, a kakaópartin Scheiber Sándor mindenkinek kiosztott egy megfelelő fiút vagy lányt – aztán mi később a Dunaparkban és más újlipótvárosi kávéházakban egymás közt még csereberéltünk ” – meséli egyetemi oktató barátnőm, aki azóta is a kakaóparti után talált férjével él ).
Pécsi Katalin


Zsidók a hálón
Szombat - 2005. június

(...) A WiW-vel szemben a Jewish Meeting Point legfőképpen a magyar ajkú zsidók számára fenntartott társkereső portál. A JMP-nek jelenleg valamivel több, mint 2500 regisztrált tagja van, a nők és a férfiak aránya közel egyenlő. A felhasználók túlnyomó része már betöltötte 26. életévét de nem öregebb 49 évesnél. A legtöbben rendelkeznek egyetemi diplomával, Budapesten laknak és semmilyen más zsidó szervezetnek sem tagjai. A többi társkereső portálhoz hasonlóan az adatlapon a külső paramétereink mellett egy rövid önjellemzés is helyet kap és azt is mellékelhetjük, hogy milyen igényeket támasztunk a jövendőbelivel szemben. Az újdonsült felhasználó négy partnerségi fokozat közül választhat: kereshet társat, levelezőtársat, útitársat vagy szabadidőpartnert. Ha az újonnan regisztráló hölgyek nem jelzik egyértelműen, hogy pusztán levelezni óhajtanak másokkal, akkor a belépésüket követő első napon átlagosan három házassági ajánlattal lesznek gazdagabbak.
A JMP-re látogatók üzeneteket küldhetnek egymásnak, a fórumon számos zsidó ("A zsidó lányok túlságosan válogatósak!!!???") és nem zsidó ("Ha újra születhetnél, akkor nő lennél vagy férfi?", "feleség") témájú vitához, beszélgetéshez szólhatnak hozzá. A portál érdekessége az Irány Izrael menüpont, amelyre kattintva különböző bevándorló programokról olvashatnak a zsidó haza iránt érdeklődők. A WiW-hez hasonlóan a JMP-t is a szolid de ízléses dizájn jellemzi. A JMP üzemeltetői hamarosan új köntösbe bújtatják az oldalt, a szolgáltatások köre is bővülni fog, a béta verzió most áll tesztelés alatt.


Zsidó Találkozási Pont az interneten
Mazsike.hu - 2005. december

Mit tesz két pécsi fiatalember, ha azt tapasztalják, hogy a vidéken élő zsidó fiatalok nehezen találnak párt maguknak? Természetesen elindítanak egy internetes zsidó társkereső portált, mert történetesen ez a két fiatalember programozni is tud, ráadásul testvérek.

A Jewish Meeting Point internetes portál (www.jmpoint.hu) már három éve működik, regisztrált tagjainak száma lassan eléri a négyezer főt. Az ötletgazdával, és az oldal egyik működtetőjével, Kürti Csabával beszélgettem.

- A portál első verzióját a bátyám írta 2002-ben. Sima zsidó társkereső oldalként indultunk, de észrevettük, hogy az emberek egy része nem társkeresés miatt látogat minket, hanem egyszerűen tagja szeretne lenni egy zsidó közösségnek. Addig alakítgattuk az oldalt, amíg kialakult a mai formája: a zsidó kultúrával, szokásokkal, programokkal kapcsolatos rész bárki számára látogatható, viszont regisztrációhoz kötött a fórumokban, chatelésben való részvétel, és természetesen a társkereséshez is meg kell adni bizonyos adatokat, vallási szokásokat. Például ha valaki olyan társat keres, aki csak nagyobb ünnepek alkalmával jár zsinagógába, egy kattintással leszűkítheti a keresendő személyek körét.

Milyen a megoszlás kor és lakhely tekintetében?

- Eleinte többnyire fiatalokra számítottunk, de meglepve tapasztaltuk, hogy az ötven év feletti korosztály is aktívan képviselteti magát, a regisztráltak 16%-a ebbe a korcsoportba tartozik. Náluk a gyerekek már kirepültek, így a közösség iránti igényük megnőtt, legtöbbször levelezőtársat, útitársat, szabadidőpartnert keresnek. Sokan írnak a fórumba külföldről, vannak, akik már ötven éve kint élnek, és tört magyarsággal ugyan, de mégis részt vesznek a közösség életében. A regisztráltak több mint 20%-a vidéki, nekik egyre nagyobb az igényük erre. A felhasználók egyharmada nem társkeresés céljából keresi fel az oldalt, csak szeretne beszélgetni. Naponta hat-hétszáz ember látogat minket, és öt-tíz új regisztrálónk van. Az új tagokat és a fórumok hozzászólásait rendszeresen ellenőrizzük a bátyámmal. Folyamatosan figyeljük az oldalt, mert egy provokátor percek alatt nagy kárt tehet a fórumban, ezeket igyekszünk kiszűrni, és azonnal töröljük a regisztrációt.

Csak ezzel foglalkoztok, vagy dolgoztok is mellette?

- A bátyám egyéb weblapokat is fejleszt, én viszont feladtam az állásomat, mert amióta ilyen nagy az érdeklődés, az egész napomat ezzel töltöm. Ha küldenek cikkeket, híreket, azokat el kell olvasni, meg kell szerkeszteni, föl kell tenni az oldalra. Sokan írnak vagy telefonálnak különböző technikai problémák miatt, azokat is igyekszünk minél hamarabb megoldani. Izraeli utazástól, családfakutatásig sokféle kéréssel fordulnak hozzánk.

Meg lehet élni ebből?

- Egyáltalán nem. Saját pénzből tartjuk fenn az oldalt, fizetjük a tárhelyet, az internet kapcsolatot, és akkor a befektetett munkáról még nem is beszéltem. Folyamatosan keressük a támogatókat, létrehoztunk egy alapítványt, talán így könnyebb lesz. A tagok között is kerestünk segítőket. A felajánlásokból már az alapítvány könyvelése biztosított az elkövetkezendő egy évre. Sok olyan fejlesztési ötletünk is van, amit pénz nélkül lehetetlen megvalósítani.

Kaptok visszajelzéseket az oldallal kapcsolatban?

- Igen, és ez nagyon fontos. Például, meghirdettük a Mazsike városnéző sétáját, és volt, aki köszönőlevelet írt, mert olyan dolgokat tudott meg, amiről fogalma sem volt, pedig itt él. Mindig kapunk információkat, hogy kik találtak egymásra, hol volt már esküvő, hol született gyerek. Előfordult, hogy egy fiú Izraelben volt, egy lány Olaszországban, és elkezdtek levelezni az oldalon. Amikor hazajöttek, megismerték élőben is egymást, és jövőre lesz az esküvőjük. Sokan azért írnak köszönőlevelet, mert visszataláltak a gyökereikhez, járnak zsinagógába. A tagok között több rabbi is van, ők is segítséget nyújtanak. A társkeresés mellett a másik célunk az, hogy megtaláljuk és visszaintegráljuk azokat a zsidókat, akik eddig nem tartoztak semmilyen szervezethez. Lehetőséget adunk arra, hogy aki szeretné, egy igazi közösség tagjává válhasson.

-Machita-


© Jewish Meeting Point - A zsidó közösségi portál . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2005-10-08 (24119 olvasás)

[ Vissza ]


E-mail


Jelszó


Még nem vagy a felhasználónk?
Regisztrálj, ingyenes!

hirdetés

143

JMPoint Business Club ajánlatai

1090

Fotóalbum ajánló


Felhasználók
Regisztrált felhasználók:
7106 nő | 6442 férfi

Legutóbb regisztrált:
terika10 [20079]


Jelenleg 17 vendég és 5 regisztrált felhasználó olvas bennünket.

Névtelen látogató vagy. Ingyenesen regisztrálhatsz itt!

Támogatás    Impresszum    Médiaajánlat    Adatvédelem    Kapcsolat
A hozzászólások a szerzőik tulajdona, minden más tartalom: © 2002-2012. JMPoint.hu