|
Szia Vendég!
|
|
(5784 Ijjár 7) |
|
 |
|
Re: A Lélek Temploma (Értékelés: 1)
Szerző: Rothiattila [8680] Dátum: 2007. január 05. péntek, 00:30 | | Tisztelt Szerző! Kedves Sanya!
Nagyon megörültem, hogy ráakadtam az írásodra.Végre ráakadtam valakire aki szintén törődik a mezőcsáti zsinagóga sorsával.
Mielőtt belekezdenék, elmondanám,hogy sajnálatosan nem vagyok valami nagy levélíró,szívesebben fejezem ki magam élő szóban, ezért rövid leszek.
Mezőcsáton születtem,és nevelkedtem.Ifjú koromig nem igazán foglalkoztam a zsidósággal.Szülőktől,-nagyszülőktől hallottam történeteket a mezőcsáti zsidókról, és arról, hogy milyen pozitív szerepet töltöttek be a mezőcsáti társadalomban, kereskedelemben.
Egy "névtelen" zsidó kereskedő mára már híres mondása élénken él az emlékezetemben:
......."JOBB A SŰRŰ FILLÉR MINT A RITKA FORINT........
Kívülállóként, értetlenül hallgattam a HOLOKAUSZT során, ok nélküli szenvedéseiket, elhorcoltattásaikat, vagyonuk elrablását.Nagyapám háza melletti kertben gyüjtötték össze a helyi zsidóságot, és innen vezették ki őket a vasútállomásra, és onnan a ...........
Nagymamám mesélte,hogyan dugdosgatta a kerítés mellé a tejet,kenyeret,hogy némi élelmet adjon honfitársainak,falubelieknek.Némelyek megkérték, hogy őrizze meg a számukra, a visszatérésükig ezt-azt mint például néhány tekercs kelmét, stb.
Voltak akik visszatértek, és segítséget jelentett az élet újrakezdésében hogy némi "vagyon" várta őket,amit természetesen vissza is adtak nagyszüleim.
A háború után a megmaradottak közül némelyek hazatértek a Szentföldre, némelyek Csáton maradtak, mások pedig külföldön kerestek hazát.
A községből sajnálatosan lecsökkent a lélekszámuk.A zsinagóga elnéptelenedett.
...............Hm.........Nincs ez rendjén.............
Mezőcsát (ma már)városa emiatt adósa lett a zsidóságnak.
Úgy vélem,hogy a személyes felelőséget mindenkivel majd elrendezi a MINDENHATÓ, viszont a kollektív felelősség addig terheli a "várost" amíg a maga részéről ki nem fejezi bocsánat kérését és helyreállítási szándékát -akkor is ha teljes helyreállításra nincs lehetőség.
A kioltott életeket MI nem tudjuk visszaadni, talán az elrabolt vagyont, és javakat sem, sőt az okozott szenvedésekért sem tudun kellő értékkel fizetni, viszont..........................van amit tehetnénk:
........."Van egy álmom!.........Kezdte Martin Luther King.
És amit ezután mondott a hallgatóságának az merőben új volt.Sokaknak felháborító, sokaknak szívet melengítő.Azóta aki csak hallotta ezt a beszédet annak megindul a szíve -már ha van neki.
Azok tábora nőttön-nőtt akik szívük után megindultak, és elkezdtek cselekedni, hogy az álom egy napon valósággá váljon.Ennek eredményeképpen az emberek megváltoztak, törvényeket töröltek, és alkottak, és az élet megváltozott.
Hogy miért mondom ezt?
....................Van egy álmom!..............................
Azon a bizonyos napfényes napon nagy eseményre készülnek Mezőcsáton.Az egész városban érezhető,hogy valami nagy dolog történik.A város fő útjainak villanyoszlopain felváltva díszeleg a piros-fehér-zöld zászló és az Izraeli lobogó, tudjátok mint régen amikor még Május 1.-e nagy ünnep volt. A város főterén nagy tömeg gyült össze.A parkolókban sok ismeretlen autó,és busz látható A rendőrök készségesen terelik a forgalmat a mellék utcákra, miközben folyamatosan szivárognak az emberek az utcákból: ki egyedül ki családosan, némelyek az érett kor miatt botra támaszkodva.A városháza felől rézfúvósok zenéje szól.
10 órakor megkezdődik az ünnepség:megkongatják a harangokat, melyek rövid idő múlva elhallgatnak.A közismert érces hangú színész a .....neve most nem jut eszembe..... lép a mikrofonhoz és köszönti az egybegyülteket: az izraeli nagykövetség munkatársát, a zsidó hitközség némely vezetőjét, a külügyminisztérium képviselőjét, a Mezőcsát polgármesterét, a képviselőtestület tagjait, a messziről érkezett vendégeinket, a város zsidó származású lakosait,és a helybeli lakosokat.Elmondja,hogy milyen alkalomból gyültünk össze:A Zsinagóga felavatása alkalmából.
Majd a polgármester kapja meg a mikrofont:ünnepi beszédet mond, melyben a múlt eseményeit megemlítve és tragédiája miatt kollektív felelőséget vállalva a saját és a városvezetés, és a mezőcsáti lakosok nevében bocsánatot kér az őseink múltbéli bűneiért.Beszédében kitért rá,hogy a Zsinagóga helyreállításával örök emléket kívánnak állítani a holokausz áldozatainak.Megemlíti,hogy a munkálatok támogató között szerepel a Magyar Kultúrális Örökség Minisztériuma, a Külügyminisztérium a mezőcsáti Polgármesteri hivatal, külföldre költözött Zsidó származású lakosok, a helyi vállalkozók, a" Mezőcsátiak a Zsidókért Alapítvány", és számtalan helyi lakos adománya, és sokan mások akikre már nem emlékszem.
Beszéde közben többször heves tapssal támogatja a főtéren álló tömeg, az egyettértését kifejezve.
Majd az Izraeli Nagykövetség munkatársa kap szót.Róla sugárzott, hogy diplomata.Beszédében megköszöni és méltányolja a Polgármester szavait.
Miután befejezte, a zsidó hitközösség vezetője lép az emelvényre.Ő is meleg szavakkal fejezi ki a megbocsátását.Figyelemreméltó beszédet mond a zsidó hit gyökereiről, értékeiről.Meleg taps között vonul le az emelvényről.
Ezek után az ismert Kleizmer zenekar tűnik fel a színpad hátsó részéről.A zenéjük,és énekük egy másik világba repített minket.
Majd a helyi kis és nagy diákok veszik át színpadot.Ők is egy rövid és színvonalas műsort adnak elő.Nagyon élvezetes volt.A műsoruk végén a polgármester megkéri a jelenlévőket,hogy vonuljanak át az alig 200 méterre található Zsinagóga- Múzeum ünnepélyes felavatására.
Miközben a rézfúvós zenekar átvezeti a megemlékező sokaságot, további bámészkodók jönnek az utcákból akiket a zene különlegessége hívott ide.
A Zsinagógához közeledve meglepően előtünik az épület nagyszerűsége.Most is látható rajta a régi kor építészete, és megjeleníti az építők és felújjítók gondos munkáját.Igazából rá sem lehet ismerni a pár évvel ezelőtti állapotához képest.
Öröm látni,hogy újra stabilan áll, körbe kerítették, és kellően kivilágíthatóvá tették, bár ez csak éjjel látható.
Miközben megcsodáltuk,a tömeg megérkezik,és elcsendesedik mikor látja,hogy az udvaron felállított emelvényhez lép a narrátor és bevezeti a felavatási rendezvényt.Az ünepség alatt a helytörténeti munkacsoport munkájának köszönhetően megismerhettük a helyi zsidó közösség múltját, közéletét.Hallhattunk megrázó beszámolót a személyes tragédiákról,mellyek hallatán sokunknak szemében könny szaladt össze.
A megemlékezés során jelképesen egy szál fehér rózsát adott át a polgármester a városunkban élő legidősebb zsidó özvagyasszonynak.Azóta ő is meghalt már a drága.
Szóval a felavatás során megtudtuk,hogy attól a naptól fogva, (de régen volt már) mint Múzeum és előadó teremként fog funkcionálni ez a pompás épület. Továbbá,hogy állandó kiállítás nyílik az épületben.
Az avató szalagot a polgármester és a nagykövetség képviselője,és a vezető rabbi vágta át.
A narrátor záróbeszédében megkéri az egybegyülteket, hogy a megemlékezés falánál levő emléktáblánál helyezzék el a megemlékezés virágait, és emlékköveit (amelyet a helyi kavicsbánya tulajdonosa adományozott az ünnepség alkalmából,itt jegyzem meg,hogy egyébként kiemelt támogatója volt a munkálatoknak).
Miközben a tömeg oldottan ,kígyózó sorokban lassan áramlik ismét kellemes Kleizmer zene tölti be a forró levegőt.
Miközben többen mosolyogva beszélgetnek, néhány kipás vendég is fel-fel tünika tömegben.
Kora délután lett vége a hivatalos ünnepségnek viszont késő este is sétálgattak az épület körül.
Azóta már beilleszkedett a városképbe a helyi Zsinagóga- múzeumunk.A helyi turizmus felfokozódott, most már nem csak a gyógyvizünkért jönnek hozzánk.A helyi panzió tulajdonosa új épületszárnyat nyitott,mert már nem tudta elhelyezni a vendégeinket.
Valami nagyon megváltozott, jobb lett az élet itt.
Az a szóbeszéd járja, hogy mindez úgy kezdődött, hogy: ...........valakinek..................
..............Volt egy álma....................
Téged is üdvözlhetünk jövőre Mezőcsáton?
Nos röviden akartam,de ennyire sikeredett.
Azt szeretném mondani mindezeken kívül,hogy támogatom azt a kezdeményezést, amely a műemléknek nyilvánított épület megmentésére irányul.És kérek minden olvasót,hogy induljon meg és cselekedjen, hogy "..az élet megváltozzon"
.... |
] |
|
|
|
|
|
