Halas Ilona felelős kiadó, a hitközség alapítványi kuratóriumának elnöke olyan munkát gondozott, amely bemutatja a pécsi zsidóság történetét, a templomépítést, viszszaemlékezésekkel, sorsokkal, fényképes illusztrációkkal színesítve mindazokat a tudnivalókat, amelyek fontosak az idelátogató turisták orientálása és a helytörténet szempontjából is. A szerzők és a szerkesztő Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló nyugalmazott főszerkesztője gazdag információkkal segíti a pécsi-baranyai embereket is. A kiadvány hét eleji bemutatóján Schönberger András főrabbi méltatta a tájékoztató megjelenését, szerényen megjegyezve, hogy szerettek volna a kulturális fővárosi ünnepségek idejére egy állandó kiállítást is tető alá hozni, de pénz híján erre nem kerülhetett sor. Legalább negyven-ötven millió forint kellene ahhoz, hogy méltó módon elkészíthessék a tervezett bemutatót.

Szóljunk a kiadványról, amelynek megjelenését a MAZSIHISZ, és sok önkéntes is támogatta, s amelynek címe „A Pécsi Izraelita Hitközség története”, s a „Rövid áttekintés” alcímet viseli. Amint azt Mitzki Ervin elmondotta, olyan összefoglalót szerettek volna az asztalra tenni, amit a zsinagógába látogatók pár száz forintért megvásárolhatnak, s amiből megismerhetik a városi zsidóság 1945 előtti és utáni helyzetét. Elsősorban a magyar és a külföldi turistáknak szánták – angol nyelvű összefoglalót is tartalmaz –, de minden érdeklődő számára fontos információkat nyújt. Alapjait a Schweitzer József főrabbi (1947-től 1981-ig állt a Pécsi Zsidó Hitközség élén) 1966-ban megjelent könyve szolgálja: engedélyével az 1945 év előtti történéseket ebből merítette a szerkesztő, a háború utáni évekről pedig riportok, visszaemlékezések alapján kaphatunk képet. Külön fejezet foglalkozik a pécsi zsinagóga építésének eseményeivel, a templom bemutatásával.

Az információk közül emeljünk ki néhány elgondolkoztatót, érdekeset. Az első világháború előtti népszámlálás alapján 4026 izraelita vallású lakosa volt a városnak, ám mára a hitközség tagjainak száma 156 főre apadt. A zsinagógát 1869-ben avatták fel, belseje (az elektromos berendezéseit kivéve) ma is az eredeti állapotot mutatja. Működő templom. Egyik különlegessége két- manuálos, 24 regiszteres és 1534 síppal rendelkező orgona, amely a híres pécsi Angster gyár első remekműve, ma ipartörténeti emlék. A másik a Könnyek könyve, amelyet pécsi zsidóság deportálásának ötödik évfordulóján, 1949-ben jelentettek meg. Ebből a Jom Hashoa emléknapján, minden év április 16-án a gyászistentiszteleten valamennyi mártír nevét felolvassák.