A legrangosabb tudományos elismerést az amerikai Bruce Beutler, a luxemburgi Jules Hoffmann és a kanadai születésű Ralph Steinman kapta. Beutler és Hoffmann a hivatalos indoklás szerint a természetes immunitás aktiválása terén végzett felfedezéseikért kapták a díjat, Steinman pedig azért, mert felfedezte a dendritikus sejteket és azok szerepét az adaptív immunitásban.

A természetes immunitás az ember veleszületett immunitását jelenti. „Azok a receptorok, amiket Beutler és Hoffmann írt le a kilencvenes években, kórokozók csoportjait ismerik fel. Ezek olyan szenzorok, amik tehát nem egy-egy vírust vagy baktériumot, hanem egy egész csoportot ismernek fel, az aktiválás pedig konyhanyalven a szervezet immunválaszát jelenti” – kommentálta a díjat kérdésünkre Sármay Gabriella, az ELTE Immunológiai Tanszék professzora. „Ez a válasz nagyon gyors és ha az immunrendszer megfelelően működik, ajkkor alkalmas a kórokozók azonnali megállítására. Fontos megjegyezni viszont, hogy ez a fajta immunitás nem jár immunológiai memóriával.” A két tudós felfedezése révén sok olyan immunológiai mechanizmus tisztázódott, amiről korábban az orvosok nem sokat tudtak, és új kutatásokra nyílt lehetőség.

Az adaptív, vagyis a tanult immunitás a természetes immunitásra épül, természetes immunitás nélkül az adaptív immunrendszer válaszai sem tudnak kialakulni – ennek felfedezésében volt nagy szerepe a harmadik díjazottnak, Ralph Steinmannak. „Azok a bizonyos dendritikus sejtek mintegy őrjáratoznak a szervezetben, és amikor találkoznak egy kórokozóval, azoknak jellemző részeit, molekuláit felvéve elvándorolnak olyan helyekre, ahol kialakul az adaptív immunválasz. A sejtek bemutatják a kórokozó molekuláit a megfelelő limfocitáknak, és kialakulhat az adaptív immunválasz. Ez lassabban alakul ki, mint a természetes immunitás, viszont immunmeóriával jár” – fogalmazott Sármay.

Eddig három magyar

Tavaly a brit Robert Geoffrey Edwards kapta az orvosi Nobelt, a hivatalos indoklás szerint az „in vitro megtermékenyítés kifejlesztéséért” – ez a technológia tette lehetővé, hogy lombikbébik szülessenek. Az első lombikbébi 1978-ban látta meg a napvilágot, azóta a felfedezés több millió családnak okozott boldogságot, most évente nagyjából negyedmillió lombikbébi születik. Edwards mellett egy nőgyógyász-sebész, Patrick Steptoe is részt vett a technológia kidolgozásában, de ő 1988-ban meghalt, a Nobel-díj pedig nem posztumusz kitüntetés – ha élne, minden bizonnyal Steptoe is osztozhatott volna az elismerésben.

A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak magyar díjazottjai is voltak. Az első Bárány Róbert, aki Svédországban élt és 1914-ben kapta a díjat az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert részesült a kitüntetésben az egyetlen olyan magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Ő a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért (különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis kutatásáért) kapta az elismerést. Az Amerikában letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobelt.

A díjat idén százegyedik alkalommal hirdették ki (a múlt évszázadban a világháborúk éveiben kilencszer nem osztottak díjat). Az elismerés legidősebb díjazottja az amerikai Peyton Rous volt, aki 1966-ban, 87 évesen kapta meg a kitüntetést rákkeltő vírusok felfedezéséért. A legfiatalabb orvosi Nobel-díjas a kanadai Frederick Grant Banting volt, az inzulin egyik felfedezője – ő 32 éves volt, amikor 1923-ban Nobelt kapott.

Indul a Nobel-díjak hete

Hagyományosan az orvosi-fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg. Az irodalmi Nobel-díj odaítélését csütörtökre várják – ezt az időpontot még nem erősítette meg az akadémia, de általában a békedíj előtti napon hirdetik ki az irodalmi díjazottat.

A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé tízmillió svéd koronás (körülbelül 320 millió forint) csekk jár.

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön „a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”.

Forrás: index.hu, 2., 3. fotó: Jonathan Nackstrand