Vácott a Báthori utca 14-es számú házban született Steiner Aladár (írói nevén: Sajó) 1869. szeptember 8-án, (meghalt: Vác, 1943. IV. 14- én.)
Iskoláit (a gimnáziumot is) szülővárosában végezte, majd beiratkozott Budapesten a jogi karra. Már jogász korában írt a „Váczi Hírlap”-ba és a „Váczi Közlöny”-be tárcacikkeket és költeményeket, de igazi hírlapírói munkásságát a Budapesti Hírlap váci levelezőjeként kezdte meg. Időközben leszolgálta egyéves önkéntesi évét. A császári és királyi 23. zászlóalj tartalékos hadnagyává nevezték ki. Ebben a minőségében járt Boszniában, Hercegovinában, Erdélyben.
A jogi egyetem elvégzése után a „Magyar Hírlaphoz” kapott meghívást, ahol korábban több krokija jelent meg. 1891-ben belépett a lap munkatársai közé, ahol 1893-tól segédszerkesztő lett. 1898-ban megvált a szerkesztőségtől, és az akkor alakult „Országos Hírlapnak” lett a munkatársa, majd a „Budapesti Hírlaphoz” szerződött, ahol több mint harminc éven át dolgozott. Az „Otthon írók és hírlapírók köre” 1897. évi közgyűlésén titkárává választotta, és ezt a tisztséget, a kör „Otthonunk” című hivatalos közlönyének szerkesztésével együtt 1903 - ig. töltötte be. A Vörösmarty –szoborbizottság jegyzője volt. Katona-tárgyú elbeszéléseit a német lapok is közölték.
Legismertebb munkái: Katonáéknál (tárcák, 1893.), a „De profundis” (1894; a főváros legszegényebb és legelhagyatottabb néprétegeinek életét mutatja be, kapcsolatban az emberbaráti intézményekkel); a „Kaszárnya titok” című elbeszéléskötete 1895-ben jelent meg, a „Regruták és más katonák” című tárcagyűjteménye 1896- ban, míg az „Ezredes Boriska” című regénye 1897-ben. „A császár kenyerén – Történetek a kaszárnyából” - kötete 1901-ben látott napvilágot. Róna Lajossal közösen jelentették meg az Újságírás-újságkiadás című munkájukat. Az „Egy újságíró jegyzőkönyvéből” 1930-ban került az olvasók elé. Magyarra fordította: S. Zweig és E. T. A. Hoffmann műveit.
Munkásságának felsorolásából is érzékelhető, hogy témáit a katonaéletből merítette.
Sajó Aladár édesapja, dr. Steiner Márton, a váci zsidó iskola alapítóigazgatója, míg testvére, dr. Steiner Lajos akadémikus, a modern meteorológiai szolgálat bevezetője volt hazánkban.
Székelyhidi Ferenc
