Mintha egy régi illemtankönyvből lépett volna elő a hatvanas évek divatja szerint szabott öltönyében, szabályosra nyírt frizurájával. 1967-et írtunk, a lányos anyák kedvenc slágerét, a „Csak egy tánc volt” című dalt énekelte, és szégyenlősen mozgott a mikrofon előtt.

Tíz év sem telik el, a „Carolina” című szám televíziós felvételének képein egy egészen más embert látunk, a hetvenes évek elejének diszkóviseletében, aranycsatos övvel összefogott fekete ruhában és hosszú galléros ingben. Két tévéfelvétel, két különböző ember, a „Carolina” idején már a gégemetszés hegei is jól láthatók Szécsi Pál nyakán. Tíz év sincs a két felvétel között, de ennyi idő alatt életútja éles és drámai hajtűkanyarok sorozatát veszi. A siker tette tönkre, vagy a sorsába volt kódolva a végzete?

Szécsi Pál (1944. március 20. – 1974. április 30.) magyar táncdalénekes.

1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának.

Vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt.1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig újabb és újabb elméletek születnek utolsó napjairól és annak előzményeiről.

Legnépszerűbb dalai: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, Egy szál harangvirág, a Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, A távollét, Bús szívvel énekelni, Gedeon bácsi, Mint a violák, Carolina, Én édes Katinkám.



Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó hónapjaiban agyonlőttek. Szécsi még egyéves sem volt ekkor.

. A három gyermekkel egyedül maradó édesanya először nevelőszülőkhöz adta gyermekeit, aztán 1956-ban úgy disszidált, hogy Katalint és a legkisebb gyermeket, Palit egyszerűen Magyarországon hagyta, Máriát pedig csak Bécsig vitte magával, majd otthagyta a pályaudvaron, ő meg továbbutazott az Egyesült Államokba. Szécsi Pál állami gondozásban nevelkedett 16 éves koráig, miközben Katalin mindvégig próbált róla lelkiismeretesen gondoskodni. .

Máté Péter már kiskorában is operát szerzett, zenéket írt, de Szécsi, akivel egyébként jóban voltak, messzebbről repült rá a zenei pályára. Volt kabinos a Palatinuson, segédmunkás a Posta Központi Járműtelepén, majd az Athenaeum Nyomdában is dolgozott, de a fordulópontot a modellkedés jelentette. A nyomdában figyelt föl rá a Ruhaipari Tervező Vállalat egyik munkatársa, aki felajánlotta neki, hogy jöjjön át a vállalathoz dolgozni. Először csak raktárosként, de később modellkedhetne is, mert épp fiatal férfi manökent keresnek. Így lett hamarosan Szécsi segédraktáros és manöken egyszerre. De mások is a színpadi szereplés felé terelgették. A modellkedés előtt nem sokkal ismerkedett össze Aradszky Lászlóval, aki ekkoriban – a hatvanas évek elején járunk – még csak készült a táncdalénekesi karrierre, de sikerült Szécsit is teljesen megbolondítania.

Rövid élete alatt hétszer kísérelt meg véget vetni életének. Barátai szerint, ha úgy érezte, hogy nem tud egy helyzettel megbirkózni, akkor így próbált menekülni.

1965. szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. Ezután vett részt azon a bizonyos Salgótarjáni amatőr fesztiválon, ahol megnyerte az énekesek versenyét.

Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő egyik legkedvesebb tanítványát is ajánlotta.

Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt - már említett - Csak egy tánc volt című dallal a fiatal énekes egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.

Igazán nagy sikere ezután egy darabig nem volt. Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország zeneimádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Sergio Enrigo által énekelt L’ arca di Noé, melyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki.

Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus karrier ellenére egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott. Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia.

1972-ben találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. Kapcsolatuk januártól októberig tartott. Domján sokat segített az énekesnek: elemezte színpadi mozgását, tanácsokat adott az apró gesztusok fontosságát illetően. De a lángoló szerelem sem bírta el Szécsi egyre gyakoribb depresszióját és mértéktelen alkoholfogyasztását. Az egyik olyan éjszaka után, amikor az énekest eszméletlen állapotban vitték haza ivócimborái, Domján kiadta Szécsi útját.

Ezután még találkozgattak, végül a férfi hagyta ott. Domján Edit öngyilkosságát soha nem tudta feldolgozni. Meggyőződése volt, hogy részese a színésznő halálának, s ezt soha nem bocsátotta meg magának. Borzalmas gyerekkora problémáival és a tomboló sikerrel soha nem tudott egészségesen szembenézni. Végül 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének.

Mindössze 30 éves volt.

Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetése hisztérikus tömegbohózattá vált. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten.

Mítosza ma is él. Bálvány volt, pedig akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember.

1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezik rá a Zenészballada című könyv első soraiban:

„Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi... és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni... Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”


Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.

Szécsi Pál mítosza ma is él, annak ellenére, hogy dalai ritkábban szólnak. A hírek szerint Sándor Pál rendezésében a filmvásznon is megjelenik majd a rajongói által csak Palikaként emlegetett művész legendás alakja.



Tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat.


Lemezei:


1971. – Hagyjuk szívem; Hungaroton-Pepita

1973. – Egy szál harangvirág; Hungaroton-Pepita

1976. – Violák; Hungaroton-Pepita

1983. – Felettünk az ég; Hungaroton-Pepita

1985. – Egy szép régi dal; Hungaroton-Pepita


1988. – Csak egy tánc volt (válogatás); Qualiton

1989. – Tárd ki ablakod (válogatás); Hungaroton-Gong

1992. – Mint a violák (válogatás); Média


1992. – Két összeillő ember (válogatás); Hungaroton-Gong

2003. – Ha álmodni tudnál (válogatás); Aréna


Források: Wikipedia, Nők Lapja, velvet.hu