Szia Vendég! (5784 Ijjár 9)

Kanizsán lett magyarrá
2011. szeptember 19. hétfő, 15:01
Kategória: Zsidó témák
    

Az emléktáblaA reformer, vallási vezető, hazafi Lőw Lipót születésének 200., nagykanizsai működésének 170. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a MAZSIHISZ. A híres rabbi életútját méltató rendezvény nyitányaként, a Lőw család 100 évét bemutató filmvetítést tartottak az MTV Szegedi Stúdiója archívumának anyagából.


Ezt követően dr. Székely István helyi hitközségi elnök és Feldmájer Péter a MAZSIHISZ elnöke felavatták Lőw Lipót emléktábláját, amely Szemenyey-Nagy Tibor szobrászművész alkotása. A szellemiségében telitalálat, kivitelezésében elegáns és puritán alkotás avatóbeszédét Kozma György kántorjelölt tartotta. A konferenciát köszöntő beszédében Cseresnyés Péter polgármester Lőw Lipót nagykanizsai munkásságát idézte fel, míg Feldmájer Péter Lőw hídszerepéről és a neológ irányzaton belüli újításairól beszélt. Dr. Borsányi-Schmidt Ferenc egyetemi docens előadását -az előadó betegsége miatt- Ábrahám Vera könyvtáros adta elő. Az előadás kitért a híres rabbi vallásmegújító szerepére, amely elsősorban a szertartásrendben hozott újításokat. Magyar nyelven tartott istentisztelete és az orgona hazai zsinagógákban való meghonosítása egyértelműen Lőwhöz köthető. A rabbiszolgálatát 1841-ben megkezdő vezető, komoly vallási és pedagógiai tanulmányok elvégzését követően került városunkba. Rövid idő alatt beilleszkedett a város társadalmi életébe és tekintélyt szerzett magának. Az iparostanonc-képzésben, az alapfokú fiú és leányiskola beindításában, a helyi ipar és gazdaság kiterjesztésében elévülhetetlen szerepe volt. A haza és haladás elvét képviselve, jelentős szerepet vállalt a hazai zsidóság emancipációs törekvéseinek érvényesítésében. Gábor Anna építész, muzeológus, etnográfus a nagykanizsai zsinagóga építésének történet foglalta össze. Dr. Makovitzky József -a híres nagykanizsai cukrász Makoviczky Gyula leszármazottja- az UNESCO Akadémia tagja Lőw Lipót 1848/1849-es forradalomban betöltött szerepéről beszélt. Lőw szegedi működéséről Markovics Zsolt szegedi főrabbi és Ábrahám Vera emlékezett meg. Kozma György vallási és etikai vonatkozásokat emelt ki az egyházmegújító rabbi életútjából. Ferge Zsuzsa szociológus a Lőw családtól kapott szellemi munícióról beszélt, ami életszemléletét alapvetően befolyásolta. A konferencia levezető elnöki tisztét betöltő dr. Ördög Ferenc a MTA doktora zárszavában kiemelte a színvonalas és érdekes előadásokat. A rendezvény kísérő programjaként a Thúry György Múzeum munkatársai által rendezett Lőw Lipót emlékkiállítást tekintették meg a konferencia résztvevői.
H.Gy

Forrás: kanizsaujsag.hu


  

Belépés
E-mail

Jelszó

Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


"Kanizsán lett magyarrá" | Belépés/Regisztráció | 1 megjegyzés | Vita keresése
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!

Re: Kanizsán lett magyarrá (Értékelés: 1)
Szerző: Pozsi [8452] Dátum: 2011. szeptember 20. kedd, 08:44
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Tavaly volt szerencsém a gyönyörű zsinagógát a rácson keresztül megtekinteni. Sajnos a 20 méterre lévő boltos akitől érdeklődtem, hogy hol a zsinagóga azt se tudta mi az. Majd a zsidó templom szó hallatán valahova el akart küldeni a város szélére (mint kiderült ott egy református templom van). Másodjára egy utcán sétáló hölgynél próbálkoztam aki pár éve élt ott és pontosan megmutatta azt a zárt kaput ahol el lehet érni az a belső udvart ahol a templom áll. Az udvarra az egyik házban lévő boltos hölgy engedett be. A gondnok nem volt otthon ezért csak a "távoli" kukucskálás maradt. Sajnálatos, hogy egy ilyen nagy múltú, patináns hitközség hogy válik az enyészet martalékává :-(


Támogatás    Impresszum    Médiaajánlat    Adatvédelem    Kapcsolat
A hozzászólások a szerzőik tulajdona, minden más tartalom: © 2002-2023. JMPoint.hu