A kvázikristály az anyag alakításának egy korábban nem ismert elve, amit Shechtman és csoportja a nyolcvanas években írt le. A kvázikristály átmenet a kristályos és az amorf anyagszerkezet között, mert bár a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutat, nincs olyan elemi cella, amelyből kirakható lennének. A kvázikristályos anyagokat felfedezésük óta többek között védőbevonatokban sikerült alkalmazni.

Új gyógyszereket köszönhetünk a tavalyi díjazottaknak

Tavaly hárman kapták megosztva az elismerést: az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és a szintén japán születésű Szuzuki Akira. A kutatók a „szerves szintézisben palládium által katalizált keresztkapcsolások létrehozásáért” kapták az díjat. A keresztkapcsolási reakciók új és hatékony módszereket adtak szénatomok összekapcsolására és olyan komplex molekulák építésére, amiket a gyógyszeriparban alkalmaznak.

Az idei első Nobel-bejelentés hétfőn volt, akkor az orvosi Nobel-díj nyerteseit nevezték meg: az amerikai Bruce Beutler, a luxemburgi Jules Hoffmann és a kanadai születésű Ralph Steinman érdemesült a kitüntetésre. Beutler és Hoffmann a természetes immunitás alapvető mechanizmusainak megismeréséért, Steinman pedig az adaptív immunitás működése, illetve az abban fontos szerepet betöltő dendritikus sejtek felfedezésért kapta a díjat. A bejelentés után nem sokkal kiderült, hogy Steinman nem érhette meg a rangos elismerést, mert néhány napja. szeptember 30-án meghalt.

Kedden a fizikai Nobel-díjasok neveit közölték. Ebben a kategóriában az amerikai Saul Perlmuttert, Brian Schmidtet és Adam G. Riesst tüntették ki. A Perlmutter, illetve a Schmidt és Riess által vezetett két kutatócsoport a kilencvenes években távoli szupernóvákat vizsgálva, egymástól függetlenül jutott ugyanarra a felfedezésre, miszerint az univerzum gyorsuló ütemben tágul. Ez nagy meglepetés volt, mert egészen addig úgy gondolták, hogy a tágulás inkább lassul. A gyorsuló tágulást azóta a titokzatos sötét energiával magyarázzák.

Hét éve magyar díjazott is volt

Magyar származású tudós utoljára 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat, akkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért. Herskó a díjat megosztva kapta izraeli kollégájával, Aaron Ciechanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal. Tíz évvel korábban, 1994-ben az Amerikában élő Oláh György kapott kémiai Nobelt a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért – kutatásai révén új típusú, magas oktánszámú üzemanyagokat, illetve gazdaságos ólommentes benzint lehet előállítani.

1986-ban a Torontóban élő Polányi János megosztva, 1943-ban Hevesy György önállóan kapott kémiai Nobel-díjat. Az első magyar származású – egyébként osztrák-német – kitüntetett Zsigmondy Richárd volt, aki 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért díjaztak.

A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 265 millió forint) csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. Az „előző évben” kitételt már régóta nem tartja be a Nobel-bizottság, mivel évtizedek is eltelhetnek, mire kiderül, hogy egy kutatás mennyire értékes.

Forrás: index.hu, képek: 1.: Kimberly White, 2.:  Jonathan Nackstrand