Szia Vendég! (5785 Kiszlév 6)

Tanulhatnánk az izraeli gazdasági csodából
2008. január 23. szerda, 10:58
Kategória: Zsidó témák
    

Jól képzett fiatalok

HVG.hu - 2008. január 20. 14:20

Izrael a polgári szektorban a GDP 4,85 százalékát költi évente kutatásra és fejlesztésre, Magyarország mindössze 0,93 százalékát. A piac által keresett, kiváló képzettségű, innovatív és ambiciózus fiatalok nagy száma és a technológiai infrastruktúra fejlettsége jórészt megmagyarázza, miképpen tudja a zsidó állam immár 5.éve lendületben tartani gazdaságát.

Az izraeli gazdaság egyik legjobb éve lett 2007, a libanoni háborút követő év: 1,7 milliárd dollár kockázati tőke ömlött az országba, egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, a Tel Avivi tőzsdeindex csaknem 30 százalékkal nőtt 2006-hoz képest. A sékel jobban áll, mint az utolsó 10 évben bármikor (1 sékel=47 forint). A vezető amerikai cégek sorra vásárolják fel az új ötletekkel a piacra törő izraeli high tech vállalkozásokat, ami szép pénzt hoz az alapítóknak és az adók révén az államkasszának, s ráadásul a nagy nemzetközi piacokra való bejutást ígéri az innovátoroknak. Errefelé ugyancsak örülnek, ha az amerikaiak felvásárolják az izraeli cégeket, ez az álma a szerény tőkével, de annál nagyobb ambícióval induló cégeknek.

2007-ben is rengeteg új internetes és más szoftvergyártó jelent meg eredeti elgondolásokkal, s számos biotechnológiai vállalkozás indult. Ezeknek a helyzete azonban kedvezőtlenebb a piacon, mert a tudósok általában kevésbé értenek a pénzügyekhez, és a befektetők ódzkodnak a hosszabb távon és nagyobb rizikóval megtérülő témáktól. Igen sikeresek viszont az Intel, az IBM, a Google, a Hewlett Packard izraeli kutató-fejlesztő részlegei. A nagy világvállalatok sorra nyitják hasonló egységeiket Izraelben, hogy hasznot húzzanak a képzett és kreatív módon gondolkodó helyi emberi erőforrásból.

Az izraeli gazdasági csodát jórészt a kiváló képzettségű, innovatív és ambiciózus fiatalok nagy száma és a technológiai infrastruktúra fejlettsége magyarázza. A Dun & Bradstreet izraeli leányvállalatának felmérése szerint Izrael a világon a második az interneten való böngészés óráinak számában, a polgárok átlag 37,4 órát töltenek havonta a világhálón. Az izraeli háztartásoknak csaknem 70 százaléka már 2006-ban rendelkezett nagy sávszélességű internet-hozzáféréssel, ezzel a világ ranglista hatodik helyére került, miközben Nagy Britanniának a 20. az USA-nak pedig csak a 25. helyre futotta.

A technológiai előretörés nemcsak a civil szférákra jellemző: 2007 óta Izrael a világ negyedik legnagyobb fegyverszállítója. A hadiiparban is elsősorban a modern csúcstechnológiai gyártmányokat fejlesztik, például már 8 helyi gyártmányú műholdat lőttek fel, elsősorban hírszerzési célokra.

Az izraeli statisztikai hivatal 2007 harmadik negyedévében 6,1 százalékos gazdasági növekedést mért, miközben az ipari termelés 6,6 százalékkal lett nagyobb. Közben az egy főre jutó fogyasztás 6,1 százalékkal nőtt. (Az adatok a múlt év azonos időszakához képest értendők.) Immáron 5. éve folyamatos a gazdasági növekedés - 2003 óta egyfolytában kedvezőek a mutatók. A jelen időszakot tekintik az ország története leghosszabb és legjelentősebb gazdasági virágzásának. A befektetések dinamikus növekedése az előrejelzések szerint az idén is folytatódik. Javult a külkereskedelmi mérleg is: tavaly az export 17,8 százalékos emelkedése mellett az import mindössze 5,9 százalékkal nőtt. A költségvetési hiányt tavaly a GDP 2,9 százalékára tervezték, de hála a magasabb adóbevételeknek és a főként amerikai világcégek felvásárlási kedvének, mindössze 100 millió sékel lett a hiány, ami az összes hazai termék 0.02 százaléka.

Az izraeli csoda egyik legfontosabb tényezője, hogy nem sajnálják a pénzt a kutatásra és a fejlesztésre. Az ország a polgári szektorban a GDP 4,85 százalékát költi K+F-re, ez a mutató Magyarországon mindössze 0,93 százalék. A kutatás-fejlesztés arányát évek óta kiemelkedően magas szinten tartják, már 2005-ben is 6,3 milliárd dollárt fektettek ebbe az ágazatba, akkor ez a GDP 4,7 százalékát képviselte. Jelenleg ezen a téren Izrael világelső, leginkább az innovációs fejlesztések hozták és tartják lendületben a gazdasági pörgést.

Jelenleg a Wall Streeten 107 izraeli céget jegyeznek, nagy többségük az informatikai szektorban működik. Mintegy 3000 céget csak belföldön jegyeznek, bár azok is rendkívül sikeresek: többségük csúcstechnológiával, biotechnológiával, vagy az egészen új nanotechnológiával foglalkozik.

Lendületesen emelkedik a kereskedelmi forgalom Kínával: az előzetes becslések szerint 2007-ben elérte az 5 milliárd dollárt. Ehud Olmert pekingi látogatásakor egyenesen a forgalom megduplázását jósolta 2010-ben. 2010-ben. Az ázsiai szuperhatalom várhatóan az USA után Izrael második legfontosabb partnerévé válik, ha már most nem az. Kínából olcsó fogyasztási cikkek tömege tart Izraelbe, s cserébe többszáz cég hightech termékeket, vegyi és mezőgazdasági ipari technológiát szállít Kínának. Izrael a világ vezető nagyhatalma a tengervíz sótalanításában és a szennyvíz újrahasznosításának technológiájában. Kínának égető szüksége van e technológiák alkalmazására, tekintettel az ország súlyos vízellátási problémáira.

Persze a zsidó államban sem minden fenékig tejfel. A kiváló gazdasági mutatók mellett sem költhet az izraeli polgár annyit fogyasztásra, mint a hasonló gazdasági színvonalon teljesítő európai országokban élők. A kedvezőtlen geopolitikai adottságok miatt továbbra is igen jelentősek a honvédelmi költségek, a 2008-as költségvetésben rekordösszeget, 51,3 milliárd sékelt szavaztak meg a hadsereg kiadásaira, a teljes büdzsé egy hatodát. Bizonytalansági tényező, miként alakul az amerikai gazdaság az idén, sikerül-e lokalizálni a jelzálog válságot, hiszen az izraeli gazdaság millió szállal kötődik a „nagy testvérhez”.

Shiri Zsuzsa/Jeruzsálem

  

Belépés
E-mail

Jelszó

Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


"Tanulhatnánk az izraeli gazdasági csodából" | Belépés/Regisztráció | 4 Megjegyzés | Vita keresése
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!

Re: Tanulhatnánk az izraeli gazdasági csodából (Értékelés: 1)
Szerző: gyverebes [8319] Dátum: 2008. január 24. csütörtök, 14:05
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
A cikk reális személyes tapasztalatom is az volt hogy ha béke lenne még gyorsabban fejlődne a gazdaság ,de így is van mit tanulni tőlük,mármint ott élő testvéreinktől!!



Re: Tanulhatnánk az izraeli gazdasági csodából (Értékelés: 1)
Szerző: judit [5787] Dátum: 2008. február 16. szombat, 15:19
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Ez egy kicsit nevetseges,hisz Izraelben minden 3. ember a letminimum alatt el,sot Jerzsalem fele a letminimum alatt van.



Re: Tanulhatnánk az izraeli gazdasági csodából (Értékelés: 1)
Szerző: david1987 [11788] Dátum: 2008. június 15. vasárnap, 23:09
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Tán ha az usa magyaroszágot is dollármiliárdokkal támogatná akkor mi is így feljődnénk.



Re: Tanulhatnánk az izraeli gazdasági csodából (Értékelés: 1)
Szerző: efraim [13335] Dátum: 2009. március 31. kedd, 12:06
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Szóval ettől az izraeli csodától nekem is keserű a szám. Ha jól látom a fotón, akkor az a Kiryat Gaton felépült Intel gyárban készült, amerikai cég,a kanadai WTC generálkivitelezésében. Másrészt vagy 5-6 éve támadt egy őrült ötletem, leizzasztottam a számitógépemben futó matematikai programot, levezettem az elméletet, rajzokat, grafikonokat készitettem és a BASAN-hoz, - azóta már megszünt - új bevándorlók találmányait segitő több minisztérium által fenntartott irodához benyujtottam. Igaz, minden erővel oroszul akartak velem kommunikálni, de végül beérték az ékes héberrel és a világ szabadalmi hivatalaiban levizsgálták az ötletet. Szóval eredeti volt, mert még hasonlót sem találtak. Ezek után elküldtek a haifai Technionba, prof. Shimeon Braunhoz, aki csak a a cim alapján megvalósithatatlannak és Newton törvényeit sértőnek találta az elképzelést. Magyarán simán kirúgott. Mérgemben azonos elven épitettem egy modellt, mert én csak azt hiszem el, amit látok. Nos nem tudom, hogy Isaac Newton mit mondana, de a 2,2 kg-os primitiv kütyü, ha a motort beinditom csak 0,75 kg a konyhamérlegen. Elvileg le tudom szabályozni 0 kg-ra is, mert különböző fordulatszámokon is ellenőriztem a mérhető súlyt. És szó sincs antigravitációról! Azóta kidolgoztam az elmélet fizikai magyarázatát, megterveztem egy villanymotor nélküli változatot, ami akár egy repülőgépet is megtart a levegőben és az egész irodalom, meg a modell azóta is porosodik, mert a kutyát sem érdekli. Szóval ennyit az izraeli csodáról.


Támogatás    Impresszum    Médiaajánlat    Adatvédelem    Kapcsolat
A hozzászólások a szerzőik tulajdona, minden más tartalom: © 2002-2023. JMPoint.hu