Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tisztelt
NAT-Bizottság! Az új NAT tervezet megítélésünk
szerint
nagyon sok jó és pozitív elemet tartalmaz.
A mi tapasztalatunk szerint ugyanakkor olyan mértékű a mai ifjúság
történelmi tájékozatlansága, hogy a kirekesztő, szélsőséges, xenophób nézetek
ellen védtelenek, immunitásuk rendkívül alacsony. A készülő tantervekben ezért
megítélésünk szerint be kell mutatni mindazokat a történelmi folyamatokat,
amelyek a holokauszthoz vezettek, annak érdekében, hogy az ordas eszmékkel
szemben a tanulók fel legyenek vértezve, és ne legyenek felhasználhatók egy
újabb politikai kirekesztő mozgalom számára. Úgy gondoljuk azonban, sem a
zsidóság, sem más etnikumok esetében nem lehet az etnikum bemutatását egyetlen
történelmi eseményhez kötni, mert így a kép féloldalas lesz. A zsidóság
esetében kifejezetten szükségesnek tartjuk, hogy minden olyan tantárgy tanítása
során, ahol erre mód nyílik, mutassuk be a zsidóság hozzájárulását a magyar
nemzet gazdasági, kulturális, etikai felemelkedéséhez, illetve az egyetemes
emberi civilizáció kibontakoztatásához. Kifejezetten
fontosnak tartjuk, hogy mind az általános iskolából, mind a középiskolából csak
olyan végzős diákok kerülhessenek ki, akik tisztában vannak azzal, hogy
Magyarország közös hazánk, eredményeit az itt élő különböző etnikumú és
vallású magyar emberek közös munkával, közös küzdelemmel érték el. Ebben a
közös munkában nagyon nagy feladatot vállalt a zsidóság, mint a világ más
országaiban is, a civilizációs törekvéseket segítve az ipar, a tudomány, a
művészet vagy az irodalom területén. Hiszünk
abban, hogy ez a tudás hozzásegíti a felnövekvő generációt a reálisabb
világszemlélethez, a sikeresebb, szolidárisabb, elfogadóbb, harmonikusabb
életvitel kialakításához. Úgy gondoljuk ezért, az együttélő kultúrák értékeinek
bemutatása elsőrendű nemzeti érdek s ugyanakkor európaiságunk,
humanizmusunk egyik legfontosabb bázisa. E tekintetben azért kiemelten fontos a
zsidóság magyarországi és nemzetközi történetének ismertetése, etikájának,
kultúrájának a bemutatása, mert a civilizációellenes, rasszista, kirekesztő
törekvések céltáblája elsősorban a zsidóság. Konkrét
javaslatainkat az új NAT „Magyar irodalom és nyelv” valamint az „Ember és
társadalom” című fejezeteihez kapcsolódóan tettük meg oly módon, hogy a betoldásra
javasolt szöveget kurziváltuk, aláhúztuk, nagyobb betűből és más színnel írtuk.
A
javaslat aláírói felajánlják segítségüket a kerettantervek konkrét
elkészítéséhez, illetve tanári segédanyagok, továbbképzési és tanárképzési
szakanyagok elkészítéséhez is. A NAT
tervezet zsidó szempontból való véleményezését és a mellékelt szakmai
javaslatot készítő szakértői munkabizottság tagjai: Balázs
Gábor – egyetemi oktató, Bodnár Dániel
– eszmetörténész, György Gábor – jogász-újságíró, Hosszú Gyula –
tanár, Mezei Zoltán – író-történész, Budapest,
2012. március 3. Az
előterjesztő zsidó egyházak és szervezetek nevében Dr Koordinátor 06309486230 Az
előterjesztő szervezetek: Magyarországi
Autonóm Ortodox Hitközség, Balázs Gábor Elöljáró Egységes
Magyarországi Izraelita Hitközség, Köves Slómó vezető rabbi Budapesti
Zsidó Hitközség Frankel Leó utcai Zsinagógai Körzet, Verő Tamás főrabbi BZSH Bét Salom zsinagóga Radnóti Zoltán rabbi és Heisler András a MAZSIHISZ korábbi elnöke Szim Salom Progresszív Zsidó
Hitközség Magyarországi
Cionista Szövetség, Dr Kardi Judit elnök Magyar
Zsidó Kulturális Egyesület, Kirschner Péter elnök B’nai
B’rith Budapesti Szervezete, Vadász Magda elnök Magyar
Zsidó Örökség Közalapítvány, Szabó György mb. elnök Lauder
Javne Zsidó Közösségi Iskola Bét
Menachem Oktatási Központ, Betseva Oberlander igazgató HAVER
Alapítvány, Kuratórium JMPoint a Zsidó Közösségért
Közhasznú Alapítvány, Kürti Csaba igazgató Bálint
Ház, Fritz Zsuzsa Igazgató (csatlakozási
sorrend) A Kormány kiemelt feladatnak tekintette a Nemzeti
alaptanterv (a továbbiakban: Nat) közműveltségi tartalmakkal történő
kiegészítését, a köznevelési rendszer megújításával összefüggésben a Nat
küldetésének és feladatának újradefiniálását, a nevelés és az értékközvetítés
szerepének megerősítését. A Nat a magyar közoktatásban működő kétpólusú-háromszintű tartalmi szabályozás és irányítás alapdokumentuma. Funkciója minden magyar iskolába járó tanuló számára az egységes nemzeti alapműveltség legfontosabb elemeinek neveléstudományi megalapozása és rendeleti úton történő biztosítása, továbbá a kerettantervek készítőinek szóló szakmai – irányítási jogszabály. A jelen előterjesztés részeként a Nat kiegészül a minden magyar iskolában tanuló diák számára kötelező minimális tananyaggal. A Nat a köznevelési rendszer elsősorban megújítása, másodsorban megőrzése mellett annak stabilitását és a megvalósíthatóságot is figyelembe véve több ponton kapcsolódik a korábbi alaptantervekhez, így továbbra is célként jelöli meg az európai uniós kulcskompetenciák fejlesztését, megőrzi a műveltségi területek számát és megnevezését. A Nat elkészítése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény rendelkezéseivel összhangban valósult meg, illeszkedik ahhoz az elvhez, hogy az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nat biztosítja. Lényeges módosulás a korábbi alaptantervekhez képest négy területén történik: · a Nat küldetésének, feladatának újradefiniálása, a nevelés és a közös értékek hangsúlyozása; · a kiemelt fejlesztési területek-nevelési célok újrafogalmazása, kiegészítése, figyelemmel a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire; · a tíz műveltségi terület kiegészítése közműveltségi tartalmakkal három képzési szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; 9-12. évfolyam); · a kerettanterv feladatának rögzítése. A kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok keretében az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővültek, illetve a meglévő tartalmak kiegészültek a következők szerint: · Az erkölcsi nevelés · Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés · Állampolgárságra, demokráciára nevelés · Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése · A testi és lelki egészségre nevelés · A családi életre nevelés · Felelősségvállalás másokért, önkéntesség · Fenntarthatóság, környezettudatosság · Pályaorientáció · Gazdasági és pénzügyi nevelés · Médiatudatosságra nevelés · A tanulás tanítása Melléklet a
3423/2012/KOIR számú előterjesztéshez …/2012. (…) Korm. rendelet a Nemzeti
alaptantervről A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény) 7. § (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt iskolákra (a továbbiakban: iskola), b) a tanulókra, c) a pedagógusokra, d) a szülőkre, törvényes képviselőkre (a továbbiakban: szülők). (2) A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) rendelkezései a nevelő-oktató munkának a nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti szakaszaira vonatkozóan határozzák meg az érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. (3) A Nat − az iskolák szakmai önállóságát biztosítva − a) az iskolai nevelés-oktatás
pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, b) a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, c) a nevelő-oktató munka nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt
szakaszainak, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő
nevelés-oktatásának fejlesztési feladatait határozza meg, megteremtve ezáltal a köznevelés tartalmi egységét. (4) A Nat a nemzeti
köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében a köznevelés
feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra
közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék
elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához
szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a
közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás
megerősítése. (5) A Nat célja továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az
igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus
személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, szociális és testi
képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a) a haza felelős, hasznos polgárává váljék, b) reális önismeretre és szilárd erkölcsi
ítélőképességre tegyen szert, c) megtalálja helyét a családban, a
társadalomban és a munka világában, d) tartalmas és tartós kapcsolatokra törekedjék, e) legyen képes felelős döntések meghozatalára a
maga és a gondjaira bízottak sorsáról, f) képessé váljék az önálló tájékozódásra,
véleményformálásra és cselekvésre, g) megismerje és megértse a természeti és
társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, h) az élővilág és a kultúra gazdag
változatosságának fenntartására törekedjék. (6) A Nat fontos szerepet szán a nemzeti hagyománynak, a nemzeti
azonosságtudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez
tartozók azonosságtudatának ápolását is. Kiemelten kezeli az ország és tágabb
környezete, a Kárpát-medence megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a
tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A Nat figyelmet fordít
az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntartható fejlődés
iránti közös felelősséget. (7) A Nat és az arra épülő tartalmi szabályozás alapelve, hogy az
elsajátított tudás értékálló és kor igényeinek megfelelő legyen, egyensúlyra
törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési
célok és tartalmak között. 2. § A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok,
fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi
szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak
sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják. 3. § (1) Az iskolai nevelés-oktatás egységes
pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az
iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. (2) A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes
nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. (3) Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé
teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen
jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat
harmadik-negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már
meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott
tanítási-tanulási folyamatok. A Nat feladataiból, céljaiból következő motiválás
és a tanulásszervezés folyamata a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő
elvárásokra összpontosít. (4) A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres
iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák,
képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső
tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata –
a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése,
finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. (5) A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás
feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során
már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói
szerephez, a szakközépiskolában a szakképzés előkészítéséhez szükséges
kompetenciák. (6) A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség
megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva elősegíti
a sikeres pályaválasztást és segíti a társadalmi különbségekből adódó
hátrányok leküzdését a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési
feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi
szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. (7) A Nat-ban megjelenített műveltségi területi követelmények azonos
elvek szerint épülnek fel, az Alapelvek, célok című, a Fejlesztési feladatok
című, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási szakaszoknak megfelelő
közműveltségi tartalmak című fejezetekre tagolódnak. 4. § . A Melléklet a) a fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és
értékeit, b) az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai
feladataira, valamint az iskola és más nevelési-oktatási intézmények közötti,
az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra
épülésére vonatkozó elveket, c) a kulcskompetenciákat, d) az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban a
tanórák minimális óraszámát, e) a műveltségi területek
tartalmát határozza meg. 5. § (1) A kerettantervek a) a nevelés-oktatás céljait, b) a tantárgyi rendszert, c) az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, d) a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, e) a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, f) a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, továbbá ajánlott időkeretet az egyes iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint határozzák meg. (2) A kerettantervek a) értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, b) biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést, c) azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek, d) segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást, e) kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, f) továbbfejleszthetők, adaptálhatók. 4.
Nevelési-oktatási program 6. § (1) A nevelési-oktatási program a
nevelés-oktatás és a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő
dokumentum, szakmai eszközök rendszere, amely lehet átfogó vagy egy vagy több
műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő program. (2) A nevelési-oktatási program részei: a) az alkalmazott kerettanterv, amely
tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz
rendelve, az értékelés elveit, kijelöli és időben elrendezi a tananyagot, b) a pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, elméletileg
megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul, c) eszközök, információhordozók, feladathordozók,
amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, d) értékelést segítő eszközök, amelyek
elősegítik a tanuló teljesítményének, a tanuló fejlődésének ellenőrzését és
értékelését. e) a továbbképzési programok, amelyek során
felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására, f) a támogatás, tanácsadás. (3) Ha a nevelési-oktatási programot nem az oktatásért felelős miniszter
adja ki, a program akkreditálását az oktatásért felelős miniszter köznevelési
feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához
benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni. (4) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási
programot az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium
honlapján közzéteszi. 7. § (1) Az Nkt. 27. § (1) bekezdés szerinti
tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési
formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi
foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz
kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag
átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói
terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a
tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak
figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell
beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá
nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható
tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási
napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi
nevelés–oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel
megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e
rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti
köznevelésről szóló törvény 6.
melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi
nevelés–oktatás folyik, da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével
összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett
heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési
órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés
keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében
meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai
foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével
nem kötelezhető. 7. Záró
rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. (2) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2017. augusztus 31-én hatályát veszti. Melléklet a …/2012. (…) Korm. rendelethez NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ
|
Műveltségi területek |
1–4. |
5–6. |
7–8. |
9–10. |
11–12.* |
Magyar
nyelv és irodalom |
30-40 |
15-22 |
10-15 |
10-15 |
10 |
Élő
idegen nyelv |
2-6 |
11-18 |
12-20 |
12-20 |
13 |
Matematika |
15-20 |
14-18 |
10-15 |
10-15 |
10 |
Ember
és társadalom |
4-8 |
4-8 |
10-15 |
10-15 |
9 |
Ember
és természet |
4-8 |
6-10 |
15-20 |
15-20 |
10 |
Földünk
– környezetünk |
– |
4-8 |
4-8 |
4-8 |
– |
Művészetek |
10-18 |
10-16 |
8-15 |
9-15 |
5 |
Informatika |
2-5 |
4-8 |
6-10 |
6-10 |
5 |
Életvitel
és gyakorlat |
4-8 |
4-9 |
5-10 |
5-10 |
– |
Testnevelés
és sport |
20-25 |
20-25 |
15-20 |
15-20 |
15 |
*
Csak a minimális százalékos arány.
A szakképzésről szóló 2011.
évi CLXXXVII törvény a szakiskolákban zajló, közismereti tárgyakat érintő
képzésről a következőképp rendelkezik: A kerettantervnek biztosítania kell,
hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához
rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti
alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.
Műveltségi területek |
1–4. |
5–6. |
7–8. |
9–10. |
11–12. |
Nemzetiségi
nyelv és irodalom |
18-22 |
14-20 |
14-18 |
12-15 |
12-17 |
Magyar
nyelv és irodalom |
25-35 |
14-20 |
10-15 |
10-15 |
10 |
Élő
idegen nyelv |
– |
8-16 |
8-16 |
12-20 |
8 |
Matematika |
15-20 |
13-18 |
8-13 |
8-13 |
9 |
Ember
és társadalom |
2-6 |
4-8 |
8-13 |
8-13 |
10 |
Ember
és természet |
2-6 |
5-9 |
13-18 |
13-18 |
8 |
Földünk
– környezetünk |
– |
4-8 |
4-8 |
4-8 |
– |
Művészetek |
9-17 |
10-14 |
6-10 |
6-10 |
2 |
Informatika |
2-5 |
4-8 |
6-10 |
6-10 |
5 |
Életvitel
és gyakorlat |
2-6 |
3-8 |
3-8 |
2-7 |
– |
Testnevelés
és sport |
20-25 |
15-20 |
15-20 |
12-15 |
12 |
Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú, elemző ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai érzék kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti a társadalom közösségeiben való aktív részvételt, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete feltétele bármely idegen nyelv elsajátításának.
Az anyanyelvi képzés befolyásolja és segíti a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelvnek mint változó rendszernek a megismerése és a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére és gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét.
Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé azt, hogy önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet és hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből és a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában és tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. A magyar és a világirodalmi művek olvasása, és, értelmezése része a tanulók általános műveltségének. Lehetővé teszi az esztétikai, erkölcsi, kulturális értékek, a kánon megismerését és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódást.
Az így megszerzett tudásnak nagy szerepe van az érzelmi élet gazdagításában, az empátia fejlődésében. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.
A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.
1.
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2.
Olvasás, az írott szöveg megértése 3.
Írás, szövegalkotás 4.
A tanulási képesség fejlesztése 5.
Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek 6.
Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése |
A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az
adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési
szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
1–4. évfolyam |
5–8. |
9–12. évfolyam |
|
5–6. |
7–8. évfolyam |
||
A megfelelő hangképzés,
beszédlégzés és hangoztatás fejlesztése; törekvés a mások számára érthető és
kifejező beszédre. |
Törekvés a jól
formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. |
A szöveg tartalmát és a
beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés,
a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő használata). Az egyéni beszédsajátosságok
megfigyelése. |
A szöveg
tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos
alkalmazása. A szünet, a
hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasság-váltás és a hanglejtés
modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és
alkalmazása. |
Szöveges
kiejtési gyakorlatok; mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok. |
Figyelem a
szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek
alkalmazására (helyes hangképzés, mondat- és szövegfonetikai eszközök). |
A
kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. |
|
Önismereti
gyakorlatok, szerepjátékok. |
A
szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle
beszédhelyzetekben. |
A gesztusokkal
való kommunikáció lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. |
A testbeszéd,
a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle
kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs
helyzetekben és a tömegkommunikációban. |
Figyelem a
kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott
szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. |
Hallott szöveg
rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő
fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. |
Empatikus
együttműködés a beszédtárssal.. Érvelés: érvek
felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. |
Törekvés a
hallott szöveg üzenetének dekódolására, a beszédszándék felismerésére, a
rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása.
Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás
kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. |
Mindennapi élmények,
olvasmányok, látvány-, hang-, mozgóképélmények tartalmának felidézése,
elmondása. |
Törekvés a
hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, az árnyalatok
érzékeltetésére. |
Különféle
beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (a
szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából).
|
Különféle
beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi
kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, a verbális,a hangzó és a képi, valamint a digitális
szövegekben. |
Részvétel a
tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény
megfogalmazása. |
Saját vélemény
megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a
beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének
meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. |
Saját vélemény
újrafogalmazása adott szempont szerint. Mások
véleményének tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. |
Saját vélemény
megvédése vagy korrekciója. Együttműködés
csoportos beszélgetésben, vitában. A
kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. A manipulációs
szándék/ok, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése. |
Tanult
szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése dráma
játékkal. Különféle
dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték,
versmondás, helyzetgyakorlat, ►► |
►►
improvizáció, diákszínpadi előadás). |
2. Olvasás, az írott szöveg megértése
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az olvasás
jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak
figyelembevételével. A hangos és a
néma olvasás gyakorlása különböző terjedelmű szövegeken. Ismerkedés a
szövegértési technikák alapjaival. |
A különböző
mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos
olvasásban. Különböző
szövegek néma és hangos olvasása. Ismert
tartalmú szövegek biztonságos, értelmező hangos olvasása. Az olvasási
stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos
gyakorlása. |
||
Az
olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. |
Az
aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. |
A
szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően;
felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira. |
|
Rövidebb
szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, kulcsszavak,
szerkezeti egységek összefoglalása. |
Nyomtatott és elektronikus
formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása
és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a
téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás
kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és
rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és
értelmezése. |
||
Az irodalmi
szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése (hasonlat,
ismétlés, fokozás). |
Szöveg és kép
viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk
értelmezése. Az információs kommunikációs társadalom
(továbbiakban IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az
ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. |
||
|
|
|
Különböző
stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű
szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális
közlés verbális és nem verbális elemei. |
|
Szövegek
műfaji különbségének érzékelése (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). |
Különböző
szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató
és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír és kommentár). |
A művek műfaji
természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások, megközelítési módok
gyakorlása (pl. a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések,
jelentésrétegek feltárása). Szövegek kapcsolatának
és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, tények és vélemények
összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.
|
Az
olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása. |
Az olvasott
szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek,
jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. |
A szépirodalmi
és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített érékek, erkölcsi kérdések,
motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. |
|
|
|
Rövidebb,
a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. régi, archaizáló) szövegek
megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (egynyelvű szótárak,
jegyzetek). |
|
Egy-két
mondatos vélemény a szövegekben megjelenő szereplők élethelyzetéről,
cselekedeteiről, tulajdonságairól, magatartásáról. |
Néhány
mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek
szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben
megjelenő emberi helyzetekről. |
Különböző
vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény
megfogalmazása szóban és írásban |
Különböző
olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése,
értelmezése és kritikája különféle műfajokban. |
|
|
|
Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat,
stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése,
értelmezése. |
3. Írás, szövegalkotás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az
eszközszintű íráshasználat (kézírás) fokozatos kialakítása a diákok egyéni
sajátosságainak figyelembevételével. Mondatalkotás,
néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. |
Az
írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható,
esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása. |
Olvasható,
esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés
alapjainak elsajátítása. |
Olvasható,
esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési
technika kialakítása. |
Rövid szövegek
alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, két-három soros
jellemzés). |
Rövidebb
szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző
szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány
soros jellemzés), ►► |
►►A
különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és
vélemény készítése. |
Szövegalkotás
a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az
elektronikus műfajokban (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, motivációs
levél, blog, web2.0). |
Kiejtési
gyakorlatok, szótagolás, másolás, szóalakelemzés. |
Alapvető
nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. |
A helyesírás értelemtükröző
szerepének megértése és alkalmazása. A tanult
nyelvtani, helyesírási ismeretek normakövető alkalmazása. |
A nyelvi
elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a
fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban |
Gondolatok,
érzelmek, vélemények kifejezése. |
Különböző
nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés
és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból
stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). |
||
|
|
|
Törekvés
a személyiséget kifejező egyéni stílusra a szövegformálás eszközeinek
birtokában. |
Az
anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak a megismerése, alkalmazása. |
Rövidebb
beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott
(lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból; írásba foglalás tanári
irányítással, csoportosan és önállóan. |
Felkészülés
a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek (pl. beszámoló,
ismertetés, esszé, értekezés) írására. |
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az
önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása
(könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon Feladatvégzés könyvekkel,
gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). |
Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információ-hordozókból. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Elemi gyakorlottság a források megjelölésében. |
Verbális
és nem verbális (hangzó, képi és digitális) információk célszerű gyűjtésének,
szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának
gyakorlása. A
könyvtári információkeresés ismereteinek bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. Az internetes
adatgyűjtés technikái, hypertextek, linkek használata. A
források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek
készítése, netikett. A forráskritika
technikáinak ismerete. |
|
Vázlatkészítés
tanítói irányítással. Vázlat önálló
bővítése, szöveg szűkítése megadott szempontok szerint. |
Vázlat
felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez,
megfogalmazásához. |
Önálló
vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép stb.)
rövidebb szövegek alapján. |
Önálló
vázlatkészítés különféle eljárásokkal (gondolattérkép, szemponttáblázat,
T-táblázat stb.) adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú
szövegek alkotása. |
Ismerkedés
különböző információhordozókkal. |
Ismerkedés
különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és
kultúrájával (pl. vizuális, audiovizuális, elektronikus: internet, CD-ROM,
DVD, MP3) |
Egyszerűbb
szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése
szövegösszefüggésben. |
Verbális
és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése
(pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése
szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése; tartalomfeltöltés,
tartalommegosztás, címkézés). |
Kulcsszó-keresés;
szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg
alapján. |
Jegyzetkészítés
tanári irányítással. A
tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. Az összefoglalás sajátosságainak
ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári
irányítással, csoportosan és önállóan. |
Az
önálló jegyzetkészítés (kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás stb.). Az
összefoglalás önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése,
adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). |
|
Információk, adatok visszakeresése
tanítói/tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése;
következtetések. |
Az
információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző
forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással,
csoportosan). |
Felkészülés
az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére,
kritikájára. |
|
Ritmus-,
mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs]
memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet
aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése. |
Szövegek
pontos, értelmező felidézése és önálló, aktív reprodukálása a célnak megfelelően.
A
szövegek új helyzetben való alkalmazása. |
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|||
Nyelvi-nyelvtani
jelenségek felismerése gyakorlati tapasztalatok alapján (hang, betű, szótag,
szó, szótő, toldalék, mondat, szöveg). |
A nyelvi
egységek közötti egyszerűbb rendszerszerű összefüggések felismerése (pl.
hang, szó, szóelem). |
A nyelvi
egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az
azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak
mondatbeli viselkedésével. A nyelvi
egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. |
A nyelv több
szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás,
nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani
ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek
megközelítésében. Alapvető
ismeretek felidézése a nyelvtípusokról. |
|
Szójelentések,
kifejezések, állandósult szókapcsolatok értelmezése és felhasználása a
szövegalkotásban a korosztály által jól ismert különböző műfajú és hangnemű
szövegekben. |
Gyakorlottság
a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl.
az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). |
A szavak
jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi
egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó
jelentésnek a megismerése. |
A szöveg
nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem
nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése. Jelentéstani
és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek kritikai
megközelítésében. |
|
Különböző
műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése |
Különféle nyelvváltozatokat
képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének
a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). |
A
nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete.
A
kommunikációs események és szövegek önálló elemzése. |
||
Néhány
alapvető helyesírási szabály megismerése és alkalmazása (a mondathatárok jelölése,
nevek írása, az egyszerű szavak elválasztásának szabályai). |
A
helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés
helyesírási kézikönyvekkel. Javítás
tanári irányítással és önállóan. |
A
helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az
ismeretek bővítése. Gyakorlottság
a helyesírási kézikönyvek használatában. |
Nyelvhelyességi
problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló
kézikönyvhasználattal törekvés
a normakövető helyesírásra. |
|
|
Egy-egy
korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi
nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. |
Példák
(régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és
változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a
szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. |
Tájékozódás
a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaira
vonatkozóan. A
magyar nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás főbb bizonyító eljárásainak megismerése. A
nyelvi állandóság és változás okainak kutatása. Napjaink
nyelvi változásainak felismerése. |
|
Az
anyanyelv és az idegen nyelv különbségének felismerése, ennek megfogalmazása
a diák saját szavaival. |
Az
anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek
egyre pontosabb megnevezése. |
Az
anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az
általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. |
||
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Hangos és néma
olvasás, értelmező felolvasás. Az olvasás
örömének a megtapasztalása. Az életkornak megfelelő
globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Tartalommondás;
a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. |
Annak
felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az
élmény- és tapasztalatszerzést. |
Annak
felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati,
erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása. |
|
Ismerkedés
változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló
olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs
magyar és világirodalom köréből. |
A zenei és
ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk
felismerése a tanult művekben. |
A lírai
beszédmód változatainak (általános és adott korhoz kötött jellemzőinek)
értelmezése; korszak-jellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának
összevetése. |
|
A költői nyelv
néhány sajátosságának megfigyelése (ellentét, hasonlat, ismétlés). Néhány fontosabb
költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. |
A főbb költői
képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása.
Jelentésteremtő szerepük megértése a lírai szövegben. |
A költői
nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök
funkciójának értelmezése. |
|
|
Ismerkedés
különböző lírai műfajokkal. |
Lírai és nem
lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi
és formai sajátosságaik megértése. |
Törekvés a műnemek
és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció
jelentéshordozó szerepének bemutatása. |
A versszak
felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és
a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. |
A kompozíció
meghatározó elemeinek megismerése. (pl. tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) |
Versszervező
elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben. |
|
A lírai mű középpontjában
álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű
témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. |
A lírai mű
beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes
típusának megismerése. |
Téma, hangnem,
beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes
példán. |
|
Rövidebb
epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása. Elbeszélő
művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan
és egyénileg. A megismert
formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. |
Elbeszélő
művek önálló olvasása, feldolgozása. Kreatív történet elbeszélési és történet
átírási gyakorlatok. |
Különböző
típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi
– epikai művek elemzése és értelmezése. A megismert
formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi
történetmondásban és a kreatív írásban. |
|
Történetek
főszereplőinek azonosítása. |
A szereplők
külső és belső jellemzőinek azonosítása. |
A jellemzés
főbb eszközeinek azonosítása. |
A tettek és a
szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. |
A történet
idejének és helyszínének azonosítása. A cselekmény kezdő- és végpontjának, a
cselekményelemek sorrendjének, összefüggéseinek megállapítása |
Az idő és a
tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok,
fordulópontok és kitérők érzékelése |
Törekvés az
idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés
és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Előreutalások
és késleltetések azonosítása az elbeszélésben |
Az idő- és
térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés
szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és
az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. |
Annak
megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. |
Annak
megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. |
Az elbeszélői
nézőpont és a beszédhelyzet érzékelése. |
A nézőpontok
és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. |
Népi játékok,
dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. |
Elbeszélések
és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek
dramatizált megjelenítése Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a
dramatikus műrészletek közötti különbségekről. |
Dramatizált
formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és
instrukciók értelmezése és megjelenítése. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti
hasonlóságok és eltérések azonosítása. |
Dramatizált
formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Az epikus és a
drámai történetmondás sajátosságai, az idő-, tér- és cselekményszervezés, a
jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, felismerése. |
A szóbeli
költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek
megtapasztalása példák alapján. |
A reklám és a
popzene új szóbeli költészete. |
Az
elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsön-hatásának új
jelenségei. |
|
Alapvető
emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése az olvasott művekben. |
A magyar és a
világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés
egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. |
Különböző
világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai
megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, többféle értelmezési
kontextusban való elhelyezése. Történeti és
aktuális olvasatok. |
|
Az irodalmi mű
közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének felismerése és megfogalmazása |
Törekvés a
közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes
tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi
szövegek bevonásával. |
A
jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom
nagy hagyományaival, kódjaival. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Beszélgetések
a szép és a csúnya fogalmának használatáról különféle médiumok révén szerzett
élmények kapcsán. |
A
tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő
ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása. |
Az
ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi,
családi, egyéni beágyazottság). Igény
és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. |
|
Beszélgetések
a jó és a rossz fogalmának használatáról különféle médiumok révén szerzett
élmények kapcsán. Mindennapi konfliktusok átélése drámajátékban (pl.
bábjáték) Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban (pl. bábjáték). |
A
jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet
felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont
megjelenítésének, átélésének képessége. |
Az
erkölcsi kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. Az
igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának
megértése különféle szövegekben. Az empátia fejlesztése különféle dramatikus
formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat). |
Igény
a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a
morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Konfliktuskezelési
eljárások tanulása.. |
A műélvezet megtapasztalása a
belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene
révén. |
Az
önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás feldolgozása csoportos
beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával. |
Különféle
műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása
mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. |
|
|
A
különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A
kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése. |
A
művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének
igénye. |
1-4. évfolyam
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása
1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés,
beszédfejlettség
— megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés;
— a mindennapi élet és a tankönyvek szókincsének ismerete.
— mondat- és szövegfonetikai eszközök;
— szóbeli szövegek kommunikációs sémái, nyelvi jellemzői;
— adott szituációhoz igazodó szóhasználat, mondatalkotás.
1.3. Memoriterek szöveghű tolmácsolása.
2. Olvasás, az írott szöveg megértése
2.1. Felkészülés az olvasásra
— figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet;
— speciális részkészségek: beszédhanghallás, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben.
2.2. Az olvasás jelrendszere
— hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg.
2.3. Az írott szöveg megértése
— szövegelemző műveletek: tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése, információk kiemelése;
— a megértés bizonyítása: következtetés, lényegkiemelés, vázlat, jelentéstulajdonítás, tartalommondás, adatok, gondolatok összefoglalása, értékelése;
— szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése.
3. Írás, szövegalkotás
3.1. Az írás jelrendszere
— írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg;
— írásjelek.
3.2. Szövegalkotás írásban
— mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus, rendezett íráskép;
— elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (játékszabály, használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, sms, e-mail).
4.1. Könyv- és
könyvtárhasználat
— tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egynyelvű szótár, gyermeklexikon, gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés.
4.2. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői
— tematika, információtartalom, szókincs, felépítés.
4.3. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek
— tanulást támogató eljárások: vázlatírás, magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat, egyszerű adatkeresés;
— a szövegtanulás technikái;
— kérdések és válaszok megfogalmazása és megválaszolása, rendezés, összehasonlítás.
4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése.
teljes művek:
— Mondókák, népdalszövegek, József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Mama; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Falu végén kurta kocsma…, Füstbe ment terv; Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor három költeménye;
— kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.
részletek:
— Arany János: Rege a csodaszarvasról; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Petőfi Sándor: A Tisza, Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat;
— részletek szépprózai művekből.
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
5.1. Alapvető
kommunikációs helyzetek nyelvi és magatartási mintái
— kapcsolatfelvétel és –zárás, kapcsolattartás, beszélgetés, vita;
— nyelvi mintakövetés beszédben és írásban.
5.2. Szavak jelentése, szókincs
— rokon értelmű szavak, többjelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások.
5.3. Hang, betű, szótő, szótag, szó, , toldalék
5.4. Szófajok
— ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérdő, mutató névmás.
5.5. Modalitás szerinti mondatfajták
5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
6.1. Szerzők és művek
népköltészet:
— mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, magyar és más népek meséi, mesefajták; mondák, legendák.
klasszikus
magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű
meseregények, gyermekregények:
— szerzők: Arany János, Csukás István, Fekete István, Gárdonyi Géza, József Attila, Kormos István, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Tamkó Sirató Károly, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor.
klasszikus
európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények,
gyermekregények
kortárs
magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű
meseregények, gyermekregények
6.2. Epikus művek jellemzői
— szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplő/k).
6.3. Lírai alkotások jellemzői
— a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia).
6.4. Báb- és drámajátékok jellemzői
— helyzet, szerep, párbeszéd.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
7.1. Játékosság,
zeneiség, ritmusélmény
7.2. Hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások
— konkrét élethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, jól megfigyelhető magatartásformák, érzelmek, az életkornak megfelelő erkölcsi választások és értékelésük;
— vélemény megosztása, beszélgetés, vita.
5-8. évfolyam
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
1.1. Beszédhallás,
hallás utáni értés
1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd
— megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés; a beszéd szupraszegmentális (folytonos) tényezői a beszédszándéknak megfelelően;
— mindennapi beszédhelyzetek nyelvi mintái;
— nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.
1.3. Memoriterek értelmező tolmácsolása.
2. Olvasás, az írott szövegek megértése
2.1. Szövegértés
— a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás;
— a megértés egységei: szó, szószerkezet, mondat, bekezdés, szöveg;
— olvasási stratégiák (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás, kulcsszavak, felépítésbeli jellemzők azonosítása; téma, jelentés, értelmezés, reflektálás);
— a nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői;
— gyakori szövegtípusok megértési stratégiái (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek);
— ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.
3. Írás, szövegalkotás
3.1. Folyékony
írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép
3.2. Szövegalkotás
— elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, sms, csetelés, blog stb.), szabadírás;
— kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi, helyesírási normák.
4.1. Kulturált
könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat
4.2. Tanulást támogató eljárások
— jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak;
— vázlatkészítés különféle eljárásokkal; magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat;
— jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás;
— ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozásuk: magyarázat, definíció, leírás, adat, információ, gondolattérkép, ábra, ikon, grafikon, táblázat.
4.3. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek
— kérdésfeltevés, válaszadás, gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések, kreatív eljárások.
4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése
teljes művek:
— Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós művei; Arany János egy balladája, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat; Weöres Sándor egy költeménye;
— két kortárs szerző néhány költeménye.
részletek:
— Arany János: Toldi, Petőfi Sándor: János vitéz, egy drámarészlet, egy népballada (részlet), prózai szövegek részletei.
— Az urbánis-népies vonulat megismertetése, Nyugat és körének (Galilei-kör, XX. Század) bemutatása),
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
5.1. A kommunikáció
— a kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita);
— a mindennapi kommunikációs helyzetek nyelvi mintái és magatartási szabályai: a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái, nyelvi viselkedési normák.
5.2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia
— nyelvváltozatok;
— kisebbségi nyelvhasználat.
5.3. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések
— a magyar beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, dallam, szünet, tempó);
— szóelemek;
— szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek;
— a szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok;
— a szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések;
— mondat; szerkezet, modalitás;
— az írott nyelv normái: a magyar helyesírás alapelvei.
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
6.1. Műnemek és
műfajok
— epika, líra, dráma;
— anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, legenda, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, költői levél, óda, rapszódia; komédia, tragédia.
6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai
— kompozíció, szerkezet, hatás;
— elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés;
— szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése;
— lírai én, motívum;
— verselés, zeneiség; ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, rím;
— drámajáték: szöveg és mozgás, szerep, szereplők kapcsolata, helyzet, monológ, dialógus, jelenet, szándék, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.
6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása
— ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét;
— szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.
6.4. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok
— természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica.
6.5. Irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai
6.6. Szerzők és művek
epika:
— magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve, Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz;
— egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);
— két-három magyar kortárs szépprózai alkotás; alkotás (Kertész Imre (Sorstalanság, Kudarc).
— egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.
líra:
— Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila: A Dunánál, Rejtelmek és még két műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy műve; Weöres Sándor két műve;
— öt magyar kortárs lírai alkotás.
a
dráma és a színház világa:
— egy színmű.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
7.1. Hősök, magatartásminták, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások
— érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;
— irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása.
7.2. Zenei, képzőművészeti vonatkozások és kapcsolódások
7.3. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció és játék
— dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték;
7.4. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások
9-12. évfolyam
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
1.1. Beszédhallás,
hallás utáni értés, beszéd
— hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció);
— érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők;
— beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői.
1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása
2. Olvasás, az írott szövegek megértése
2.1. Szövegértési
stratégiák
— olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben;
— ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.
2.2. Szövegelemzési eljárások
— eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherencia-teremtő elemek;
— szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások;
— szövegek retorikája és stíluselemei.
3. Írás, szövegalkotás
3.1. Szövegalkotás
— folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép;
— szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, blog és más elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás;
— nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása.
3.2. Helyesírás
— a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása.
4.1. Kulturált
könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat
4.2. Tanulást támogató eljárások
— adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés;
— a vázlatkészítés különféle eljárásai;
— az idézés, a forrásjelölés módszerei;
— önálló jegyzetelési technikák;
— jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.
4.3 Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése
teljes művek:
—
húsz lírai alkotás közte Ady Endre, Arany János,
Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei.
részletek:
— kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből;
— drámarészletek.
4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás
— az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai.
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
5.1. Kommunikáció
— a személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédtárs, , téma;
— a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai;
— vizuális (nem nyelvi) kommunikáció.
5.2. A nyelvi rendszer
— a nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések;
— szókincs, frazeológia;
— a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv/ek jellemzői.
5.3. A szövegek világa
—
a szövegszervező
(grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők;
—
szövegfajták,
szövegtípusok, szövegszerkezet;
—
a szövegköziség és a
számítógépes szövegvilág.
5.4. Retorikai alapismeretek
—
az élőbeszéd fajtái, a
nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás,
érvtípusok, cáfolat, bizonyítás.
5.5. Stílus és jelentés
—
stíluselemek,
stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben;
—
stílusrétegek,
stílusváltozatok.
5.6. A nyelvi változás
— a magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek;
— a mai magyar nyelv;
— az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei;
— nyelvváltozatok;
— kisebbségi nyelvhasználat;
— nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés;
— a magyar a világ nyelvei között.
5.7. A nyelv fogalma
— a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás.
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
6.1. Irodalmi műfajok
állandó és változó sajátosságai
— anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé.
6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai
— elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus;
— vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok;
— helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet;
— a művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek;
— verselés, zeneiség; ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés.
6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás
— korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern);
— a magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti romantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a népi írók mozgalma,
— a határon túli magyar irodalom.
6.4. Szerzők és művek
Magyar
irodalom:
epika
— Arany János: Híd-avatás, Szondi két apródja és még két balladája, Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Halotti beszéd és könyörgés; Jókai Mór: Az arany ember vagy egy másik regénye; Kosztolányi Dezső egy regénye és két novellája, Krúdy Gyula egy novellája, Márai Sándor egy művéből részletek, Mikes Kelemen: Törökországi levelek két részlete; Mikszáth Kálmán egy regénye és két novellája, Móricz Zsigmond egy regénye és két novellája, Örkény István két novellája, Petőfi Sándor egy epikai alkotása, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem két részlete;
— három XX. századi szépprózai alkotás (Gion Nándor, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Mészöly Miklós, Németh László, Ottlik Géza, Tamási Áron, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András, Tersánszky Józsi Jenő műveiből); (Kertész Imre (Sorstalanság, Kudarc)
— három kortárs szépprózai alkotás.
líra
— Ady Endre: A Sion-hegy alatt, Ember az embertelenségben, Góg és Magóg fia vagyok én…, Héja-nász az avaron, Kocsi-út az éjszakában és még öt műve, Arany János: A tölgyek alatt, Epilogus, Letészem a lantot és még három műve, Babits Mihály: Esti kérdés, Húsvét előtt, Ősz és tavasz között és még két műve, Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy műve, Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és még egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és még két műve, Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius két műve, József Attila: Külvárosi éj, Óda, Reménytelenül-Lassan, tűnődve,Tiszta szívvel, Tudod, hogy nincs bocsánat és még öt műve, Juhász Gyula két műve, Kassák Lajos egy műve, Kazinczy Ferenc két epigrammája, Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus és még két műve, Ómagyar Mária-siralom; Petőfi Sándor: A puszta, télen, A XIX. század költői, Európa csendes, ujra csendes,, Itt benn vagyok a férfikor nyarában…, Szeptember végén és még öt műve, Pilinszky János: Harmadnapon és még két műve, Radnóti Miklós: Hetedik ecloga és még két műve, Szabó Lőrinc három műve, Tóth Árpád két műve, Vajda János egy műve, Vörösmarty Mihály: Előszó, Szózat és még két műve, Weöres Sándor két műve;
— hat további mű a XX. századi magyar lírából (Áprily Lajos, Dsida Jenő, Faludy György, Füst Milán, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Vas István műveiből);
— hat kortárs lírai mű.
dráma
— Katona József: Bánk bán; Madách Imre: Az ember tragédiája; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde;
— egy XX. századi dráma (Molnár Ferenc, Örkény István, Sarkadi Imre, Sütő András, Székely János műveiből);
— egy kortárs dráma.
értekező próza, esszé
— három részlet (Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Bessenyei György, Horváth János, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Pázmány Péter, Széchenyi István, Szerb Antal, Zrínyi Miklós műveiből).
Világirodalom
epika
— mitológiai és bibliai történetek; ; Az Ószövetség bemutatása, különös tekintettel József és testvéreinek történetére, Mózes törvényeire (Tízparancsolat), Dávid király történetére, a prófétákra és a zsoltárokra Boccaccio egy novellája, Cervantes: Don Quijote (részlet); Dante: Isteni színjáték (részletek); Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek); egy epikai alkotás a XVIII. század irodalmából (Goethe, Swift, Voltaire), két nagyepikai alkotás és két elbeszélés a XIX. század világirodalmából (Balzac, , Emily Brontë, Csehov, Dickens Dosztojevszkij, Flaubert, Gogol, Victor Hugo, Puskin: Jevgenyij Anyegin, Stendhal, Lev Tolsztoj műveiből);
— két XX. századi szépprózai alkotás (Borges, Bulgakov, Camus, Faulkner, Garcia Marquez, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin, Isaac Bashevis Singer, Elie Wiesel, Bernard Malamud, Primo Levi műveiből);
— egy kortárs szerző műve.
líra
— Horatius egy műve, Vergilius egy műve, egy középkori himnusz, Petrarca egy szonettje, Villon egy balladája; lírai alkotások a világirodalom későbbi korszakaiból (Apollinaire, Baudelaire, T. S. Eliot, Goethe, Keats, , Poe, Rimbaud, Schiller, Shelley műveiből)
színház és dráma
— Szophoklész: Antigoné; Shakespeare egy drámája, Molière egy komédiája, egy dráma a XIX. század második feléből;
— két XX. századi vagy kortárs alkotás.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
7.1. Az irodalom és
a kulturális hagyomány
— helyi kötődés, nemzeti identitás, regionális kultúra.,.
7.2. Toposzok, motívumok
— néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica).
7.3. Hangnemek, esztétikai minőségek
— szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis.
7.4. Olvasat, elemzés, értékelés
— az irodalmiság változó fogalma;
— epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, hatás, erkölcsi dilemmák, világkép).
Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalmai összhangban vannak az Európa Tanács ajánlásaival, alapvetően azonban a tanulók társadalmi szükségletei határozzák meg.
A nyelvtanulás célrendszere a következő:
—
A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a
tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet
különböző területein, a magán-életben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka
világában.
—
A célnyelvi műveltség és az interkulturális
kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák
különbségeinek és hasonlóságainak értelmezésére, és váljanak nyitottabbá és
érzékenyebbé más kultúrák iránt. Fontos
a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában
más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.
—
A
nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása a nyelvtanítás
tartalmának rugalmas keretein belül.
— Az IKT alkalmazási képességének fejlesztése: a nyelvtanulás és a nyelvtanítás a mai kor igényeinek és szükségleteinek megfelelően, a kommunikációs és információs technológiák használatának beépítésével történjék, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást.
— A nyelvtanulási stratégiák kialakítása: a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani.
Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának célrendszerében hangsúlyozzuk a kommunikatív kompetencia kialakítását, amely több elemből áll. Részei a nyelvi, a szociokulturális, a szociolingvisztikai és a szövegkompetencia.
A nyelvi kompetencia magába foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai és fonológiai ismereteket, továbbá ezek használatának képességét. A nyelvi kompetencia az olvasott és a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az interakció és az íráskészség fejlesztésén keresztül aktiválódik.[3]
A szociokulturális kompetencia azon társadalmi szokások és szabályok ismeretét jelenti, amelyek erősen befolyásolják a kommunikáció sikerességét, és amelyeket a tanárnak, az anyanyelvi kultúrától való eltérése miatt, tudatosítania kell a nyelvtanulókban (például udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok).
A szövegkompetencia fejlesztése során a nyelvtanuló megtanulja, hogyan épül fel egy szöveg, milyen elemek biztosítják annak koherenciáját a beszélt és az írott nyelvben, milyen szabályai vannak az interakciónak, milyen típusú szövegeknek milyen jellegzetes nyelvi elemei vannak.
A nyelvet nem lehet elválasztani attól a kultúrától, amely létrehozta és élteti, ezért a nyelvtanítást mindig össze kell kapcsolni a mindennapi élet kultúrájának megismertetésével, és segíteni kell a tanulókat abban, hogy a szélesebb értelemben vett célnyelvi műveltség elérhetővé váljék a számukra. Különösen fontos a tanulás és tanítás során a nyelvtanuló interkulturális tudatosságának kialakítása, fejlesztése, azaz a tanuló legyen képes felismerni és megérteni a saját és az idegen kultúra jellegzetességeit, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket, továbbá ismerje és tudja alkalmazni a más kultúrák képviselőivel való kapcsolatteremtéshez szükséges stratégiákat.
Az élő idegen nyelvek tanítását és tanulását meghatározó alapelvekkel és a Nat célkitűzéseivel összhangban kívánatos a tantárgyközi integráció lehetőségének elősegítése. Az idegennyelv-tanulás többek között olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak tanulása során is hasznosítani tudnak. Ugyanakkor törekedni kell arra is, hogy más műveltségterületek ismereteivel az idegen nyelvi órák során is találkozzanak a diákok. Emellett az idegen nyelv-tanulás nyújtson további lehetőséget az eredményes tanulás módszereinek elsajátítására: az előzetes tudás mozgósítására, az egyénre szabott módszerek kialakítására, a csoportos és kooperatív tanulásra, az önművelés igényének kialakítására, az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére.
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget nyújtanak a nyelvtanulóknak és a tanároknak a közvetlen kapcsolatra a célnyelvvel és a célnyelvi közösséggel. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanítás és a nyelvtanulás eredményességét, mert közvetlen hozzáférést biztosít a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az IKT az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszköze.
A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségük van a nyelvtanulási stratégiáknak. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről
A tanulónak legyen alkalma életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni.
Az idegen nyelvek esetében valójában több tantárgyról beszélünk, hiszen a műveltségterület több idegen nyelvet ölel fel. A Nat meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett pedig kitér az emeltebb képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztható követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a Nat, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeretben (KER)[4] megadott nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg. További részletezést a különböző nyelvek és nyelvi elemek (témakörök, beszédszándékok stb.) tekintetében a kerettantervek biztosítanak.
A Nat tehát a különböző idegen nyelveket egységes területként kezeli, különbséget – ahol releváns – az első és a második idegen nyelv között tesz. A minden diák számára minimálisan kötelező elvárásokban három szakaszt különít el: a kötelező kezdésre építve a 4., az 5–8. és a 9–12. évfolyamokat.
Az általános iskolai tanulmányok végére minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia a hatfokú európai skála második, A2 szintjére.
Minimumszintek
Az elvárt minimumszinteket
az alábbi táblázat foglalja össze, részletezésük a táblázat alatt található.
További szintek és az itt jelöltek részletezése a KER-ben olvasható. Az
intézmények idegen nyelvi programjaikban profiljuknak, meghatározott céljaiknak
és lehetőségeiknek megfelelően a megadott szintektől felfelé minden esetben
eltérhetnek.
|
4. évfolyam, minimumszint |
5–8. évfolyam, minimumszint |
9–12. évfolyam, minimumszint |
Első
idegen nyelv |
KER-szintben nem
megadható |
A2 |
B1 |
Második
idegen nyelv |
– |
– |
A2 |
Emelt/ebb
szintű képzés esetén megcélozható szintek
A
9–12. évfolyamok tekintetében emelt szintű képzés esetén (például, ha a tanulói
igények alapján kötelező a felkészítés az emelt szintű [B2] érettségire) a 10.
évfolyam végére a B1-B2 szint tervezhető, a tanulmányok végére pedig a B2, azaz
a „középszint” várható el az első idegen nyelvből. Bizonyos programoknál a
„haladó szint” (C1) is elérhető. Második idegen nyelvből a harmadik szakasz
végére szintén eljuthatnak a tanulók a B1-B2 szintre. A lenti táblázatban
megjelölt szintek megcélzása az intézmény és a tanulók lehetőségeinek,
céljainak függvénye.
|
4. évfolyam |
6. évfolyam |
8. évfolyam |
10. évfolyam |
12. évfolyam |
Első idegen nyelv |
KER-szintben nem megadható |
A1 |
A2-B1 |
B1-B2 |
B2-C1 |
Második idegen nyelv |
KER-szintben nem megadható |
KER-szintben nem megadható |
A1 |
A2 |
B1-B2 |
***
Szintleírások (a KER alapján)
A1, minimumszint
Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat; válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (például, hogy hol lakik), ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Olvasott szöveg értése |
Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. |
Hallott szöveg értése |
Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. |
Beszédkészség |
Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit. |
Interakció |
Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra. |
Íráskészség |
Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. |
Nyelvhelyesség |
Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Alapszókincse van, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozó szavakból és fordulatokból áll. |
A2, alapszint
Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Olvasott szöveg értése |
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. |
Hallott szöveg értése |
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. |
Beszédkészség |
Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. |
Interakció |
Fel tud tenni kérdéseket, és tud egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést. |
Íráskészség |
Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. |
Nyelvhelyesség |
Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére. |
B1, küszöbszint
Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, gyakori helyzetekhez kapcsolódnak, például munka, iskola, szabadidő. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Olvasott szöveg értése |
Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. |
Hallott szöveg értése |
Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, ismerős témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. |
Beszédkészség |
Felkészülés nélkül részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. |
Interakció |
Szemtől szemben képes egyszerű kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére ismerős vagy számára érdekes témákban. Meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét, hogy meggyőződjön arról, hogy egyformán értelmezik-e az elmondottakat. |
Íráskészség |
Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. |
Nyelvhelyesség |
Kiszámítható helyzetekkel kapcsolatos „begyakorolt” szerkezetek és mondatfajták gyakran használt körét viszonylag helyesen használja. Elegendő szókincse van ahhoz, hogy ki tudja magát fejezni a legtöbb saját, mindennapi életével kapcsolatos témában. |
B2, középszint
Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve az érdeklődési körének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel. Képes világos és részletes szöveget alkotni változatos témakörökben, aktuális témákról képes kifejteni véleményét a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.
Olvasott szöveg értése |
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Jórészt megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. |
Hallott szöveg értése |
Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést, ha ezek számára nem idegen szakterületet érintenek. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorainak lényegét, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. |
Beszédkészség |
Felkészülés nélkül folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról. Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és megvédi véleményét, el tud mondani egy történetet. |
Interakció |
Tud beszélgetést kezdeményezni, megfelelő időpontban szólal meg, és be tudja fejezni a beszélgetést, ha szükséges, bár ezt nem mindig tudja elegánsan megvalósítani. Ismerős témák esetén fenn tudja tartani a beszélgetést azáltal, hogy megértését jelzi, illetve. más személyeket is be tud vonni a beszélgetésbe. |
Íráskészség |
Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáiról és az érdeklődésével kapcsolatos témákról. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. |
Nyelvhelyesség |
A nyelvtant viszonylag magas fokon uralja. Nem vét félreértést okozó hibát, és legtöbb hibáját ki tudja javítani. Általános témákban és saját érdeklődési területén jó szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy szabatosan ki tudja fejezni magát. |
Magyarországon a klasszikus nyelvek közül háromnak van – különböző mértékű – tanítási hagyománya. Ezek: a latin, az ógörög és az óhéber nyelv. Közülük ma a latin tanítása a legelterjedtebb, a Nat tehát a latin nyelv esetében fejti ki a fejlesztési feladatokat és közműveltségi elemeket.
Nyelvi és szövegkompetencia
A latin nyelv tanulásának legközvetlenebb hatása a nyelvi és szövegkompetenciára van.
Fejleszti a verbális logikai készségeket, valamint az elvont, matematikai természetű logikával együtt az elemző, analogikus, áttekintő, rendszerező és szintetizáló képességeket.
A latin nyelv tanulása kiemelkedően fejleszti a szövegértés képességét, hiszen a tanítás módszerének legfontosabb eszköze az írott szövegek tanulmányozása. Tanítása során általában rövid, könnyen áttekinthető szövegektől haladunk a hosszabb, összetettebb, irodalmi részletekig.
Közvetítő készség
Mivel a klasszikus nyelvek beszélt formáját nem használjuk, és köznyelvi szövegek alig maradtak ránk, így elsődlegesen irodalmi szövegeket tanulmányozunk. A szöveggel mint önálló létezővel foglalkozunk, ezért a klasszikus nyelvek alkalmasak arra, hogy a pontos és stílushű fordítás készségét fejlesszék. Amikor egy adott szöveg többrétegű jelentését közvetítjük, a fordítás készsége erősen fejleszti a fogalmazás készségét és az erre irányuló igényességet mind az anyanyelvi, mind az idegen nyelvi megnyilatkozásokban.
Nyelvtanulási stratégiák kialakítása
A klasszikus nyelvek tanulása másféle nyelvtanulási stratégiákat fejleszt, mint az élő idegen nyelveké. Mivel itt nem a szóbeliség, hanem az írott szövegek tanulmányozása dominál, elsősorban a nyelvtanulás rendszerszerű módszerei állnak előtérben: az adott nyelv alaktani, mondattani és szövegszerkesztési sajátosságait elvi szinten, logikai szempontból közelíti meg.
Célnyelvi műveltség
A klasszikus nyelvek jellegzetes műveltségének elsajátítása nagymértékben elősegíti az európai közös kultúrkincs megismerését, befogadását.
A klasszikus nyelvek tanításának a kultúrtörténeti ismeretek átadása és az ezekkel kapcsolatos források megismertetése is fontos célja. Lényeges mozzanat az is, hogy a tanulók megismerjék a klasszikus műveltség és a mai európai kultúra közötti folyamatosságot, ennek közvetítő eszközeit, a művészetek és a tudományok hagyományőrző funkcióját is.
Interkulturális kompetencia
A klasszikus kultúrákkal való ismerkedés folyamatában a diákok olyan világgal találkozhatnak, amely jelentősen eltér a mai valóságtól, értékhordozó jellege mégis egyértelmű. A klasszikus nyelvekkel és kultúrával való megismerkedés lehetővé teszi, hogy a diákok rálássanak európaiságunk összetett forrásaira.
A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása
A klasszikus nyelveken olvasott szövegek gyakran történeti forrásértékkel is bírnak, és az eredeti nyelven olvasott – s így szintaktikailag-stilisztikailag is alaposan értelmezett – szöveg jó gyakorlat a történelmi források elemzéséhez, kritikájához.
A klasszikus nyelvek tanulása szinte kizárólag irodalmi szövegekre irányul. Az idegen nyelven olvasott irodalmi szöveget a maga nyelvi szerkesztettségében, sokrétegű strukturáltságában vizsgáljuk.
Információs és kommunikációs technikák alkalmazási képességének fejlesztése
A klasszikus nyelvek tanulásakor nagy szerepe van a kultúrtörténeti ismeretek elsajátításának is. Az ismeretek feldolgozása alkalmat ad az önálló gyűjtőmunkára. Az internet használata a klasszikus kultúrtörténeti ismeretek megszerzésében ma már nélkülözhetetlen.
A Közös európai referenciakeret élő nyelvi szintjeivel a latin kimeneti követelményeiben a következő elemi elvárások állíthatók párhuzamba:
KER A2 minimumkövetelmény 3. idegen nyelvként |
Ismert adaptált latin szövegek szókészletének és nyelvtani elemeinek felismerése, a szövegekhez kapcsolódó kultúrtörténeti ismeretek. |
KER B1 minimumkövetelmény 2. idegen nyelvként |
Adaptált latin szöveg fordítása, korlátozott nyelvtani ismeretek (nem rendhagyó alaktani jelenségek, mondattani struktúrák felismerése), a kultúrtörténeti ismeretek viszonylag szűk köre (antik vonatkozású szövegek és műalkotások tartalmi megértését szolgáló ismeretek). |
KER B2 minimumkövetelmény magasabb szintű képzés esetén |
Közepesen nehéz klasszikus szöveg fordításának készsége, a nyelvtan magas fokú ismerete (rendhagyó nyelvtani jelenségek, a mondattani struktúrák aktív használata), a gazdagabb kultúrtörténeti ismeretek (az antikvitás műveltségterületeinek és azok utóéletének összefüggő ismerete). |
Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése emeli a gondolkodás általános kultúráját.
A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása.
A matematika:
— kulturális örökség;
— gondolkodásmód;
— alkotó tevékenység;
— a gondolkodás örömének forrása;
— a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője;
— önálló tudomány;
— más tudományok segítője;
— a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.
A műveltségi terület a különböző témakörök szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását.
Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon.
A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematikai műveltség fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási készség kialakítása. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére.
A tanulók matematikai fejlődése és a tanulási folyamat során alapvető, hogy ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Fontos néhány neves matematikus és a tudomány fejlődése során felmerült érdekes matematikai probléma megismertetése a diákokkal.
A tanítás folyamán tudatosítandó, hogy érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés, az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete.
A matematikai értékek és eredmények megismerésének köszönhetően a tanulók hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.
1. Tájékozódás
1.1. Tájékozódás a térben 1.2. Tájékozódás az időben 1.3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban 2. Megismerés 2.1. Tapasztalatszerzés 2.2. Képzelet 2.3. Emlékezés 2.4. Gondolkodás 2.5. Ismeretek rendszerezése 2.6. Ismerethordozók használata 3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és -megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek
szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel
kapcsolatos értékek 6.1. Kommunikáció 6.2. Együttműködés 6.3. Motiváltság 6.4. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei |
A táblázatokban
található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a
további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes
kiegészítésekkel.
1. Tájékozódás
1.1. Tájékozódás a térben
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Tájékozódás (pl. az iskolában és környékén) nagytesti mozgással; mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése,►► |
►► mozgási memória fejlesztése; mozgássor megismétlése visszafelé. |
|
|
Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött). Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint). |
|
|
|
Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb). |
|
|
|
Tájékozódás a másik ember nézőpontja szerint. |
|
||
|
Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térkép olvasása, készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján.). ►► |
►►Térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök használata. |
1.2. Tájékozódás
az időben
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A múlt, jelen, jövő mint folytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; szöveges feladatok, amelyekben az időrendnek szerepe van. |
|
|
|
Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized). |
Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom; időtartam, időpont. |
Időtől függő periodikus jelenségek. |
.3. Tájékozódás a
világ mennyiségi viszonyaiban
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, térfogat, darabszám) szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozása. |
|
|
|
A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Például mérőszám és darabszám (halmaz számossága); természetes szám, racionális szám, valós szám; pontos szám és közelítő szám. Mennyiségi következtetések (pl. azonos egység esetén mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján; azonos mennyiség esetén egység és mérőszám viszonya szerint). |
2.1. Tapasztalatszerzés: a tapasztalatok tudatosítása, közlése,
rögzítése, jelölése, ezek értelmezése, visszaolvasása
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Finommotoros
mozgáskoordinációk: apró tárgyak rakosgatása, vonalzó, ►► |
körző
használata stb. |
|
|
Statikus helyzetek,
képek, tárgyak megfigyelése. |
|||
Látott, hallott
helyzet, kép összképben való felismerése, azonosítása, megkülönböztetése,
rekonstruálása különféle érzékszervek együttműködése révén. Az észlelés
pontosságának fokozása. |
|
|
|
Az érzékelés pontosságának fejlesztése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint, a különféle érzékszervek tudatos működtetésével. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem. Közös tulajdonságok
felismerése; tulajdonság tagadása. |
|
|
|
Szétválogatás két
szempont szerint; megosztott figyelem; két, ill. több szempont egyidejű
követése. |
|||
Pontos megfigyelés statikus szituációkról, lényeg-kiemelés. Pl. helyzetről, képről kirakás, rajz, egyszerűsített kirakás. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Számjelek bevezetése. |
Modellezés; fogalmak,
összefüggések megjelenítése. Halmazok eszköz jellegű használata. |
||
Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati
előkészítése; kétváltozós műveletek értelmezése (mint a különféle konkrét
tartalmú műveletek szintézise). |
|
||
|
Számok, sík- és térbeli
alakzatok csoportosítása. |
|
|
Változó helyzetek megfigyelése.
Műveletek tárgyi megjelenítése. |
Kísérletek (pl.
valószínűségi kísérletek) végzése, a történés többszöri megfigyelése. |
|
|
|
Geometriai alkotások
létrehozása szabadon és másolással; transzformációk elvégzése, a „kép”
eredetijének megalkotása. |
||
Változó helyzetek,
időben lejátszódó történések megfigyelése, szavakban való megismétlése; a
változás kiemelésének képessége (analízis); az időbeliség tudatosítása. |
|||
Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; matematikai modell keresése változások leírására. Geometriai
transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok
tudatosítása. |
|||
Szövegben megfogalmazott
helyzet, történés megfigyelése; értelmezése: lényeges és lényegtelen
információk szétválasztása. |
|
||
Szavakban
megfogalmazott helyzet, történés matematizálása: matematikai modellek
választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. (Pl.
egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-megoldási
módszerek, gráfok.) |
|||
Rajz, kirakás és szöveg
értelmezése: a lejátszott történés visszaidézése; az elmondott, elolvasott
történés visszaidézése. |
|
||
Rajzolt, illetve tárgyi
jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. |
|||
Szavakban
megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg”
értelmezése. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat, szakaszos ábra
stb.) értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. |
|||
Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis, azonosítás, megkülönböztetés, szemponttartás: - megfigyelés adott tulajdonságok szerint; - felismert tulajdonságok és kapcsolatok szerint; - változó szempontok, feltételek szerint; - szempontok önálló megválasztása. |
|||
Esetfelsorolások, érvelés,
szempontok, feltételek, paraméterek önálló megválasztásával és
változtatásával (pl. kombinatorika, egyenletek, szerkesztések). |
2.2. Képzelet
(követő, alkotó)
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek keresése, alkotása. |
|||
Számok, műveletek,
egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok,
grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt
valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. A szabványos
mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik
képzeletben való felidézése. |
|||
Adott tárgy, elrendezés, kép más nézőpontból való elképzelése, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. |
|||
Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése az elkészítésük előtt; vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. |
|||
Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásoknak az elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése). |
|||
Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. |
|||
2.3. Emlékezés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Motoros emlékezés (tájékozódás mozgások felidézésével;
formára való emlékezés a tapintás alapján, nagymozgással és finomabb
mozgásokkal; számmemória fejlesz-tése mozgásokhoz kapcsolva, összefüggésekre
való emlékezés végrehajtott cselekvéssor alapján; alapszerkesztések; mozgással
létrehozott vagy mozgással is össze-köthető ritmus, minták és szerkezetek
felidézése; sorozatok). |
|
||
Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe). |
|||
Történésre való emlékezés (lejátszott és lejátszódott események felidézése; emlékezés a részletekre, időrendre; kombinatorikus összeszámlálások; kísérlet, megfigyelés eseményeinek felidézése; az emlékezést segítő jegyze-tek, rajzok, jelek készítése, használata, visszaolvasása; a feljegyzéshasználat szokásainak kialakítása). |
|||
Emlékezés szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre (információk felidézése; adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére; elnevezések, jelek, jelölések és egyéb megállapodások megjegyzése, definíciókra való emlékezés). |
|||
Emlékezés elmondott,
elolvasott történetre, problémákra; szöveges feladat lényegileg pontos
felidézése; emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése,
visszaolvasása. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés. |
|||
Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a megtanulást segítő eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés. |
|||
Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés: viselkedési, mozgásos, játékra vonatkozó szabályok felidézése; tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése, ►► |
►►
állítások, tételek jelentésére való emlékezés; elvontabb összefüggések
megjegyzése. |
||
Emlékezés érvelésre, cáfolásra, következtetésre,
gondolatmenetre; ezek alkalmazása új helyzetekben. ►► |
►►
bizonyítási módsze-rekre való emlékezés. |
||
2.4. Gondolkodás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Összehasonlítás,
azonosítás, megkülönböztetés; különbözőségek, azonosságok tudatosítása,
megállapítása, jelölése. |
|
|
|
Osztályozás egy és
egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett
válogatásban felismert szempont szerint. |
|
|
|
Sorba rendezés.
Sorozatok létrehozása (folytatása, kiegészítése) valamely szubjektív vagy
objektív tulajdonság tudatosítására és a sorba rendezett elemek jellemzésére. |
|
||
Megítélés, döntés: - célszerűség szerint (feladatok megítélése aszerint, hogy van-e bennük felesleges vagy ellentmondó adat, elegendő-e az információ; célszerű-e egy megállapodás, jelölés, (pl. cm2) célszerű-e egy tanult eljárás, egy talált megoldási mód); - jelentéstartalom szerint (szituáció megítélése aszerint, hogy determinisztikus vagy véletlentől függő; megállapítás megítélése aszerint, hogy van-e értelme; aszerint, hogy egyértelmű-e; fontossága szerint; aszerint, hogy összhangban van-e a tapasztalattal, ill. egy másik kijelentéssel). |
Két állítás megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással (függetlenek; ugyanazt jelentik; egymást kizárják, de nem tagadásai egymásnak; egymás tagadásai); egy megoldás megítélése aszerint, hogy összhangban van-e a feltételekkel (valósággal, gyakorlati igényekkel). Megítélés értékek
szerint (egyértelműség, érthetőség, egyszerűség, szépség, gyakorlati
felhasználhatóság); információ megítélése aszerint, hogy fontos-e, illetve
felhasználjuk-e az adott szituációban, adott kérdés eldöntéséhez, adott
probléma megoldásához. |
||
Állítások megítélése
igazságértékük szerint. Nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel. |
Következtetés
megítélése helyessége szerint. Kvantorokkal megfogalmazott állítások. |
||
Megértés: - ismert tartalmú utasítás, közlés megértése; új helyzetben adott utasítás megértése példa segítségével és példa nélkül; - kérdés tartalmának megértése adott tárgyi szituációban és megfogalmazott problémában (szituáció, változás, szöveges feladat, egyéb probléma értelmezése lejátszással, kirakással, tárgyhű, illetve egyszerűsített rajzzal, átfogalmazással; adatok felfogása, lényegtelenek elhagyása, lényegesek kiemelése, rögzítése, kapcsolatuk feltárása, szerepük megértése; adatokra és összefüggéseikre vonatkozó jelölések használata, értése; folyamat fordított lejátszása; az időbeliség megértése). |
Fogalmak egymáshoz való
viszonyának megértése, összefüggés megértése (alá- és fölérendeltségi
viszony; mellérendeltség megértése; rendszer felfogása; a rendszerezés
módszere). |
||
Matematikai modellek
megértése (pl. számok, műveletek, nyitott mondatok, sorozatok, függvények,
táblázatok, rajzos modellek, diagramok, gráfok, grafikonok); átkódolás más
modellbe. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. |
|||
Gondolatmenet követése;
egyszerű gondolatmenet megfordítása. Oksági kapcsolatok keresése, megértése. Gondolkodás a saját
gondolkodási folyamatokról. |
|||
Következtetés további
igazságokra (példák, ellenpéldák keresése, alkotása; egylépéses intuitív
következtetés további állítások igazságára, amely még nem társul tudatos
nyelvi megfogalmazással), ►► |
►► bizonyítás. |
||
Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása, besorolás adott fogalom alá). Egyedi tapasztalatok,
modellek; általános tapasztalatok, univerzális modellek értelmezése (pl.
ujjszámolás; számrendszerek, különféle számalakok, különféle alakú, de azonos
értelmű kifejezések, állítások; műveleti tulajdonságok; számolás műveleti
tulajdonságok és kapcsolatok alapján, analógiák segítségével). Újabb elemek
besorolása a megalkotott belső kép alá: ráismerés. A megértett fogalmi
jegyeknek megfelelő további konkrétumok keresése, alkotása. Fogalmi
általánosítás. |
|||
|
|
Analógiás gondolkodás
és korlátai. |
|
|
|
Idealizáló absztrakció
(kör, háromszög, négyszög; pont egyenes, sík, tér). |
|
|
Általánosítás,
specializálás, példák, ellenpéldák keresése, alkotása (az általános állítás
igazolása következtetéssel; bizonyítás; cáfolás: a tévedés megmutatása
ellenpéldával). |
||
A valószínűségi
gondolkodás fejlesztése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. |
|||
A gondolkodás és a
nyelv összefonódása, kölcsönhatása. |
|||
A szó mint egy-egy komplexumhoz, előfogalomhoz, fogalomhoz tartozó példák osztályának jelölője. Köznyelvi kifejezések és szakkifejezések. Jelek szerepe, alkotása, használata. Értő-elemző olvasás
fejlesztése. Írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. |
|||
|
A matematikai logika
nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása. A köznyelvi kötőszavak és a
matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése; a
matematikai logika nyelvi sajátosságainak elfogadtatása. |
||
Gondolatmenet. Tevékenységbe öltöztetés (pl. alkotás végrehajtása és ennek időrendben való elmondása; manuális problémamegoldás megismétlése szavakban). Elképzelt tevékenység gondolatban és szavakban való végigjárása (pl. alkotás, problémamegoldás tervének elmondása). Elmondott gondolatmenet
követése. |
|||
Átélt folyamat
lejátszása, ►► |
►►
leírása szabad szöveggel; (közösen kialakított megfogalmazások),
►► |
►► leírása
szavakkal, szimbólumokkal. |
|
|
Átélt folyamatról
készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt
lépéseiről a folyamat felidézése, összevetés saját emlékkel, feljegyzéssel, a
feljegyzések tartalmának összevetése; a leírás vizsgálata abból a
szempontból, hogy ténylegesen megfelel-e az átélt folyamatnak). |
||
|
|
Megismert gondolatmenet panelként való felhasználása új folyamatban. Gondolatmenet tagolása. |
|
Algoritmus követése,
értelmezése, készítése. |
2.5. Ismeretek
rendszerezése
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. |
Definíció, tétel. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. |
||
2.6.
Ismerethordozók használata
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (pl. színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, játékok, számtáblázatok, modellező készletek). |
|||
Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata. |
|||
Tanári segítség, társak segítsége (pl. az ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök, táborok, versenyek). |
|||
Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes, interaktív használata. |
|||
Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez. |
|||
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben. |
|||
Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben. |
|||
Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés. |
|||
Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében ►► Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz. |
►► a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség, logaritmus függvény) ►► |
►► érvelésben, sejtések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban, cáfolásban, alkotásokban (pl. transzformációk alkalmazása szerkesztésben;), ►► |
►► egyes szakmák esetében. |
4. Problémakezelés és -megoldás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység. |
|||
Szituációban, történetben megfogalmazott,
olvasott probléma megértése; a megértést segítő eszközök alkalmazása
(lejátszás természetes helyzetben, képalkotás, kirakással való lejátszás,
beszélgetés a helyzetről, kérdések megfogalmazása, ismert, a probléma
szempontjából lényeges adatok tudatosítása, elválasztása a lényegtelenektől). |
Az ismert elemek és az ismeretlen momentumok ütköztetése; sejtések, kérdések megfogalmazása. Egyszerű probléma áttekintése. |
||
A probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. A sikertelenség okának feltárása (pl. kihagytunk egy feltételt). |
|||
A problémához hasonló egyszerűbb (már megoldott) probléma keresése. |
|||
Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, valósággal. |
|||
A problémához illeszthető matematikai modell választása, keresése, alkotása. (A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazás más, ismertebb problémává; analógia keresése.) |
|||
Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések) ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Önellenőrzés; az eredményért való felelősségvállalás. |
|||
Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése, ►► |
►► a problémához leginkább illő megoldási mód (módok) kiválasztása; indoklás. |
||
Az eredmény vonatkoztatása az eredeti problémára. Az eredmény összevetése a feltételekkel, az előre vetített eredménnyel, a valósággal, ►► |
►► diszkusszió. (A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek az eredményt. Ha elhagyjuk, megváltoztatjuk valamelyiket, hogyan módosul a megoldás?) |
||
Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is. |
|||
5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint. |
|||
Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása. |
|||
Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. |
|||
Elnevezések, jelölések, szimbólumok, alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez, előfogalomhoz jól illeszkedő köznyelvi szavakkal; alkalmi jelölések), ►► |
►►fogalmak alkotása (összességek elemeinek közös, meghatározó, lényeges tulajdonságainak szintetizálása; további példák besorolása, ellenpéldák kiszűrése a meghatározó ismérvek szerint). Fogalmak módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással. |
||
|
Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése (fadiagram, útdiagram, táblázatok). Megalkotott rendszer átalakítása. Kombinatorikus gondolkodás. |
||
Számrendszeres gondolkodás. |
|||
Sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (pl. periodikus sorozatok, számtani, mértani sorozat). Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Az „összefüggés” megalkotása a sorozat elemei közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. |
|||
|
Táblázatok készítése. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, adathármasok rendezése (pl. táblázatba), kapcsolatok vizsgálata. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Az „összefüggés” megalkotása a táblázat elempárjai (elemhármasai) közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. |
||
Modell alkotása helyzet megértéséhez: eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok készítése probléma, szöveges feladat értelmezéséhez. |
|||
Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak – darabszám, mérőszám, értékmérő, jel – szerint), tört szám, negatív szám, egész szám, racionális szám modellként való kezelése; számegyenes; az aritmetikai műveletek mint történések és viszonyok matematikai modelljei; egyenletek, egyenlőtlenségek; reláció, függvény, sorozat mint modellek; ábra, diagram mint modell. |
|||
|
További algebrai modellek. Geometriai modellek. ►► |
Koordináta-geometriai modellek. Valószínűségi modellek. Kombinatorikus modellek. Statisztikai jellemzők. |
|
Modell alkotása probléma megoldásához (eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok, számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok készítése és értelmezése, olvasása probléma és szöveges feladat megoldásához; probléma és modell „elemeinek” tudatos összerendezése). |
|||
Átkódolás különböző modellek között. |
|||
Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. (Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, megoldás utáni ellenőrzése. Becslés. Újabb lehetőségek, kérdések, újabb problémák felvetése, feltételek változtatása.) |
|||
Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban, jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása. |
|||
Kidolgozás megalkotása. (Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.) |
|||
6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek
6.1. Kommunikáció
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Nyelvhasználat előtti kommunikáció: lejátszás, kirakás, megmutatás, mímelés mint gondolatok kifejezése; ezek megértése. |
|
|
|
Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl. számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek). |
|||
|
A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek, értékeinek és korlátainak megértése és elfogadása. |
||
Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. |
|||
Saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése). |
|||
|
Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli érvelés: szemléletes indoklás; egyszerű bizonyítás; írásbeli érvelés: bizonyítás írásban, jelek használatával; sejtések megfogalmazása, sejtések megerősítése, elvetni tudása; bizonyítás alapgondolatának kiemelése). |
6.2. Együttműködés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás. |
|||
A munka tervezése, szervezése, megosztása. |
|||
Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása. |
|||
Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése. Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése. Projektben való együttműködés. |
|||
6.3. Motiváltság
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye – helyes pedagógusmagatartás esetén – háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.) |
|||
A világ megismerésének igénye. (A matematikai ismeretek kezdetben közvetlenül a világ tárgyainak, jelenségeinek megismeréséhez járulnak hozzá. Eszközt és módszert adnak különféle tulajdonságok megfigyeléséhez, kiemeléséhez, tárgyak, jelenségek jellemzéséhez. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje.) |
|||
A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény. (A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet, a gondolatok, gondolatmenetek, minták, struktúrák stb. érdekessége, szépsége tegye vonzóvá kinek-kinek a számára a tárgy tanulását.) |
|||
A matematikai módszerek és eszközök megismerésének igénye. (A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére hatást gyakorolhatnak.) |
|||
6.4. Önismeret,
önértékelés, reflektálás, önszabályozás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Önismeret. Saját értékek (pl. pontosság, tervszerűség, monotónia-tűrés, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás, önfegyelem, egyéni felelősség, kíváncsiság), saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek ellensúlyozására. Saját részképességek, gondolkodási tevékenységek felismerése, tudatosítása. Reflektálás. |
|||
Önértékelés. Önellenőrzés. Érzelmi reakciók és fegyelmezésük. Önmotiválás. Önszabályozás. |
|||
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
|
|
A matematikai témakörök összekapcsolódásának értése intuitív módon. |
|
|
|
|
Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. |
|
|
|
Az egyértelműség igénye, például szemléletes fogalmak használata, definíciók bevezetésének szükségessége, definiált fogalmak megismerése, definíciók alkotása. |
|
|
|
Az újabb esetekre, minden esetre való alkalmazhatóság, különös esetekre való kiterjesztések, permanencia elv (az algebrai nyelv jelentősége; a hatványozás, a szögfüggvények fogalmának kiterjesztése). |
|
|
|
Axiomatizálás egyszerű példán való bemutatása. |
|
|
|
A matematika mint kulturális örökség. |
1–4. évfolyam
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok
1.1. Halmazok
— Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.
1.2. Matematikai logika
— A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Állítások igazságának eldöntése.
1.3. Kombinatorika
— Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).
2. Számelmélet, algebra
2.1. Számok, mérés, mértékegységek
— Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték.
— Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).
— Törtek a mindennapi életben (2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek).
— A számok helye a számegyenesen.
— A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Mértékegységek, egyszerű átváltások.
— Kerekítés. Mérőeszközök.
2.2. Műveletek
— Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ).
— Fejben számolás százas számkörben.
— Összeg, különbség, szorzat, hányados. Műveletek tulajdonságai. Műveleti sorrend.
— Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban.
— Műveletek ellenőrzése.
— Szöveges feladatok, megoldási terv, becslés, ellenőrzés.
2.3. Számelméleti ismeretek
— Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék.
2.4. Algebrai kifejezések
— Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.
3. Geometria
3.1. A tér elemei
— Vonalak (egyenes, görbe). Párhuzamos és merőleges egyenesek. Mérés.
3.2. Síkbeli alakzatok
— Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög, kör létrehozása, felismerése, jellemzői.
3.3. Térbeli alakzatok
— Kocka, téglatest, gömb felismerése, létrehozása, jellemzői.
3.4. Transzformációk
— Tükrös alakzatok, tengelyes szimmetria.
3.5. Kerület, terület
— Négyzet, téglalap kerülete, területe. Mérés, számítás, mértékegységek.
4. Függvények, az analízis elemei
4.1. Sorozatok
— Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok.
4.2. Függvények megadása, ábrázolása
— Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat olvasása.
5. Statisztika, valószínűség
5.1. Statisztika
— Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.
5.2. A valószínűség-számítás elemei
— Valószínűségi játékok. (Biztos. Lehetetlen. Lehet, de nem biztos.)
6. Tudománytörténeti és matematikai érdekességek, neves matematikusok
— Rubik-kocka.
5–8. évfolyam
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok
1.1. Halmazok
— Halmazba rendezés több szempont alapján. A részhalmaz fogalma.
— Két véges halmaz egyesítése, közös része.
1.2. Matematikai logika
— Egyszerű matematikai tartalmú szöveg értelmezése. Állítások igazságtartalma.
— Definíció, tétel kimondása.
1.3. Kombinatorika
— Sorbarendezési és kiválasztási feladatok az összes eset megadásával.
2. Számelmélet, algebra
2.1. Számok, mérés, mértékegységek
— Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.
— Ellentett, abszolút érték, reciprok, normálalak fogalma.
— Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.
2.2. Műveletek
— Alapműveletek racionális számokkal írásban és számológéppel.
— A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is.
— Százalékszámítás.
2.3. Számelméleti ismeretek
— Osztó, többszörös, közös osztó, közös többszörös. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100).
— Prímszám, összetett szám.
2.4. Algebrai kifejezések
— Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás.
2.5. Hatvány, gyök, logaritmus
— Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén egész számok körében.
2. 6. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek
— Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel és egyenlettel, ellenőrzés.
3. Geometria
3.1. A tér elemei
— Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Két pont, pont és egyenes távolsága.
3.2. Síkbeli alakzatok
— Háromszögek, osztályozásuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz). Sokszögek, szabályos sokszögek. Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok.
— Háromszög, négyszög belső szögeinek összege. Kör és érintője. Pitagorasz-tétel alkalmazása.
3.3. Térbeli alakzatok
— Egyenes hasáb, forgáshenger, forgáskúp, szabályos gúla, gömb.
3.4. Transzformációk
— Tengelyes és középpontos szimmetria, szerkesztéssel.
— Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).
3.5. Szerkesztés
— Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek, a tanult síkbeli alakzatok szerkesztése.
3.6. Koordináta-geometria
— Koordináta-rendszer, pont ábrázolása.
3.7. Kerület, terület
— A háromszögek, a tanult négyszögek és a kör kerülete és területe, gyakorlati alkalmazás.
3.8. Térfogat, felszín
— Az egyenes hasáb és a forgáshenger felszínének és térfogatának kiszámítása.
4. Függvények, az analízis elemei
4.1. Sorozatok
— Sorozatok folytatása adott szabály szerint.
4.2. Függvények megadása, ábrázolása
— Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével (pl. lineáris, négyzetes összefüggés).
— Egyenes arányosság grafikus képe.
4.3. Függvények jellemzése
— Leolvasás grafikonról: növekedés, fogyás, legnagyobb és legkisebb érték.
5. Statisztika, valószínűség
5.1. Statisztika
— Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
— Számtani közép kiszámítása.
5.2. A valószínűség-számítás elemei
— Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.
6. Tudománytörténeti és matematikai érdekességek, neves matematikusok
— Euklidész, Pitagorasz, René Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János.
9‑12. évfolyam
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok
1.1. Halmazok
— Halmazok megadása, ábrázolása. Részhalmaz.
— Véges halmazok elemeinek száma. Unió, metszet, különbség, komplementer.
1.2. Matematikai logika
— Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.
— A „minden” és a „van olyan” helyes használata.
— Állítások logikai értéke. Állítások tagadása.
— Logikai műveletek: „és”, „vagy”„ha…, akkor”.
— Tétel kimondása, bizonyítása (direkt és indirekt).
1.3. Kombinatorika
— Kiválasztás és sorba rendezés véges sok elemből.
1.4. Gráfok
— A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
2. Számelmélet, algebra
2.1. Számok, mérés, mértékegységek
— Valós számok. Normálalak használata.
— Számrendszerek, számok kettes számrendszerben.
— Arányos osztás.
2.2. Műveletek
— Százalékszámítás a gyakorlatban. Számológép használatánál az eredmények értelmes kerekítése.
2.3. Számelméleti ismeretek
— Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek.
2.4. Algebrai kifejezések
— Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.
2.5. Hatvány, gyök, logaritmus
— Tört kitevőjű és negatív kitevőjű hatványok. A hatványozás azonosságai.
— A gyökvonás.
— A logaritmus értelmezése.
2.6. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek
— Két ismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer. Másodfokú egyenletek. Elsőfokú egyenlőtlenségek.
— Szöveges feladatok. Egyszerű (fogalom közvetlen alkalmazását igénylő, illetve a gyakorlati életből vett szöveges) négyzetgyökös, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek.
3. Geometria
3.1. A tér elemei
— Térelemek, térelemek távolsága.
3.2. Síkbeli alakzatok
— Háromszögek, négyszögek osztályozása. Háromszög magasságvonalai, súlypontja, beírt és köré írt köre.
— Szabályos sokszög beírt és köré írt köre.
— Thalész-tétel.
3.3. Térbeli alakzatok
— Csonka gúla, csonka kúp.
3.4. Transzformációk
— Tengelyes és középpontos tükrözés, eltolás, pontkörüli elforgatás. Egybevágóság, hasonlóság. Alkalmazások.
3.5. Vektorok
— Vektor fogalma, vektorok összeadása, kivonása, skalárszorosa.
— Vektorok felbontása. Vektorok a koordináta-rendszerben. Vektorok alkalmazása feladatokban.
3.6. Trigonometria
— Szögfüggvények alkalmazása háromszögekben. Gyakorlati feladatok.
3.7. Koordináta-geometria
— Két pont távolsága. Egyenes egyenlete, kör egyenlete.
3.8. Kerület, terület
— A tanult alakzatok kerülete és területe, gyakorlati alkalmazás.
3.9. Térfogat, felszín
— A tanult testek felszínének és térfogatának kiszámítása.
4. Függvények, az analízis elemei
4.1. Sorozatok
— Sorozatok, számtani és mértani sorozat.
— Kamatos kamat, befektetés és hitel.
4.2. Függvények megadása, ábrázolása
— Függvény szemléletes fogalma.
— Függvény megadása, ábrázolása koordináta-rendszerben.
— Lineáris és másodfokú függvények, fordított arányosság.
— Exponenciális, logaritmus, trigonometrikus alapfüggvények.
4.3. Függvények transzformációja
— és ábrázolása.
4.4. Függvények jellemzése
— Értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás leolvasása grafikonról.
5. Statisztika, valószínűség
5.1. Statisztika
— Adathalmaz rendezése, mintavétel (gyakorisági, relatív gyakorisági, eloszlási) diagramok, grafikonok értelmezése, középértékek.
5.2. A valószínűség-számítás elemei
- Véletlen esemény, kísérlet.
- Relatív gyakoriság és valószínűség.
- Valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján.
6. Tudománytörténeti és matematikai érdekességek, neves matematikusok
— Thalész, Euler, Carl Friedrich Gauss, Blaise Pascal, Georg Ferdinand Cantor, Erdős Pál, Neumann János.
Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Fő területei: történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, filozófia. Az Ember és társadalom műveltségterület tartalmainak elsajátítása szervesen összekapcsolódik az anyanyelvi kommunikáció, a digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, a szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével.
A fejlesztési területek közül az önismereti és társas kapcsolati kultúra, a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés, az egyetemes kultúra tiszteletére, az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a gazdasági és pénzügyi nevelés, a tanulás tanulása, valamint a testi és lelki egészség céljai kapcsolódnak szorosabban a műveltségi területhez.
Az Ember és
társadalom műveltségi terület további kiemelt
fejlesztési feladatai:
— a személyiségi és emberi jogok tiszteletére, az erkölcsi értékekre nevelés;
— a nemzettudat és állampolgári ismeretek kialakítása, tudatosítása, fejlesztése;
— a történeti megismerés eszközeinek, módszereinek kialakítása és fejlesztése;
— a történelmi gondolkodás képességének kialakítása és fejlesztése;
— a társadalmi igazságosság, méltányosság és szolidaritás értékeinek tudatosítása,
— a társadalmi, gazdasági problémák iránti érzékenység megteremtése;
— a környezetért és fenntarthatóságért érzett felelősség kialakítása;
— más kultúrák megismerése és elfogadása; különös tekintettel—a Kárpát-medencében együttélő népek, etnikumok, vallások megismertetése;
— a demokratikus intézményrendszer
— a demokratikus intézményrendszer működésének megértése;
— az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése;
— a magyar
nemzetiségek kultúrájának, alapvető történetének megismerése.
Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés egyensúlyát biztosítva érhetők el.
Kiemelt
fejlesztési területek
Történelem: A történelem tanulása elősegíti a nemzeti és az európai identitástudat kialakulását, a szűkebb és a tágabb közösségekhez – a lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberiséghez – tartozás személyes megélését. A történelem tantárgy oktatásának feladata, hogy a történelmi műveltség elsajátítása elvezessen a közösséghez tartozás értelmének felismeréséhez. A történelmi műveltség magában foglalja a magyar nép, a nemzet, a történelem során kialakult civilizációk közös emlékezetének megismerését és megbecsülését, a folyamatosan bővülő, megújuló, formálódó kulturális tájékozódás képességét is. Ezért ismeretekkel kell rendelkeznünk az emberi közösség által a múltban létrehozott szellemi javakról, a közösség kulturális életének jelenségei közötti kapcsolatokról, az ember gondolkodását meghatározó értékekről, eszmékről, mitológiákról, legendákról, hitekről, hiedelmekről, ezek eredetéről, kialakulásuk okairól, történetéről.
Történelmi tanulmányaik eredményeként a tanulók képesek értékelni, tisztelni szűkebb közösségük, nemzetük, Európa és az emberiség kulturális javait. Miközben büszkék lehetnek saját közösségük kulturális teljesítményére, nyitottá válhatnak más kultúrák javainak tiszteletére, megbecsülésére, befogadására. Más kultúrák értékeinek, a magyar és az európai történelem világtörténelmi kapcsolódásainak megismerése, a történelmi tanulmányok világtörténelmi dimenzióba helyezése az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. Különösen nagy hangsúlyt fektet a magyar középiskolai történelemoktatás a hazánkban élő etnikumok és vallások történetének élményszerű megismertetésése A történelem problémaközpontú megközelítése az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztésének és a pozitív énkép kialakításának lehetőségét is biztosítja a tanulóknak.
— A tanítás meghatározó célja olyan differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amelynek keretében a tanulók képesek a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásra, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazására. A felkészítés további célja, hogy a tanulók felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők – különös tekintettel—a Kárpát-medencében együttélő népek, etnikumok, vallások megismertetése;
. Mindehhez nélkülözhetetlen a történeti megismerést és értelmezést elősegítő kulcsfogalmak használata.
A 1–4. évfolyamokon a műveltségterület egyes tartalmait olvasmányok, tevékenységek révén dolgozzák fel. A tanulók ebben a képzési szakaszban a történelmi látásmód alapelemeit (időbeliség, helyszín, szereplők) sajátíthatják el a személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek megismerésén keresztül.
Az 5–8. évfolyamokon a tananyag feldolgozásának alapelve a történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása. Fontos szempont a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási értékeinek megismertetése, valamint az, hogy a diákok megismerjék a történelmi múltat feldolgozók (történész, régész, nyelvész) munkájának alapelemeit. Ezt támogatja a múzeumok (közgyűjtemények) látogatása, rendeltetésének, szerepének ismerete. A képzési szakasz második felében a történelmi gondolkodás továbbfejlesztése áll a középpontban, a történelmi dokumentumok feldolgozása pedig a társadalmi és állampolgári normák elsajátítására is irányul – A magyar történelemoktatás egyik legfontosabb feladata a hazánkban élő etnikumok és vallások történetének megismertetésése.
A 9–12. évfolyamokon a tanítás a forrás- és tevékenység-központú tananyag-feldolgozásra épül. Ennek keretében a diákoknak meg kell ismerkedniük a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá képessé kell válniuk arra, hogy a különböző típusú forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi helyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák, jelenségek történeti gyökereinek megértésében.
A társadalomismeret és az állampolgári ismeretek tartalmainak feldolgozása alapot ad a tudatos részvételhez a közéletben, és a kulcskompetenciák kialakításán keresztül erősíti a demokrácia értékeinek (többek között a jogállamiság, részvétel a döntéshozatalban, a társadalmi igazságosság, az önrendelkezés, a szolidaritás, a tolerancia) tiszteletét.
A történelmi tájékozódás keretét biztosító tudásháló kialakításakor elválaszthatatlan egymástól
— a történelmi-kulturális műveltséganyag közvetítése,
— a kiemelt fejlesztési feladatok teljesítése,
— a történelmi folyamatok, események, jelenségek megismerése;
— a történelmi tanulás (térbeli, időbeli, ok-okozati gondolkodás) képességének fejlesztése és
— végső soron a történelmi tudat formálódásának elősegítése.
Az ún. történelmi gondolkodás azt jelenti, hogy a tanulók képesek
— a történelmi jelenségeket megérteni,
— az eseményekről kialakított nézőpontok közötti különbségeket felismerni (multiperspektivitás),
— belátni, hogy az események irányítói és átélői előtt számos tény és folyamat rejtve maradt,
— elfogadni, hogy az eseményeket egymástól eltérő módon is lehet magyarázni, valamint ezen eltérő magyarázatok okait felismerni és megérteni,
— a változás, az állandóság, és a folyamatosság jelentőségét felismerni,
— a tanult történelmi jelenségeket saját élethelyzetüktől elvonatkoztatottan szemlélni, azzal nem egyező értelmezési keretbe helyezni,
— belátni, hogy az ember (az emberi együttélés formái, intézményei) és minden, amit az ember alkot, időben létezik, múltja, jelene, jövője, okai, következményei vannak, melyek változhatnak.
— a magyar középiskolai történelemoktatás során a hazánkban élő etnikumok és vallások történetének élményszerű megismerése nélkülözhetetlen az együttélés kultúrájának kialakításához.
Erkölcstan, etika: Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelenlévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; nem egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezetnek, a pedagógus példájának, az osztályközösség életének a maga egészében van erkölcsi jelentősége. Az etika oktatása úgy épül az erkölcsi nevelés rendszerébe, hogy feltárja és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak. A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan, etika műveltségterület feladata, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Feladata, hogy a morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával elmélyítse a tanulók önismeretét, segítsen különbséget tenni jó és rossz döntés között, eligazodni az emberi kapcsolatok bonyolult világában. Különösen nagy hangsúlyt fektet az etika a multikulturális társadalomban nélkülözhetetlen tolerancia képességének kifejlesztésére, más kultúrák megismerésére és értékeinek elfogadására. Magyarország esetében kiemelten fontos a hazánkban élő etnikumok és vallások megismerése. Fejleszti a tanulók problémaérzékenységét, erősíti becsület- és igazságérzetüket, és megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan vizsgálatára, szabatos kifejezésére.
Hon- és népismeret: A hon- és népismeret tartalmazza a népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagymúltú elemeit, a magyar néphagyományt. Nem korlátozható azonban a hon- és népismeret tárgyköre nemzeti kultúránkra, hiszen Magyarországon egyenrangú állampolgárként élnek más identitással is rendelkező emberek. Szükséges a hazánkban élő különböző gyökerű – így kiemelten a német, a zsidó, a szlovák, az ukrán, a szerb, a horvát és a roma – közösségek kultúrájának a bemutatása.
Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti identitástudat és történeti tudat kialakítását.
Tudatosítja a tanulókban, hogy saját hagyományaik, nemzeti értékeik megismerése, elsajátítása után válhatnak nyitottá a velünk élő nemzetiségek, a szomszéd és a rokon népek, a világ többi népének kultúrája, az egyetemes értékek iránt.
A hon- és népismeret megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Szabadon választható, önálló tárgyként, rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: Ennek az ismeretkörnek az a legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira, és komplex módon segítse őket a társadalmi viszonyok közötti eligazodásban, a felnőtté válásban. Célja, hogy a különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaságtudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában. Feladata olyan alapvető ismeretek feldolgozása, amelyek nélkülözhetetlenek a cselekvő, felelősségteljes állampolgári léthez, a gazdasági folyamatok megértéséhez, illetve az e folyamatokban rejlő lehetőségek és veszélyek felismeréséhez. A tartalmak feldolgozása olyan személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkalmazását teszi szükségessé, amelyek megalapozzák és fejlesztik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és erősíthetik döntési- és problémamegoldó készségeiket, empátiájukat, toleranciájukat, valamint hozzájárulnak a társadalmi szolidaritás kialakulásához.
Filozófia: A filozófiai tanulmányok célja az emberi lét értelmével, a tudás mibenlétével kapcsolatos legáltalánosabb kérdések felvetése, megvitatása, valamint a filozófiai eszmék történetének és legnagyobb alakjainak a megismerése. A különböző korok és kultúrák filozófiai szövegeinek tanulmányozása elősegíti a kritikai gondolkodást, a problémaérzékenység fejlesztését, az önálló véleményalkotást és más gondolkodásmódok megértésének képességét. A filozófiai rendszerek azokat a legáltalánosabb fogalmi kereteket kínálják, amelyek között tapasztalataink világát, mint összefüggő egységes egészet vagyunk képesek végiggondolni. A filozófia segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában.
A filozófiai tartalmak feldolgozása többféle módon történhet, így lehet például kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű, vagy a filozófiai diszciplínák felől közelítő tematikus szerkezetű.
1. Ismeretszerzés,
tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás időben és térben |
A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Ismeretszerzés, tanulás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából, ►► |
►► szaktudományi munkákból. |
||
Emberi és élethelyzetek megfigyelése, ►► |
►► magatartásformák értelmezése. |
Különböző emberi magatartás-típusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. |
|
A műveltségi területhez kapcsolódó rövid szövegek olvasása. |
Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. |
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. |
|
Információk gyűjtése adott témához segítséggel, ►► |
►► könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. |
Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból, rövid szöveges tartalmi ismertető készítése, ►► |
►► információk önálló rendszerezése és értelmezése. |
Atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Az olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítése. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. Előadás önálló jegyzetelése. |
|
|
|
Az internet kritikus és tudatos felhasználása történelmi filozófia- és etikatörténeti ismeretek szerzésére. |
2. Kritikai gondolkodás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|||
Kérdések
önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. |
||||
Mesehősök
és történelmi szereplők megkülönböztetése. |
Társadalmi-történelmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása,
►► |
►►
a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. |
||
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, ►► |
►►
tételmondat meghatározása,
szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. |
|||
A szépirodalmi
és más fiktív elbeszélések megkülönböztetése az igaz történettől. |
Adott
történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Feltevések
megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének
mozgatórugóiról. |
Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a
narráció módja alapján. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata
a történelmi hitelesség szempontjából. |
||
Annak felismerése, hogy egy adott szöveg többféleképpen
is értelmezhető. |
Többféleképpen értelmezhető szövegek
jelentésrétegeinek feltárása. |
|||
Híres emberek,
történelmi személyiségek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső
tulajdonságainak felsorolása. |
Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, ►► |
►►
feltevések megfogalmazása a történelmi
személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. |
||
Az
emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat
felismerésének gyakorlása. |
||||
Mindennapi
élethelyzetek elbeszélése, eljátszása ►► |
►►
a különböző szereplők nézőpontjából. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző
szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése,
bemutatása. |
|||
Önálló
vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről, ►► |
►►
társadalmi, történelmi
eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. |
|||
Történelmi szereplők viselkedésének vizsgálata ►► |
►►
társadalmi csoportok,
intézmények működésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok
viselkedésének mozgatórugóiról.
|
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi
jelenségek, intézmények hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a
feltevések mellett és ellen,
►► |
►►
az érvek kritikai értékelése. |
|
Érvek gyűjtése
a saját vélemény alátámasztására, ►► |
►► ellenérvek gyűjtése az
ellenvélemények cáfolására, ►► |
►►
meghatározott álláspontok
cáfolására. |
||
Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a
valószínű megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). |
Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések
elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. |
|||
A múlt és a jelen életviszonyai közötti különbségek felismerése,
azonosítása. |
A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy
történelmi jelenség kapcsán. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása, ►► |
►►
strukturális és funkcionális
szempontok alapján. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek
tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját
értékrendnek megfelelő szempontok alapján. |
||
Annak vizsgálata, hogy a történet szerzője részese,
kortársa volt-e a leírt eseménynek. |
Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, ►► |
►► a szerző esetleges elfogultságaira,
tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. |
||
3. Kommunikáció
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|||
Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. |
Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. |
|||
Mások véleményének türelmes meghallgatása ►► |
►► és figyelembe vétele. |
Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. |
||
Események, történetek elbeszélése élőszóban, ►► |
►► illetve emlékezetből. |
|||
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, ►► |
►► önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, sajtótermékekből, rádió- és a tévéműsorokból, ►► |
►► népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek alapján. |
||
Képi, szöveges és egyéb információforrások megkülönböztetése. |
A különböző információforrásokból szóbeli következtetések megfogalmazása. |
Primer történelmi források elemzése, különféle társadalmi-történelmi összefüggések felderítése.. |
||
Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. |
Rajzos vázlat készítése. |
Folyamatábra, diagram készítése. Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Vizuális
rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. |
||
Történetek kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg
írása. |
Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról. |
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, filozófiai kérdésekről, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. |
||
Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. |
||||
4. Tájékozódás időben és térben
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az idő
tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év,
►► |
►►
évtized, évszázad, évezred, emberöltő. |
Történelmi
korszakok, periódusok nevének használata. |
|
Időmeghatározó
kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor nagyszüleim
gyerekek stb. voltak, nagyon régen. |
Időmeghatározás
más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után,
Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után. |
Időmeghatározás
konkrét kronológiai adatokkal |
|
Viszonyítások
használata: most, előbb, később, ugyanakkor, régebben, nagyon régen,
►► |
►►
konkrét történelmi időszakokhoz kapcsolódóan (pl. előző évtized, a
reformkorban, a XX. században). |
||
Események,
jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. |
|||
Az idő
ábrázolása óra, naptár felhasználásával |
Az idő ábrázolása
téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). |
Kronológiai
adatok rendezése. |
|
A megismert
történet eseményeinek időrendbe állítása. |
Néhány kiemelt
esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak
elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. Az egyes
történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának felismerése, ►► |
►►
kölcsönhatásainak elemzése. A
világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli
ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. |
|
Egyszerű
térképek másolása kézi munkával. |
Egyszerű
térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. |
||
A térkép
legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések,
államhatárok, települések. |
A tanult
helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi
térképekről. Távolságok
becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű
alaprajzok készítése. |
Különböző
időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének
feltárása. A történelmi
tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást
ábrázoló) térképekről. |
|
A történetek
helyszíneinek megkeresése egyszerű térképeken. |
Tanult események,
jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény,
jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. |
Az adott téma
tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle
atlaszokból. |
|
Különösen fontosnak tartjuk az egyetemes és a magyar
kultúra és történelem integráns részét alkotó zsidóság bemutatását, mert a
zsidó vallás és kultúra különleges értékeket hordoz. A szétszóratott népek
közül egyedül maradt fenn évezredeken át. Az üldöztetések és a megkülönböztetés
ellenére jelentősen járult hozzá a felvilágosult, fejlett világ kulturális,
etikai, tudományos és gazdasági alapjainak megteremtéséhez.
1–4. évfolyam:
1. A családi élet eseményei (születés, esküvő stb.).
2. Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa.
3. A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).
4. Nemzeti ünnepeink, jelképeink.
5. Mondák a honfoglalásról, államalapításról.
6. A középkori és újkori magyar történelem alakjai, női és férfi életutak.
7. A török elleni harcok: Hunyadiak, végváriak.
8. Kurucok és labancok.
9. A reformkor, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjai.
10. Gyermekalakok és gyermeksorsok a XX. században.
11. Embermentők a 20. században beleértve a zsidóság rövid történetét, üldöztetését és az Igaz Embereket.
.
12. 1956 nevezetes alakjai.
5–8. évfolyam:
Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák:
–
Család és lakóhely; – hétköznapok, ünnepek; – gyermekek nevelése és oktatása; – nők és férfiak életmódja; – szegények és gazdagok világa; – falvak és városok; –
közlekedés, úthálózat, hírközlés; |
– betegségek, járványok; – öltözködés, divat; – békék, háborúk és hadviselés; – erőforrások, termelési kultúrák; – környezet, környezet-átalakítás; – felfedezők és feltalálók. |
1. Az őskor és az ókori Kelet
1.1. Az őskori ember világa.
1.2. Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája.
1.3. Ószövetségi történetek.
1.4. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények).
2. Az antikvitás
2.1. Az ókori görögök: istenek, hősök, tudósok, művészek és az olimpia.
2.2. Az athéni demokrácia és a görög–perzsa háborúk.
2.3. Az ókori Róma alapítása.
2.4. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában. . A zsidóság jelenléte a Kárpát medencében a Római korban.
2.5. Újszövetségi történetek.
3.1. A nyugati és a keleti keresztény államiság főbb jellemzői.
3.2. Az iszlám vallás, az arab hódítás és kulturális hagyatéka.
3.3. A középkori élet színterei és szereplői (uradalmak, kolostorok, városok, egyetemek).
3.4. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok.
3.5.
A középkori antijudaizmus, kirekesztés, gettósítás, kiűzetés és következményei
a kirekesztett kisebbség és a kirekesztő többség körében.
4.
A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába
4.1. Történetek a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról. A zsidóság hatása a magyar népre a Honfoglalás előtt és után, különös tekintettel a Kazár birodalomra.
4.2. Az államalapítás: Géza és Szent István.
4.3. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei.
4.4. Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó.
4.5. Hunyadi János a török ellenes küzdelmek élén.
4.6. Hunyadi Mátyás portréja.
4.7. A mohácsi csata és következményei.
4.7.
A zsidó és német polgárság szerepe a középkori magyar állam
felvirágoztatásában.
5.1. A nagy földrajzi felfedezések.
5.2. Vallási újítók (reformáció és katolikus megújulás).
5.3. Fényes uralkodói udvarok.
5.4. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.
5.5. A felvilágosult gondolkodók.
5.6. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca.
5.7. Az európai hatalmak és a gyarmatok.
6. Magyarország a XVII–XVIII. században
6.1. Végvári küzdelmek.
6.2. Bocskai István és a hajdúk.
6.3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.
6.4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.
6.5. A Rákóczi-szabadságharc kiemelkedő személyiségei, céljai.
6.6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok.
6.7.
Magyarország új etnikai térképe. A német és zsidó etnikum szerepe az ország
újjáépítésében.
7.1. A francia forradalom vívmányai és árnyoldalai.
7.2. Napóleon fölemelkedése és bukása.
7.3. Az ipari forradalom találmányai.
7.4.
A zsidóemancipáció Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban.
7.4. A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi).
7.5. A forradalom és szabadságharc kiemelkedő
személyiségei és céljai. A zsidók és németek szerepe a
szabadságharcban.
8.1. Az egységes német nemzetállam létrejötte.
8.2. Polgárháború az Egyesült Államokban.
8.3. A megtorlás és a kiegyezés Magyarországon.
8.4. A dualista Magyarország jelentős személyiségei.
8.5. Az Osztrák–Magyar Monarchia együtt élő népei.
8.6. Birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.
9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében
9.1. Az első világháború jellemzői és következményei Európában és Magyarországon.
9.2. Trianon és következményei.
9.3 A politikai antiszemitizmus térnyerése Magyarországon
9.3. A nagy gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában.
9.4. Diktatúrák és diktátorok Európában.
9.5. Politikus portrék a két világháború közötti Magyarországon.
9.6. A határon túli magyarság sorsa.
9.7. A második világháború jellemzői és következményei.
9.8. Magyarország a második világháborúban.
9.9. A holokauszt Európában és Magyarországon.
10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében
10.1. A hidegháború: az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedése.
10.2. A kettéosztott Európa.
10.3. Az arab–izraeli konfliktusok.
10.4. A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői Magyarországon.
10.5. 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai.
10.6. A Kádár-korszak jellemzői (a megtorlástól a rendszer bukásáig).
10.7. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon.
10.8. A határon túli magyarság sorsa.
11.1. Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.
11.2. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.
11.3. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás.
11.4. Az Alaptörvény, a
jogállamiság intézményei a
11.5. A gazdasági élet területei és a munka világa.
11.6. A határon túli magyarság sorsa.
11.7. A magyarországi romák kultúrája, helyzetének változásai.
11.8.Kirekesztő,
antiszemita, rasszista jelenségek a magyar sajtóban, médiában és közéletben.
9-12. évfolyam:
Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák:
(lásd az 5–8. évfolyamnál,
továbbá az alábbiak)
– Államformák és államszervezet; |
– politikai és katonai szövetségek; |
– birodalmak; |
– a földrajzi környezet szerepe; |
– a hatalommegosztás formái, szintjei; |
– kisebbség-többség; |
– reform és kompromisszum; |
– világkép, eszmék, ideológiák; |
– vallások, vallásújítók; |
– korok, korstílusok; |
– a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda; |
– önfeláldozó magatartásformák. |
1. Az őskor és az ókori Kelet
1.1. Az őskori ember világa.
1.2 Anyagi és szellemi kultúra, vallás az ókori Kelet civilizációiban.
2. Az antikvitás
2.1. Hellász – a poliszok és a birodalom: Athén, Spárta, Nagy Sándor.
2.1. Az ókori
Kelet világa, kiemelten Izrael története, a Biblia történetisége
2.2. Róma a köztársaságtól a császárságig. Pannónia. A zsidóság jelenléte a Kárpát medencében a Római korban.
2.3. Az antik kultúra öröksége, a filozófiai gondolkodás kezdetei.
2.4. A zsidó és a keresztény kultúra értékei, a kereszténység kezdetei és tanításai.
2.5. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása.
3.1. A bizánci és a frank birodalmak, valamint a Német-római Birodalom jellemzői.
3.2. A hatalomgyakorlás, a társadalmi és gazdasági élet jellemzői.
3.3. Vallási, egyházi ellentétek, hatalmi harcok, hódítások. A vallás és az egyház szerepe a középkori Európában.
3.3.
A középkori antijudaizmus (inkvizíció, kiűzetés, gettósítás), a kirekesztés
következményei, valamint a kirekesztés XX. századi pápai eltörlése
3.4 Háborús konfliktusok és hatalmi törekvések Európában.
3.5. Nyugat-Európa válsága, Közép- és Kelet-Európa megerősödő államai.
3.6. Európa keresztény középkori öröksége. Világképek, korstílusok.
4.1. Eredet, vándorlás, honfoglalás, államalapítás. A zsidóság hatása a magyar népre a Honfoglalás előtt és után, különös tekintettel a Kazár birodalomra.
4.2. Hatalomgyakorlás, államszervezet, a társadalmi és gazdasági élet jellemzői az Árpád-házi királyok idején.
4.3. A Magyar Királyság mint európai középhatalom az Anjouk, Zsigmond és Mátyás korában.
4.4. A magyar művelődés és kultúra feltárt emlékei.
4.5. A török elleni harcok, a középkori magyar állam bukása.
4.5.
A németek és a zsidók szerepe a középkori magyar polgárosodásban.
5.1. Amerika ősi kultúrái, a földrajzi felfedezések és következményeik.
5.2. Az atlanti hatalmak felemelkedése, az abszolutizmus, az angol polgárháború és következményei.
5.2.
A zsidók kiűzése Hispániából és Portugáliából, a kiűzetés összefüggése a
Spanyol Királyság nemzetközi térvesztésével.
5.3. A reformáció, a katolikus megújulás és a felvilágosodás.
5.4. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII–XVIII. században, a felvilágosult abszolutizmus.
5.5. Az Egyesült Államok létrejötte, alkotmánya.
6. Magyarország a XVII–XVIII. században
6.1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.
6.2. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
6.3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások.
6.4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
6.5.
Magyarország etnikai térképének megváltozása, a németek és zsidók szerepe az ipar, az orvoslás, a tudomány
kibontakoztatásában.
7.1. A francia forradalom eszméi, irányzatai, vezetői és árnyoldalai.
7.2. A napóleoni háborúk. Hatásuk Európára és Magyarországra.
7.3. A XIX. század uralkodó eszméi.
7.4. Az ipari forradalom és hatásai.
7.5.
Az emancipáció Nagy Britanniában, Franciaországban, Németországban, az USÁ-ban.
7.5. A reformkor fő kérdései, fő vitatémái (jobbágyfelszabadítás, emancipáció, szabad sajtó),, személyiségei, a nemzeti kultúra.
7.6. Forradalom és szabadságharc
Magyarországon. . A németek és zsidók részvétele a magyar
szabadságharc oldalán.
8.1. Nemzetállamok kialakulása és felemelkedése Európában.
8.2. A keleti kérdés.
8.3. A nagy gyarmatbirodalmak, valamint Kína és Japán.
8.4. Önkényuralom és kiegyezés Magyarországon.
8.5. A dualista állam.
8.6. A nemzetiségek helyzete. A zsidó-magyar együttélés.
8.7. A modernizáció Magyarországon.
9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében
9.1. Az első világháború és a háborút lezáró békék.
9.2. A háborús vereség következményei Magyarországon.
9.3. Trianon és hatásai. A
határon túli magyarság sorsa. A politikai antiszemitizmus hazai
térnyerése, a numerus clausus és a zsidótörvények.
9.4. A bolsevik ideológia és a kommunista diktatúra a Szovjetunióban.
9.5. A fasiszta ideológia és állam Olaszországban.
9.6. Az 1929–33-as világgazdasági válság és kezelése a nyugati demokráciákban.
9.7. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra.
9.8. Magyarország konszolidációja és a revíziós külpolitika.
9.9. A második világháború fő hadszínterei, hadi és a diplomáciai eseményei.
9.10. Magyarország részvétele, veszteségei a második világháborúban.
9.11. Zsidóüldözés és népirtás, a holokauszt.
10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében
10.1. A kétpólusú világ és a fegyverkezési verseny.
10.2. A hidegháború fegyveres konfliktusai.
10.3. Integrációs törekvések a megosztott Európában, Nyugaton és Keleten.
10.4. A gyarmati rendszer felbomlása.
10.5. Magyarország a második világháború után: újjáépítés és a kommunista diktatúra kiépítése.
10.6. A Rákosi-korszak jellemzői (államosítás, pártállam, terror).
10.7.
Pártállami fellépés az önszerveződő közösségek ellen, így kiemelten a
katolikus, református, evangélikus és a zsidó egyházak ellen, az iskolák
államosítása, a papok bebörtönzése.
10.7. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A megtorlás.
10.8. A Kádár-rendszer kiépülése, konszolidációja, sajátosságai és válsága.
10.9. A demokratikus átalakulás és a piacgazdaság létrejötte.
11.1. Az Európai Unió története, alapelvei, intézményei.
11.2. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása.
11.3. A tudományos-technikai forradalom, a jóléti társadalom, a globális problémák és a fenntarthatóság.
11.4. Az Alaptörvény, a
jogállamiság intézményei a
11.5. Demográfiai változások, népesedés, nemzetiségek, vallási kisebbségek Magyarországon.
11.6. A roma/cigány társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata.
11.7. A határon túli magyarság helyzete, magyarok a nagyvilágban.
11.7.
A rasszista, kirekesztő törekvések a magyar sajtóban, médiában és a közéletben.
11.8. A globális világ kihívásainak hatása hazánk fejlődésére.
1–4. évfolyam
Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, az Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlat, valamint a Művészetek műveltségterületek azon fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadóak, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítenek.
5–8. évfolyam
1. Az emberi természet
1.1. Test és lélek.
1.2. Értelem, érzelem, ösztön, akarat.
1.3. Ember az időben: gyermekkor, serdülőkör, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.
2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság
2.1. Szokás, hagyomány, szabály, illem.
2.2. A lelkiismeret, jó és rossz, bűn és erény.
2.3. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény.
3. Társas kapcsolatok
3.1. Társaink. Barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
3.2. Nemiség, szerelem, házasság.
3.3. Család, otthon.
3.4. Előítélet, bizalom, együttérzés.
4. Az emberi társadalom
4.1. Egyén és közösség.
4.2. Szabadság és korlátozottság.
4.3. Munka, alkotás. Értelmes élet, boldogulás. Jól lét és jólét.
4.4. Szegények és gazdagok.
4.5. Tolerancia, békés együttélés.
5.1. Meggyőződés, hit, világnézet.
5.2. A vallás funkciói.
5.3. Vallási közösség és vallási intézmény.
5.4.
A főbb magyarországi vallások és jelentősebb világvallások konkrét bemutatása:
judaizmus, katolicizmus, ortodox kereszténység, protestantizmus valamint
buddhizmus és az iszlám.
5.4. A vallás mint lelki jelenség. Vallási népszokások.
6.1. A nagy világvallások erkölcsi tanításai.
6.2. A zsidó és a keresztény vallás a Biblia és
a későbbi vallási irodalom tükrében (Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae,
Luther Márton: Kis káté, illetve a Talmud és kommentárjai, Rasi, Jószéf Káró:
Sulchán Áruch.)
6.3. Az európai civilizáció és kultúra zsidó és keresztény gyökerei.
6.4. A keresztény valláserkölcs és a kereszténység világi tanításai. Párbeszéd, együttműködés.
9–12. évfolyamon
1. Az emberi természet
1.1. A társas lény. Biológiai és kulturális evolúció. A Másik szerepe az öntudat kialakulásában.
1.2. Szocializáció. A tanult viselkedés. Társadalmi szerep és önazonosság.
1.3. A cselekvő ember. Környezetformálás, munka, munkamegosztás.
2. Az erkölcsi gondolkodás alapjai
2.1. Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése. Etikai álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. A szenvedés kérdése.
2.2. Hit és vallás. A világvallások emberképe
és erkölcsi tanítása. Kiemelten a katolikus-protestáns etika
összehasonlítása, a judaizmus etikai értékrendje.
2.3. A cselekvő szeretet. Az ember kitüntetett léthelyzete, bűne és jóravalósága. A valláserkölcs értékei a világi etikában.
3. Törvény és lelkiismeret
3.1. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokás, hagyomány, törvény. Az egyén választása.
3.2. A lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége. Szándék és következmény.
3.3. Az erények és a jó élet céljai. A jellem. Erkölcsi érzék, erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Önmegvalósítás és önkorlátozás.
4.1. Én és Te. Szeretet, barátság, szerelem, szexualitás. Szülők és gyermekek.
4.2. Én és Mi. Egyén és közösség. Állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelességek. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A közélet tisztasága. A szólásszabadság és a nyilvános beszéd felelőssége az információs társadalomban.
4.3. Mi és Ők. Többség és kisebbség. Szolidaritás, kölcsönös segítség. A társadalmi igazságosság kérdése.
5. Az emberi cselekvés megváltozott természete
5.1. A tudományos-technikai haladás etikai kérdései. A tudomány felelőssége.
5.2. Bioetika: génmódosítás, születésszabályozás, eutanázia.
5.3. Az egyén felelőssége a globalizáció korában.
6. Korunk erkölcsi kihívásai
6.1. Az ökológiai válság mint erkölcsi probléma. Kötelességeink más élőlények iránt. A környezettudatos életmód.
6.2. Világszegénység – a
szegények világa. Demográfiai egyenlőtlenségek és következményeik. A szegénység Magyarországon.
6.3
Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus mint erkölcsi
probléma.
6.3. Az emberiség közös öröksége és a jövő nemzedékek jogai.
1. Az én világom
1.1. Családunk története.
1.2. Az én városom, falum.
1.3. A hazai táj. A helyi tudás.
1.4. Gyermekek, diákélet a múltban.
2. Találkozás a múlttal
2.1. Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban.
2.2. A paraszti ház és háztartás, a ház népe.
2.3. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel).
2.4. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje.
2.5. Hitélet és közösségi élet.
3. Magyarország helyzete
3.1. Az ősi magyar kultúra hagyatéka.
3.2. Magyarok
a történelmi és a
3.3. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok a Kárpát-medencében. A szomszédos országok.
3.4.
Jelentős, magyar származású zsidóságuk
miatt elüldözött tudósok, művészek,
írók, vállalkozók.
3.4. Természeti és épített örökségünk, a szellemi kulturális örökség és a világörökség elemei.
3.5. A magyar tudomány és kultúra eredményei a
világban. A tudósok esetében említsük meg a numerus clausust.
5–8. évfolyam
1. Társadalmi szabályok
1.1. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog.
1.2. Az emberi alapjogok.
1.3. A gyermekek jogai, diákjogok.
1.4. Hivatalos ügyeink (ügyintézés).
2. Állampolgári alapismeretek
2.1. Államformák, politikai rendszerek.
2.2. Demokratikus alapelvek.
2.3. Magyarország politikai intézményei.
2.4. A média és a nyilvánosság szerepe.
2.5. Állampolgári jogok és kötelességek.
3. Pénzügyi és gazdasági kultúra
3.1. A jövedelem szerepe a családban (kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz).
3.2. A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya), pénzhez kapcsolódó fogalmak és műveletek (árfolyam, infláció).
3.3. Pénzintézetek és tevékenységük (hitel, betét, kamat, tőke).
3.4. Vállalkozói alapismeretek (kft, bt, zrt, nyrt, nonprofit szervezetek stb.).
4.1. Elhelyezkedés, munkavállalás: amit minden munkavállalónak tudnia kell.
4.2. Gazdasági ágazatok, foglalkozások.
4.3. Fizikai és szellemi munka.
9–12. évfolyam
1. Egyén és közösség, valamint a társadalomi rétegződése
1.1. Család, otthon, háztartás. Családformák.
1.2. Társadalmi önazonosságunk összetevői: nyelv, kultúra, közösség.
1.3. A helyi társadalom.
1.4. A nemzet, nemzetiség- és a nemzettudat, többség és kisebbség.
1.5. Társadalmi tagoltság Magyarországon.
1.6. Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.
2. Állampolgár vagyok
2.1. Jogok és kötelességek Magyarországon és az Európai Unióban.
2.2. A politikai intézményrendszer és a választási rendszer.
2.3. A civil társadalom, önkéntesség.
3. Pénzügyi és gazdasági kultúra
3.1. A család pénzügyei és gazdálkodása.
3.2. Gazdasági és pénzügyi alapfogalmak.
3.3. A gazdaság szerkezete (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások).
3.4. A pénzintézetek működése és szolgáltatásai.
3.5. Vállalkozások (jogi keretek, stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés).
3.6. A nemzeti, az uniós és a globális gazdaság és pénzpiac.
4. Vállalkozó és munkavállaló
4.1. A munka világának átalakulása.
4.2. Mikro- és makrogazdaság.
4.3. Vállalkozói alapismeretek.
4.4. Állami tulajdon, közösségi tulajdon, magántulajdon.
4.5. Amit minden munkavállalónak tudnia kell.
4.6. A nemzetgazdaság és a világgazdaság.
5. Változások a mindennapi életben
5.1. A tudás fogalmának átalakulása, az élethosszig tartó tanulás.
5.2. A technológiai fejlődés hatásai: hálózati kommunikáció, automatizáció, foglalkoztatás.
5.3. A fogyasztói társadalom és a jóléti állam: szabadság és kiszolgáltatottság, reklám, pazarlás.
6. Globális kérdések
6.1. Egység és sokféleség az Európai Unióban.
6.2. Világproblémák (népesedés, migráció, szegénység, biztonságpolitika, globális hálózatok).
6.3. A megsebzett bolygó (környezetszennyezés, erőforrások kimerülése, természetvédelem, fenntarthatóság).
64. Demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.
A filozófia fogalma,tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez.
2. Logika
A következetes és rendezett gondolkodás elmélete. A logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez.
3. Ismeretelmélet
Az emberi megismerés lehetősége és jellegzetessége.
4. Metafizika, ontológia
Túl a tapasztalaton. A végső magyarázó elvek. Az ember helye a világban.
5. Tudományfilozófia
A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai, paradigmái.
6. Vallásfilozófia
A vallási jelenségek, események, fogalmak és tanok filozófiai elemzése.
7. Politikai filozófia
Az ember mint társadalmi lény. A politika, az állam, a jog összefüggéseinek vizsgálata.
8. Filozófiatörténet
A filozófia és az adott kor kultúrájának (tudományának, vallásának, művészetének és életmódjának) az összefüggései.
A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait és a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.
A természettudományok fejlődésének jellemzőit és módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének és cáfolatának módjával, a modellalkotás lényegével.
A természettudományi műveltség az egyén és a
társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az egészség tudatos megőrzése, a
természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható
alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek alkalmazása
nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az
állampolgárok természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív
magatartása. A gazdaság, a versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú
és felkészültségű műszaki szakember. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan
összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek
fennmaradásával.
A természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért az sem a tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos módszerekkel vizsgálható kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve kihatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári szerepvállalásra.
A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel ehhez biztosít hozzáférést. Erre az alapra épül a természettudományos és műszaki életpályákra való felkészítés is. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik és gondolkodásmódjuk sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz köthető pályákra irányítása is.
A közoktatásban felépített természettudományi tudás érvényességének és működőképességének feltétele a rendszerszerűség. Az alapelvek, kulcsfogalmak és modellek tudásrendszerét közérthető, érdeklődést keltő és fenntartó, azt tovább bővíthető módon kell fejleszteni. Ennek eszköze a tanulók cselekvő részvételét biztosító tudásépítés. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások és interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. A megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a félrevezetésen, manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerését és hárítását is.
A műveltségterület fejlesztési feladatai tudásterületekre tagolódnak. A kialakított szerkezet egyrészt tudományágak szerint szerveződik, másrészt támogatja az integrált szemléletet, és egyben hangsúlyozza a kiemelt fejlesztési célokat. Szerepe a pedagógiai rendszer elvi, logikai hátterének megalkotása. Segíti a részletes fejlesztési feladatok, valamint a közműveltségi tartalom integrált szemléletű és célszerű meghatározását. Olyan általános képességeket fejleszt, mint az elvonatkoztatás, a logikai következtetés, az adatok értékelése, a valószínűségi gondolkodás fejlesztése, a változók vizsgálata, az adatok, tények és a magyarázatok megkülönböztetése, a speciális (technikai, gazdasági, társadalmi, etikai) alkalmazások, kapcsolódások felismerése, mások nézőpontjainak értékelése és a saját nézőpont kifejtése, valamint a tudományos közösség szerepének elismerése.
A tudásterületek témakörei az adott közoktatási szakasz céljai és sajátosságai alapján meghatározott közműveltségi tartalmakat foglalnak magukba. Utalnak a szakasz tantárgyainak kapcsolódásaira, megjelölik azok közös fejlesztési feladatait, vagy más műveltségterületekkel való összefüggéseit. Az 5-8. és a 9-12. évfolyamokon a fizika, a kémia és a biológia mellett az egységes természettudomány tantárgy tartalmai a hagyományos szaktárgyak elemeiből állíthatók össze.
Az attitűdök a természettudományos-műszaki kultúrához való viszonyt határozzák meg, így alapvetőek a bennünket körülvevő természeti és technikai környezet megértéséhez, ami elsegít az ésszerű egészségtudatos életmódhoz és, a fenntarthatóságot támogató gazdálkodáshoz. A fejlesztendő készségek és képességek a természettudományos műveltség megszerzését, gyakorlatban való alkalmazását teszik lehetővé. Fejlesztésük tartalomba ágyazottan történik, és a természettudományok közös kulcsfogalmaihoz, alapvető modelljeihez kapcsolódnak. A természettudományos műveltség szaktárgyhoz nem kötődően fejleszti a kommunikáció, az egyszerűsítés, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-meghatározás, a rendszerszerű megfigyelés, a kísérletezés, a mérés, a következtetés, az előrejelzés, a bizonyítás és cáfolás képességét.
A tanulási tevékenységek között kiemelt
jelentőségű tapasztalásra, kísérletre és megfigyelésre való utalások a
témakörök leírásában találhatók. Az egyéni mellett fontos a csoportos
feladatmegoldás gyakorlása is. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi
elemek zárójelbe tett irányadó példái más példákkal kiegészíthetők.
1. Tudomány, technika, kultúra A természettudományos megismerés Tudománytörténet Tudomány, technika, társadalom 2. Anyag, energia, információ Anyag Kölcsönhatások, erők Energia Információ 3. Rendszerek
Tér és idő Rendszer, a rendszer és környezete Szerveződési szintek, hálózatok |
4. Felépítés
és működés kapcsolata Az anyagok kémiai tulajdonságai Élőlények Életközösségek Az élővilág rendszerezése Föld Nap, Naprendszer Világegyetem |
5. Állandóság
és változás Állapot Változás Egyensúly, stabilitás Folyamat, a rendszerek történetisége 6. Az
ember megismerése és egészsége Testkép, testalkat, mozgás Önfenntartás Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás Öröklődés Magatartás és lelki egészség 7. Környezet
és fenntarthatóság Globális környezeti rendszerek Élő és élettelen környezeti tényezők A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság A Föld szépsége,
egyedisége |
A táblázatokban található nyilak (►►)
arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik,
a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Tudomány, technika, kultúra
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A természettudományos megismerés |
|||
A
természeti, az ember által épített és a technikai környezet iránti érdeklődés
felkeltése, a tudományos megismerés iránti igény fokozatos formálása. |
A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti
érdeklődés fenntartása, fokozása. |
►► A
tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése, ►►a
tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. |
A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása.
A tudományos gondolkodás
mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos
alkalmazása. |
Megismert
információforrások használata, ►► |
►► az
információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. |
A számítógéppel segített tanulás módszereinek
alkalmazása (információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és
internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások
tervezése), ►► |
►► alkalmazásuk
a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének
kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, hatékony
információkeresés. |
A
megfigyelés, leírás, kérdésfeltevés és értelmezés műveleteinek gyakorlása és
összekapcsolása. |
Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez
szükséges készségek megalapozása, ►► |
►► a megfigyelés,
a kísérlet és a mérés módszereinek irányított alkalmazása. Mérési adatok, ábrák, értelmezése. |
A problémák tudatos azonosítása, sejtések
megvizsgálása, Kísérletek tervezése problémák megoldására,
kísérletelemzés, alternatívák megkülönböztetése. |
A természeti és technikai jelenségekkel összefüggő
tapasztalatok megfogalmazása, megosztása a társakkal. |
A csoportmunkában történő tanulás módszereinek
kialakítása, ►► |
►► a módszerek
továbbfejlesztése. |
Modellek megfogalmazása, vizsgálata, koherens és
kritikus érvelés kialakítása. Prezentációk készítése önállóan és csoportmunkában. |
Néhány természeti jelenség megfigyelése, egyszerű
magyarázatkeresés kísérlet segítségével. Legalább egy külső gyakorlat (múzeum, kirándulás)
tapasztalatainak megbeszélése, ►► |
►► legalább
két, a témakörökkel kapcsolatos kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése, és legalább négy, tanórán bemutatott vizsgálat
jegyzőkönyvének elkészítése. Egy természettudományos témájú munka elkészítése. |
Legalább két-két fizikai, kémiai és biológiai
kísérlet vagy vizsgálat elvégzése. Legalább négy-négy fizikai, kémiai és biológiai, a
tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Legalább egy külső gyakorlat tapasztalatainak
ismertetése. |
|
|
|
Egy egészségtani témájú projektmunka elkészítése. |
Egy, a fenntarthatósághoz köthető projektmunka
elkészítése. |
|
A
balesetmentes kísérletezés szabályainak betartása, ►► |
►► ismerkedés a méregjellel és a többi gyakrabban előforduló
veszélyszimbólummal; a mérgező anyagok körültekintő használata. |
|
|
A problémafelvetés
és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. |
Természettudományi témájú ismeretterjesztő
források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés
eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése. Legalább egy magyar múzeum, nemzeti park,
természettudományi gyűjtemény látogatása, profiljának és néhány fontos
darabjának elemző ismerete. |
|
Tudománytörténet |
|||
A tudományos megismeréshez köthető történeti
szemlélet kialakítása. |
A
tudományos modellek változásának felismerése. Nagyobb, összefüggő tudománytörténeti folyamatok
megismerése, tudásunk és történelmünk változásában játszott szerepük
tanulmányozása. |
A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a
modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő
elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak
elemzése. |
|
Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések,
találmányok, felismerések és eljárások megismerése tudományos
ismeretterjesztő források feldolgozásával. |
Jelentős külföldi és hazai természettudósok
módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének
megismerése. |
||
Tudomány, technika, társadalom |
|||
A tudomány
és technika fejlődése, valamint a történelmi korszakváltások közötti
kapcsolat ismertetése egy-egy példa alapján. A tudomány és a technika mindennapi élettel való
kapcsolatának megismertetése, az egyéni felelősség gondolatának megalapozása. |
A tudomány és a technika a társadalom és a gazdaság
fejlődésében játszott szerepének megismerése. A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és
értékelő attitűd megalapozása, ►► |
►► a felelős
állampolgári magatartás kialakítása. A tudomány-technika-társadalom komplex
összefüggésrendszer kritikai elemzése, problémák felvetése, alternatív
megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. |
2. Anyag, energia, információ
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Anyag |
|||
A tanulók
környezetében előforduló és egyszerűen megfigyelhető anyagok tulajdonságainak
vizsgálata. Megfigyelések
a halmazállapot változásáról. Egyszerű
keverékek, oldatok készítése |
Az anyagfogalom kiterjesztése
különféle anyagfajtákra. Anyagok csoportosítása
megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. --- Oldódás és olvadás
megkülönböztetése, ►► |
A kémiai elemek, vegyületek,
keverékek jellemzése, csoportosítása, ►► --- Anyagok mennyiségi és minőségi
jellemzése. A halmazállapotok, halmazállapot-változások
összehasonlítása. --- ►►
különbségük magyarázata ►► |
►►a kémiai
elemek tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése. --- Az anyagi világ egymásba épülő
szerveződési szintjeinek tudatos kezelése. --- ►►
halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete
és kölcsönhatásaik alapján. |
|
|
Az atomok szerkezetét leíró modellek használata
fizikai, kémiai jelenséggel összefüggésben. |
|
|
Jelenségek értelmezése a
tömegmegmaradás szempontjából, |
►►
az elv kiterjesztése, ►► |
►►
az élő rendszerek anyagáramlásának jellemzése. |
Kölcsönhatások, erők |
|||
Kölcsönhatások megfigyelése. Mozgásjelenségek vizsgálata, játékos kísérletek,
megfigyelések, és ezekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása, ►► |
►► mozgási,
mágneses és elektrosztatikus jelenségek megfigyelése►► |
►►
a mindennapi életben tapasztalt erőhatások
megismerése, a tapasztalatok értelmezése az erők mozgásállapot- és
alakváltoztató hatásaként, ►► |
►► a természet alapvető
erőinek, kölcsönhatásainak megismerése. Az anyagok jellemzőinek anyagszerkezeti magyarázata. |
|
|
A kémiai képlet értelmezése, a
kémiai reakciók magyarázata kémiai kötésekkel és leírása
reakcióegyenletekkel, az egyenlet és a részecskék számának összefüggése. |
|
|
|
Az elektromosság, a gravitáció, a mágnesség és a
sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. |
|
Energia |
|||
Egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a
működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. |
|
|
|
Energiatakarékos magatartás kialakítása, ►► |
►►
az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk
megismerése. |
||
|
|
Az energia megmaradás elvének megismerése,
alkalmazása, ►► --- Az élő szervezet energiaellátásának és életműködésének
kapcsolatát bizonyító tények megismerése, ►► |
►►
az elv kiterjesztése, az élő
rendszereket jellemző energiaáramlás jellemzőinek megismerése. --- ►►
az élőlények és életközösségek értelmezése nyílt
rendszerként. |
Megfigyelések, játékos kísérletek a hang, a fény és
a hő terjedésével kapcsolatban, Ismerkedés a különböző energiaforrásokkal. Az emberi szervezet energia szükségletének és helyes
pótlásának tudatosítása ►► |
►►
ismerkedés az energiafajtákkal,
energiahordozókkal, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival, Az energiafogalom megalapozása,
a nem fosszilis energiaforrások jelentőségének felismerése. |
Energiatípusok (kémiai, nap-, elektromos) egymásba
alakítását jelentő folyamatok megismerése,
►► --- Jelenségek értelmezése az energiamegmaradás
szempontjából, ►► |
►►
az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet
fejlesztése. --- ►►
az energiaátalakítások hatásfokának
és járulékos hatásainak (szennyezések) összekapcsolása. Az egyes energiahordozók és
források előnyeinek és hátrányainak mérlegelése. |
|
|
A halmazállapot-változásokat és az oldódást kísérő
energiaváltozások megfigyelése, mérése,
►► |
►► és a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése,
egyszerűbb számítások végzése. |
Információ |
|||
|
Az
elektromágneses hullámok és a hang információátvitelben játszott szerepének
megismerése. |
||
A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések
felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó
kommunikáció fejlesztése. A rend és a rendezetlenség értelmezése, a rendet
kialakító hatások (az információ) felismerése, mindennapi példák, egyszerű
kísérletek alapján. Tünetek értelmezése a természet jelzéseiként
(betegség, hervadás). |
A biológiai információ önfenntartásban és
fajfenntartásban játszott szerepének, jelentőségének felismerése, |
►►
az információtárolás, Információs- és kommunikációs rendszerek
felépítésének megismerése, jelentőségük értékelése |
3. Rendszerek
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Tér és idő |
|||
A térbeli tájékozódás fejlesztése közvetlen
tapasztalatok útján, ►► |
►►
tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén; hely, irány és távolság
meghatározása. |
A hosszúság és az idő mértékegységeinek ismerete,
használata, átváltása, ►► |
►►
a tájékozódás módszereinek bemutatása, az atomok méreteitől az ismert világ méretéig. |
Irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek
megnevezése, becslése. Világtájak meghatározása a lakóhely és Magyarország
térképén. Az iránytű használata. Útvonalrajz készítése a lakhelyről,►► |
►►
a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a
térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben,
alapvető tereptani ismeretek. |
A térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és
módszerek alapjainak és felhasználásának megismerése. Az élővilággal kapcsolatos méret- és időskála
elemzése, térbeli és időbeli mintázatok leírása és magyarázata. |
|
Természeti körfolyamatok felismerése, megfigyelése,
sorba rendezése, ►► |
►►
az időt mérő ciklikus jelenségek egyszerű
értelmezése, felhasználása. |
Példák megnevezése a természetben, illetve a
technikában fontos szerepet játszó nagyon rövid és nagyon hosszú időkre, ►► |
►►
természeti jelenségek,
folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel, grafikonok elemzése,
értelmezése. |
Az idő különféle mértékegységeinek, mérési
lehetőségeinek megismerése. Az idő becslése különféle élethelyzetekben, mozgás
és az idő összefüggésének megtapasztalása. |
|
|
|
|
|
A kémiai folyamatok gyorsításának
és lassításának egyszerűbb módjai, ►► |
►► sebességük értelmezése. |
Rendszer, rendszer és környezete |
|||
A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető
egyszerű rendszerek elemzése. A természeti és mesterséges (technikai és épített)
fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. |
A rendszerszemlélet alkalmazása,
rendszer és a környezet kapcsolatának elemzése konkrét problémák
vizsgálatában, ►► |
►►
a rendszer fogalom általánosítása. |
|
|
A nyílt és zárt rendszer
értelmezése példák segítségével,
►► |
►►
a termodinamika főtételeinek megismerése,
alkalmazása konkrét problémák megoldásában. |
|
|
A környezet fogalmának értelmezése az élet különböző
szerveződési szintjein (a sejt, a szervezet, az életközösség). Lokális és
globális szintű gondolkodásmód kialakítása. |
||
Szerveződési szintek, hálózatok |
|||
A rendszerek egymásba ágyazottságának felismerése
környezetünkben, ►► |
►►
rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése, ►► |
►►
értelmezése a különféle fizikai, kémiai és biológiai
szerveződési szintek esetén,
►► |
►►
az adott problémának megfelelő szintek kiválasztása.
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. |
Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése, ►► |
►► az emberi
szervezetet alkotó szerveződési szintek és egységek megismerése. |
A hierarchia és a hálózatosság következményeinek
elemzése élő rendszerekben. A természet egységére vonatkozó elképzelések
formálása. |
4. Felépítés és működés kapcsolata
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az anyagok
kémiai tulajdonságai |
|||
A tanulók környezetében gyakori használati tárgyak
anyagainak felismerése, megnevezése. Anyagok csoportosítása, besorolása, ►► |
►► minőségi
tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. |
Az anyag atomos szerkezetének
megismerése. Az anyagok tulajdonságai és a
felhasználási lehetőségeik közötti összefüggések felismerése konkrét példák
alapján. |
Az anyagvizsgálat néhány
fontos módszerének megismerése, tulajdonságok megállapítása tanári és tanulói
kísérletek alapján, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. |
Az anyagfajták megmunkálhatóságának jellemzése, a felhasználásuk
megismerése, ►► |
►►
az összefüggés felismerése konkrét példákon. |
Az anyag nyersanyagból termékké
alakulásának, majd másodlagos nyersanyaggá válásának követése példák alapján.
Az anyagtakarékosság fontosságának felismerése. |
|
|
|
Néhány gyakoribb savas és lúgos
kémhatású anyag ismerete, a velük való biztonságos és célszerű bánásmód
elsajátítása. --- Élelmiszerek kémiai összetételével és ezek biológiai
hatásával kapcsolatos információkból következtetések levonása, ►► |
A szervetlen és szerves
vegyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatok
felismerése és alkalmazása. --- ►►
néhány fontos biológiai
funkció és fizikai-kémiai tulajdonság összefüggésének elemzése. |
Élőlények |
|||
Az élő és élettelen összehasonlítása, az azzal
kapcsolatos megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése. Életfeltételek és életjelenségek felismerése,
megnevezése konkrét növény, állat és az ember esetében, ►► |
►►
egyes önfenntartó életjelenségek, szervek, és a
szaporodás megnevezése konkrét növény-, valamint állatfajok és az ember
esetében, ►► |
►►
struktúra és funkció egymáshoz rendelése az élő
szervezetekben, ►► |
►► az élő rendszerek
felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. |
Testfelépítés, életmód és viselkedés kapcsolatának
felismerése néhány ismert példa alapján, ►► |
►►
a kapcsolat felismerése nagyobb növény- és
állatcsoportok példáján, ►► |
►►
a kapcsolat elemzése konkrét állat- és növényfajok
példáján, ►► |
►►
a nagy élőlénycsoportok testfelépítésének,
viselkedésének és életműködéseinek az élőhellyel és az életmóddal való
kapcsolatának, környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének elemzése.
|
|
|
A sejt felépítésének vizsgálata, fénymikroszkópos
megfigyelése, alapvető életfolyamatainak megértése. A növényi és állati szövetek típusainak
összehasonlítása, mikroszkópi megfigyelése, a felépítés és a működés
összekapcsolása. |
|
Életközösségek |
|||
Életközösségek megfigyelése a lakókörnyezetben, az
eredmények rögzítése és megbeszélése. Élőlények, illetve élőlény és környezete közötti
kapcsolatok felismerése. A lakóhely közelében található természetes
életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése,
bemutatása és megbeszélése. |
Életközösség megfigyelhető fölépítésének és belső kapcsolatrendszerének
vizsgálata, a fajok közötti kapcsolatok típusainak megismerése terepen
végzett megfigyelések és más információforrások alapján, ►► --- A biomok területi elhelyezkedésének, főbb növény- és
állattani jellemzőinek megismerése, kialakulásuk okainak megértése. --- Az állatok viselkedésének elemzése konkrét példákon,
az életközösségben betöltött szerepe alapján, ►► |
►►néhány
életközösség vizsgálata terepen. Az időbeli változások ciklikus és lineáris
folyamatainak megfigyelése, okainak feltárása. Az élőlények életközösségekben betöltött szerepe az anyag- és energiaáramlásban. --- A felépítés és működés, az élettelen környezet,
valamint az emberi tevékenység közti összefüggések vizsgálata, a
veszélyeztetettség és a védelem lehetőségeinek áttekintése. --- ►►
a viselkedés és a környezet kapcsolatának
megfogalmazása. |
|
Az élővilág rendszerezése |
|||
A környezetünkben élő növények és hazánk természetes
környezetében élő állatok egyszerű csoportokba sorolása a megfigyelt
jellemzők alapján. Csoportosításuk tetszőleges és adott szempontok
szerint történik. |
A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése,
alkalmazása. Az ismert csoportok (törzsek, osztályok) nevének és egymáshoz
való viszonyainak ismerete és használata. A megfigyelt növények és állatok
összehasonlítása, csoportokba sorolása. |
Az élővilág rendszerezésében
érvényesülő szempontok megfogalmazása, bemutatása határozókönyvek alapján. Az élővilág országokra
tagozódásának bemutatása, konkrét fajok bemutatása, besorolása. |
A mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti
rendszer alapelvének megértése, a vizsgálatukat szolgáló módszerek
megismerése. |
|
|
Testfelépítés,
működés és a környezethez való alkalmazkodás elemzése az élővilág nagy
csoportjaiban. |
|
|
Az
élővilág fajgazdagságának értékként való kezelése, a fajismeret megalapozása. |
||
A Föld |
|||
Összefüggések megfogalmazása a Nap járása, az
időjárás és az éghajlat között, ►► |
►► a Föld
alakjának és tengelyforgásának következményei az éghajlati övezetekre. |
Az éghajlat és az élővilág kapcsolatának elemzése, ►► |
►►
a Föld fizikai- geológiai jellemzői és az életformák
fennmaradása közötti összefüggések felismerése. A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és
következményeinek elemzése. |
Időjárással kapcsolatos megfigyelések, leírások,
rajzok, időjárási napló készítése. |
|
A halmazállapot-változásokról és a
kémiai reakciókról tanultak időjárási-geológiai jelenségekkel való
kapcsolatának értelmezése, ►► |
►►
fizikai törvényszerűségek és az időjárás
kapcsolatának elemzése. |
A felszínformák felismerése, megnevezése. |
A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása,
példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. |
|
A lemeztektonika elméletét alátámasztó tények és az
azt megalapozó főbb fizikai folyamatok megértése. A biogeokémiai rendszerekben előforduló, alapvető
anyagátalakulások értelmezése. |
Nap, Naprendszer |
|||
A Nap, mint energiaforrás megismerése, ►► |
►►a Földre
sugárzott energia jelentőségének belátása. A Nap, a Föld és a Hold kölcsönhatásainak
megismerése. |
A Naprendszer felépítésének, égitest- típusainak
megismerése, a keletkezés és fejlődés vázlatos leírása, ►► --- A napenergia-termelés
alapelveinek megértése. A napfény és a földi élet közötti összefüggés
felismerése, a kapcsolat értelmezése a fény fizikai jellemzőivel. |
►►a bolygók
fizikai-, kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti viszonyai közötti
összefüggés megértése. --- A Nap energiatermelésének, a
jelenség magfizikai hátterének megértése. |
|
|
A Hold fázisainak megértése, ►► |
►►a
holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése. |
Világegyetem |
|||
Egy-egy jellegzetes csillagkép megfigyelése, lerajzolása. |
A csillagok távolságával és méretével kapcsolatos
elképzelések megbeszélése, korrekciója. A Tejút létének, égi képének megismertetése. |
A Naprendszeren túli kozmikus
térségek objektumainak, hierarchikus felépítésének megismerése. Távolságok és
időbeli nagyságrendek összehasonlítása. |
A Világegyetem szerkezetének megismerése, a kutatás néhány módszerének, céljának és
eredményének áttekintése. |
5. Állandóság és változás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Állapot |
|||
Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak
megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. |
A vizsgált természeti és technikai rendszerek
állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek megismerése,
használata. |
||
A mérhető anyagi tulajdonságok felismerése, a
becslés és mérés fogalmainak kialakítása. |
Az anyagok vizsgálatában
leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, mérése, a
mértékegységek szakszerű és következetes használata. |
||
A mindennapi életben fontos szerepet játszó fizikai
mennyiségek megismerése és mérése. Természetes mérőeszközök, mérési rendszerek (tömeg,
hosszúság, űrtartalom, hőmérséklet) használata, ►► |
►► a gyakran használt mennyiségek
változatos mértékegységeinek fokozatos megismerése, mérésének gyakorlása. |
Az élettani állapot leírására használható alapvető
eszközök és módszerek megismerése, alkalmazása. |
Az ember egészségi állapotát jellemző adattípusok
megismerése, néhány lehetséges következtetés levonása. |
Változás |
|||
A mozgásban megnyilvánuló állandóság és változás
tanulmányozása, változások irányának megfigyelése, adott szempontú
besorolása, ►► |
►►
változások felismerése két különböző
állapot összehasonlításával. |
Mozgásjelenségek leírása, a mozgás grafikus
ábrázolása, a grafikonok értelmezése. Az egyenletes és egyenletesen változó
mozgás felismerése, ►► |
►► út-idő, sebesség-idő grafikonok
készítése, az egyenletes és a gyorsuló mozgások összehasonlítása
számításokkal. |
Halmazállapot változások felismerése, megnevezése, ►► --- Az évszakok változásának megfigyelése,
következményeinek feltárása a természetben és mindennapi életünkben. |
►►összekapcsolása időjárási
jelenségekkel. Oldódás és olvadás
megkülönböztetése. --- A változások leírásában az
energiára vonatkozó kvalitatív megfontolások használata. |
A sebességváltozás és az erő viszonyának megismerése,
►► --- A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak
értelmezése. A keringési idő és a fordulatszám értelmezése
gyakorlati példákon a közlekedésben és részecskeszintű magyarázata. |
►► a fogalmak értelmezése, használata. --- Az erőhatás és a sebességváltozás ideje közötti
kapcsolat felismerése gyakorlati példákon. A mozgási energia és lendület
szerepének felismerése a kölcsönhatások leírásában. |
Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. Keverékek, oldatok készítése, szétválasztása. |
Kémiai jelek használata a reakciókban részt vevő
anyagok jelölésére. Az égés magyarázata, feltételei,
tűzvédelmi alapismeretek elsajátítása. A kémiai változás értelmezése, a
főbb típusok megkülönböztetése és magyarázata, ►► |
►► a sav-bázis reakciók, a pH-skála
értelmezése, a redoxi- és ezen belül az elektrokémiai folyamatok, a
hidrolízis és a kondenzáció vizsgálata, gyakorlati jelentőségének
megismerése. |
|
Biológiai változások, mozgásjelenségek megfigyelése közvetlen környezetünkben, ►► |
►► ezek időbeliségének vizsgálata,
összehasonlítása, időskálák szerkesztése. |
||
A változásokat kiváltó hatások azonosítása a mindennapi
környezetben megfigyelhető jelenségekben. |
|
Az életfolyamatokat kísérő minőségi és mennyiségi
változások megismerése, példák bemutatása. --- Az élőhelyhez, a környezethez való alkalmazkodás
formáinak elemzése, ►► |
Mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések
magyarázata során. --- ►► az evolúciós gondolkodás alkalmazása növény- és állatfajok földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben. |
Egyensúly, stabilitás |
|||
Az egyensúly fogalmát megalapozó játékok. |
A fogalom bevezetése hétköznapi események
értelmezésével, egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. |
Az egyensúlyi állapot és a
rendszerek stabilitása közötti összefüggés felismerése, alkalmazása konkrét
példák esetében. |
A stabil és a metastabil állapot megkülönböztetése
példák bemutatásával. Stabilitás értelmezése a hidrosztatikában. |
|
|
Az egyensúlyon alapuló tömegmérés elvének
megismerése, mérleg készítése, tömegmérés,
►► |
►►
az erők vektoros jellegének megértése, a
vektorösszegzés elsajátítása. A stabilitás fogalmának alkalmazása a magfizikában,
az atomerőművek működésének, a szabályozás biztonsági tényezőinek megértése. |
|
|
A termikus egyensúly és a kiegyenlítődés fogalmának
értelmezése, ►► |
►►
a dinamikus egyensúly fogalmának általánosítása, kapcsolata a
reakciósebességgekkel. Az egyensúlyt megváltoztató okok következményeinek
elemzése. |
|
|
Az életközösségek, a bioszféra
stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények
azonosítása. |
A homeosztázis fogalmának értelmezése élő
rendszerekben. |
Folyamat, a rendszerek történetisége |
|||
Az anyag nyersanyag és termékké alakulásának
követése példákon, ►► --- Példák a hulladék újrahasznosítására. |
►►
folyamatok néhány általános jellemzőjének
megállapítása, irányítása, jelentőségének felismerése, ►► |
►► természeti
folyamatok irányának vizsgálata konkrét
példákon keresztül, ►► --- Néhány egyszerű szabályozott folyamat elemzése. |
►► az egyirányú, megfordítható és
körfolyamatok hátterének megértése, a körfolyamat szabályozó lépéseinek
felismerése. |
|
Természeti folyamatok sebességváltozásainak megfigyelése, rögzítése, ►► |
►►
ezek értelmezése, szabályozásának
elemzése. |
|
Ismerkedés egyirányú életfolyamatokkal. |
Az élet szabályozott, ill. vezérelt folyamatként
való értelmezése, életjelenségek megfigyelése és magyarázata a
szabályozottság alapján, ►► |
►► a
vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának
alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, evolúciós folyamatok). |
|
Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező
változás értelmezése. |
Evolúciós magyarázat keresése
biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. |
||
|
|
|
A Világegyetem múltjával és jövőjével kapcsolatos
elméleteket alátámasztó, ill. cáfoló tények és érvek megismerése. |
6. Az ember megismerése és egészsége
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|||
Testkép, testalkat, mozgásképesség |
||||
Az emberi test külső képe, az egyes életszakaszokra
jellemző testarányok és méretek megfigyelése, mérése. Az emberi mozgásképesség biológiai tényezőinek,
formáinak és határainak megismerése. |
A mozgás biológiai alapjainak, a vázrendszer és az
izomzat felépítésének és működésének megismerése, ►► |
►►mechanikai
és kémiai elvek alkalmazása a mozgások elemzésében. |
||
A fogyatékkal élő emberek megismerése, elfogadása,
segítése, ►► |
►►állapotuk
megértése. Saját testkép tudatosítása, az elfogadás segítése. A testsúllyal
kapcsolatos problémák okainak és lehetséges következményeinek, a rendszeres
testmozgás mentális és testi betegségek megelőzésében, ill. gyógyításában
játszott szerepének felismerése. |
|||
Önfenntartás |
||||
Az ember főbb testrészeinek, szerveinek megnevezése,
védelme, ►► |
►►
elhelyezkedésük, feladataik megértése. |
Az anyag- és energiaforgalom szervrendszereinek
megismerése, a felépítés és működés kapcsolata, az egészségmegőrzés
lehetőségeinek bemutatása,
►► |
►►
a szervrendszerek működésének összekapcsolása
kémiai, sejtbiológiai, fizikai, és lélektani ismeretekkel. Szabályozásuk megértése. |
|
Az érzékszervek működésének és az érzékelés fajtáinak
megismerése, ►► --- Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, a
helyes szokások megismerése és gyakorlása (étkezés, tisztálkodás, napirend,
szabadidő, környezet állapota). |
►►az
érzékelés fizikai hátterének és szabályozásban betöltött szerepének elemzése. |
|||
Egészséges étkezési szokások kialakítása, minőségi
és mennyiségi szempontok bemutatása,
►► |
►►
az élelmiszerek fő tápanyagai
jellemzőinek és élettani szerepének megismerése, adatok,
ajánlások felhasználása az egészséges
táplálkozáshoz |
Tápanyagok egészségre gyakorolt hatásának
értékelése. Az alkohol- és drogfogyasztás károsító hatásainak megértése. |
||
A betegség felismerése, baleset és betegség
megkülönböztetése, a megelőzés szabályainak megismerése. A higiénia mindennapokban való alkalmazása. |
A környezeti állapot és az ember egészsége közötti
kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre. |
Az alapfokú
elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása, ►► --- A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az
önvizsgálat, a védőoltások, a higiénia, bőrápolás és az egészséges életmód
betegségmegelőző jelentőségének beláttatása. |
►►
az alapfokú újraélesztés elsajátítása. Fontosabb betegjogok értelmezése. Egészség és homeosztázis, az immunrendszer állapota
és a betegségek kialakulása közötti összefüggés megértése. |
|
|
Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének
megértése. |
|||
Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás |
||||
A gyermekvárással, születéssel, szoptatással
kapcsolatos elképzelések megbeszélése,
►► |
►► az emberi
termékenységet befolyásoló folyamatok megbeszélése, a káros hatások
elkerülésére alkalmas módszerek megismerése. |
|||
Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszainak
megismerése, ►► |
►►
összehasonlítása, a másodlagos nemi jellegek, testi és lelki különbségek
megismerése. |
A születés utáni fejlődési szakaszok legjellemzőbb
testi és pszichológiai megnyilvánulásainak összehasonlítása. |
A viselkedésváltozások, krízisek pszichológiai
hátterének elemzése. A születés előtti és utáni teljes emberi életút
szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. |
|
|
|
A nemi élettel kapcsolatos
személyes felelősség felismerése, alapvető morális és
egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés a
tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. |
||
Öröklődés |
||||
Az emberek közötti testi hasonlóságok és
különbözőségek megfigyelése,
►► |
►►
különbségtétel az öröklött és szerzett tulajdonságok
között, ►► |
►►
az ember magatartását meghatározó öröklött és tanult
elemek (genetikai tényezők és a környezeti, nevelési hatások) közötti
kölcsönhatások felismerése, elemzése. |
||
|
|
Az anyai és apai jellegek utódokban való
megjelenésének megértése,
►► --- Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti hatások
megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, a veszélyforrások
kerülése, ►► |
►►a szaporodás és az
öröklődés közötti kapcsolatnak, az öröklődés törvényeinek és biokémiai hátterének
megértése. --- ►►véletlenszerű
és irányított genetikai változások lehetséges következményeinek mérlegelése.
A genetikai tanácsadás értelmezése. |
|
Magatartás és lelki egészség |
||||
Emberi magatartásformák és élethelyzetek
megfigyelése környezetünkben. A helyes önismeret kialakításának megalapozása. |
Az ember értelmi képességének, érzelmi
intelligenciájának alapvonásai, a jellegzetességek megismerése. |
A tanulás formáinak a környezethez való
alkalmazkodás tényezőjeként, ill.
►► |
►► a
személyiség tartós megváltozásaként való értelmezése. A motiváció
jelentőségének felismerése. Az észlelés, az érzékelés és a figyelem
kapcsolata, funkcióik megkülönböztetése. |
|
Közösségi viselkedésformák és magatartási normák
megismerése, bemutatása, ►► |
►►
jelentőségük értékelése, ►► |
►►ismerkedés
az emberi agresszió és összetartozás jellemzőivel, okaival, befolyásolásának
módjaival. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés
fejlesztése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az
érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. |
||
|
|
|
A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. |
|
|
A
kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének,
élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása. |
|||
|
|
Az
emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. |
||
|
Az
adott életkor pszichológiai jellemzőinek az értelmezése kortárssegítők és
szakemberek segítségével. |
|||
7. Környezet és fenntarthatóság
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Globális környezeti rendszerek |
|||
Környezettudatos magatartás kialakítása. A fenntarthatóságot segítő életvitel megismerése,
gyakorlása a mindennapokban (közlekedés, fűtés, csomagolás, étkezés,
szelektív hulladékgyűjtés). |
A geo-, bio- és technoszféra kölcsönhatásainak
megismerése konkrét példákon, ►► --- A légkör fizikai
tulajdonságinak jellemzése, mérése. A vízkörforgás fizikai
hátterének megismerése, környezeti rendszerekben játszott szerepének
értékelése. |
►►a
kapcsolatok általánosítása. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén,
oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként. --- Egyes környezeti problémák
(fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak
megértése. |
|
Élő és élettelen környezeti tényezők |
|||
Az éghajlat és az időjárás élőlényekre gyakorolt
hatásának, ►► --- Az élőlények néhány, a környezethez való
alkalmazkodásának bemutatása ismert példákon. A lakóhely környezetében található természet közeli
élőhelyek megfigyelése, a tapasztalatok leírása. |
►►
természeti és mesterséges (épített) környezetre
gyakorolt hatásának felismerése, megfigyelése. --- Az élőlények környezethez való alkalmazkodását
bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. |
Az időjárás elemeinek
megnevezése, ezek kapcsolata az élő rendszerekkel,►► |
►►
az ezeket jellemző adatok
összefüggéseinek elemzése. Hidro- és aerodinamikai jelenségek értelmezése
egyszerű modellek segítségével. |
|
|
A levegő-, a víz- és a
talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét
példáinak megismerése, vizsgálata. A talaj termőképességét befolyásoló
tényezők elemzése. |
|
A környezet és az ember egészségi állapota közti
összefüggések felismerése. |
A környezeti kár, az ipari és
természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. |
||
A környezeti rendszerek állapota, védelme,
fenntarthatóság |
|||
Természetközeli és leromlott állapotú élőhelyek megfigyelése,
►► --- Az emberi tevékenység természeti környezetre
gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. |
►►ezek
életközösségeinek megismerése, a fajok jelenlétének a környezet állapotát
jelző szerepe, annak értelmezése. --- Az egészséges környezetet fenntartó és az azt
szennyező emberi tevékenységek felismerése. |
Az ember természeti folyamatokban játszott
szerepének kritikus vizsgálata. A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű
és felelős szemlélet erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. |
|
Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése, a természeti
értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett
felelősségvállalás megalapozása. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési
formák gyűjtése, alkalmazása a tanuló közvetlen környezetében. |
Helyi környezeti probléma felismerése, információk
gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása
a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi
tevékenységekbe. A lakókörnyezet közelében lévő életközösségek állapotának
megfigyelése, a védelemre való felhívás és cselekvés megalapozása. Természeti értékek és károk, környezeti károk
felismerése, indoklása, a cselekvési lehetőségek felmérése. |
||
|
|
Az energia-átalakító folyamatok környezeti
hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése, ►► |
►► az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a
háztartásokban és kisközösségekben. |
A Föld szépsége, egyedisége |
|||
Elemi
ismeretek gyűjtése égitestekről,
egyszerű megfigyelések végzése. Lakókörnyezetünk természeti és kulturális
értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. |
A földi élővilág változatosságának és az abban rejlő
értékeknek a bemutatása, ►► --- A Kárpát-medence természeti és kulturális
értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. |
►►
a természet közeli és a hosszú távon fenntartható életközösségeikben rejlő értékek felfedezése. |
A földi életkörülmények egyedisége mellett szóló
érvek ismerete. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok
összekapcsolása. |
A környezet szépsége, az emberi kultúrák
fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések
megjelenítése. |
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok, felismerések és eljárások (földrajzi felfedezések, időmérő és közlekedési eszközök, a tűzhasználat, Semmelweis Ignác – higiéné és a betegségek kapcsolata, Herman Ottó – természetrajzi megfigyelések, magyar népszokások, Kőrösi Csoma Sándor – eredetkutatás, Szent-Györgyi Albert– C-vitamin, technikai találmányok [golyóstoll, gyufa, szódavíz]).
Tudomány, technika, társadalom. Példák a természeti erőforrások, a közlekedési eszközök, számítástechnikai és hírközlési eszközök felhasználására, természeti és épített környezetünk értékeire.
2. Anyag, energia, információ
Anyag. A forma és az anyag kapcsolata.
Kölcsönhatások, erők. A mágneses vonzás, taszítás bemutatása. Példák hang- és fényjelenségekre. A mozgás sebessége. Úszás, lebegés, repülés, iránytű.
Energia. Melegítés, hűtés. Energiaforrások a háztartásban. Fűtőberendezések, háztartási gépek, eszközök és készülékek energiatakarékossága. Megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján. Az élelmiszerek/tápanyagok energiatartalma. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között.
Információ. Jel, jelzés, információ (lakóhelyi közlekedés, katasztrófavédelmi ismeretek). Kommunikáció az állatvilágban (tájékozódás fény, hang, illatok alapján). Állatnyomok.
3. Rendszerek
Tér és idő, nagyságrendek a természetben. Becslés
és mérés. Irányok, távolságok, hosszúság. Világtájak. Magyarország domborzati
térképe, alapvető térképjelek (államhatárok, felszínformák, vizek, főváros,
települések, útvonalak). Alaprajz, nagyítás, kicsinyítés; térképmásolás. Jeles
napok, ünnepek. Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabvány egységei. Az idő
kifejezése a mindennapi kommunikációban.
Rendszer, a rendszer és környezete. Példák a rész és egész, összetettség, funkció fogalmakra (szerszámok, élőlények, lakóház, kerékpár, ház, növények részei). Lakóhelyi környezet, környezeti állapot, környezet- és természetvédelem.
Szerveződési szintek, hálózatok. Egyed (élőlény), csoport (társulás), életközösség. Az élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonság szerint. Egy választott élőlény leírása: testfelépítése, életmódja és környezetének kölcsönhatása alapján. A települések infrastruktúra rendszere. A lakóhely története és természeti környezete.
4. Felépítés és a működés kapcsolata
Az anyagok kémiai tulajdonságai. Anyagfajták és tulajdonságaik. Mesterséges és természetes anyagok. A víz szerepe, előfordulása és állapotai a természetben. Vízben oldódó és nem oldódó anyagok.
Élőlények. Életjelenségek. Élő, élettelen. Életfeltételek. Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő. A mag és a termés.
Életközösségek. Az élő természet-, a
hazai növény- és állatvilág néhány jellegzetes életközössége. Élőhely,
életközösség, védett természeti érték.
Változatos élővilág. Gombák, növények,
állatok. Zöldségek, gyümölcsök. Puhatestűek (csiga), ízeltlábúak (rovarok,
pókok). Halak, kétéltűek (béka), hüllők (gyík, kígyó), madarak, emlősök.
Föld. A Föld alakjára vonatkozó elgondolások, mítoszok. A Föld mozgásai. Az időjárás tényezői. Csapadékfajták. A víz körforgása. A földfelszín formakincsének elemei (domborzat, vízrajz).
Nap, Naprendszer. Föld, Nap, Hold, holdfázisok. A napszakok, az évszakok váltakozása. Napenergia, (látható fény és hősugárzás). A napsugárzás hatása az élővilágra.
5. Állandóság és változás
Állapot. Átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség – simaság, hőmérséklet, forma, szín, íz, szag. Tömeg, hosszúság, űrtartalom és mértékegységeik. Celsius skála, szobahőmérséklet, testhőmérséklet, láz.
Változás.
Fizikai változások. A víz halmazállapot-változásai. Olvadás, fagyás. Fagyasztás, forralás, szárítás a háztartásban. Aprítás (darabolás, őrlés), aprózódás. Helyzet- és helyváltoztatás.
Kémiai változások. Égés (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok). Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.
Biológiai változások. Életszakaszok, csírázás, növekedés, fejlődés, öregedés. Lebomlás, komposztálás, rothadás.
A változások oka, iránya. Megfordítható
(konyhasó oldódása vízben), és nem megfordítható (égés) változások.
Folyamat. Termék előállítása
(papírgyártás, kenyérsütés). Papír, műanyag, fém újrahasznosíthatósága. A gazdálkodó ember természeti és
épített környezetének kölcsönhatása.
6. Az ember megismerése és egészsége
Testkép, testalkat, mozgásképesség. Az emberábrázolás a művészetekben. Testtájak, testrészek, normál testsúly, túlsúly, elhízás, alultápláltság. Csontok, izmok, ízületek, hajlékonyság, erő, gyorsaság, ügyesség, edzés. Fogyatékkal élők, a munkaképesség megváltozása.
Önfenntartás. Az ember főbb testrészei, létfenntartó szervei. Tápanyag, élelmiszer, étel, ital, étrend, táplálékpiramis. Érzékszervek – érzékelés. Egészségvédelem. Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, tisztálkodás, mozgás, tisztaság és higiénia). Egészségünket védő és károsító szokások. A betegség ismérvei. A gyógyítás. Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. Az életkornak megfelelő segítségnyújtás.
Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. Emberi életszakaszok. Születés-halál.
Öröklődés. Öröklött és szerzett
tulajdonságok
Magatartás és lelki egészség. Magatartásformák,
szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helyes és a
helytelen viselkedésre. Külső és belső tulajdonságok. Együttélés
a családban. Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.
7. Környezet és fenntarthatóság
Globális környezeti rendszerek. Az egészséges, gondozott környezet jellemzői.
Élő és élettelen környezeti tényezők. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz való alkalmazkodására.
A környezeti rendszerek állapota, védelme,
fenntarthatóság. A nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek. A vizek védelme.
Természetvédelem, a biológiai sokféleség védelme. Hagyomány és fenntarthatóság.
Környezetszennyezés: levegő-, talaj-, vízszennyezés. Veszélyeztetett fajok.
Energiatakarékosság. Szelektív hulladékgyűjtés.
A Föld szépsége, egyedisége. Lakókörnyezetünk és hazánk főbb természeti nevezetességei. A Kárpát-medence nagy tájegységei, településformái.
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Tudománytörténeti
jelentőségű felfedezések, találmányok, felismerések és eljárások
(Arisztotelész, Nikolausz Kopernikusz, Isaac Newton, James Watt, Antoine
Lavoisier, Karl Linné, Kolumbusz Kristóf, Kitaibel Pál).
Tudomány, technika, társadalom. Példák a természeti erőforrások, a közlekedési eszközök, a számítástechnikai és hírközlési eszközök felhasználására, természeti és épített környezetünk értékeire.
2. Anyag, energia, információ
Anyag. Anyagfajták a mindennapi
környezetben (fém, fa, kő, bőr, szövet, műanyag, üveg, kerámia, papír). Anyagfajta
és megmunkálás, használat összefüggése. Minőségi és mennyiségi tulajdonságok.
Halmazállapotok. Oldatok, keverékek (ételek, italok, gyógyszerek, festékek). A
víz a természetben.
Kölcsönhatások, erők. A kölcsönhatások a
mindennapi környezetben (mechanikai, melegítés, hűtés, mágneses vonzás és
taszítás, sztatikus elektromosság, hang- és fényforrások). Mozgásjelenségek a
mindennapi környezetben.
Energia. Energiaforrások a háztartásban.
Energiahordozók (tápanyagok, üzemanyagok, fűtőanyagok). Energiagazdálkodás,
takarékosság alapjai (fogyasztáscsökkentés, a hatékonyság növelése). Az
elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben. Fűtés és hűtés.
Nem megújuló és megújuló energiaforrások. Az emberi szervezet
energiafelhasználása, energiaigénye (a normál testsúly).
Információ. Jelek, jelzések (közlekedési
jelzőtáblák, piktogramok, katasztrófavédelmi jelrendszer). A természet jelzései
(környezeti minőséget jelző növények, állatok kommunikációs jelzései).
3. Rendszerek
Tér és idő. A térkép és a földgömb. A
hosszúság mértékegységei. Iránymérés, helyzet-meghatározás lehetőségei,
eszközei (iránytű, GPS). Ciklusok a természetben (napszakok, évszakok, az
élővilág változása, éghajlatváltozások). Az időmérés lehetőségei, eszközei.
Rendszer, a rendszer és környezete.
Természeti és technikai rendszerek a környezetünkben. Rendszer és környezet
kapcsolata (élőlény és élőhelye, lakóház és közmű). Mezőgazdasági kultúrák:
főbb kultúrnövényeink, tenyésztett állataink. Élőlények a ház körül.
Rendszerek egymásba ágyazódása, hierarchiája (szoba-ház- város-ország, szerv-szervezet).
Szerveződési szintek, hálózatok. Hálózatok a természetben és a mesterséges környezetben (táplálkozási hálózatok, energiaellátó- és úthálózatok).
4. Felépítés és a működés kapcsolata
Élőlények. Ehető és mérgező gombák. A virágos növények testfelépítése (konkrét példán keresztül), életfeltételei (víz, levegő, talaj, napfény, hőmérséklet), főbb jellemzői (anyagcsere, szaporodásmódok). Fás és lágyszárú növények. A szobanövények és/vagy kerti növények gondozása. Az állatok általános testfelépítése: egy gerinctelen és gerinces testfelépítés összehasonlítása. Az állatok életfeltételei (táplálék, élőhelyi feltételek). Az állatok életmódjának főbb jellemzői (aktív mozgás, táplálékszerzési módok, szaporodás és ivadékgondozás, viselkedés.) Testfelépítés, a testalkat és az életmód kapcsolata (ragadozók, patások, halak, madarak). A testalkat változatossága (a fajok sokfélesége).
Életközösségek. Életközösségek a lakókörnyezetben (vagy egy közeli természetes élőhelyen). A talaj kialakulása, élet a talajban. A természeti értékek megőrzése, a természetvédelem lehetőségei.
Az élővilág rendszerezése. Gombák, növények, állatok. Jellegzetesebb élőlénycsoportok nevei, néhány érdekes példa.
A Föld. A Föld alakja, mozgásai, a tengelyforgás és a keringés következményei: napszakok, évszakok, éghajlati övezetek és övek jellemzői, éghajlati elemek. Az időjárás tényezői, jelenségei (csapadékfajták, szél, felhőzet).
Nap, Naprendszer. A Nap, a Föld és a
Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mozgásai (holdfázisok, fogyatkozások). A
Nap energiájának kapcsolata a földi élettel.
Világegyetem. A csillagok és a Nap hasonlósága. A távolságok viszonyítása. Csillagképek (néhány jellegzetes példa).
5. Állandóság és változás
Állapot. Minőségi tulajdonságok (átlátszóság, keménység, rugalmasság,
felület, forma, szín, íz, szag). Mennyiségi tulajdonságok; egyszerű, a
mindennapi életben használható mérőeszközök, mérési eljárások.
Változás. Változások a környezetünkben, természeti és technikai példák. Fizikai változások (víz párolgása, fagyása / szárítás, fagyasztás; kőzetek mállása / anyagok darabolása, darálása; természeti mozgásjelenségek / közlekedés). Kémiai változások (égés / tűzvédelem, maró anyagok, bomlás és egyesülés / anyagmegmaradás). Biológiai változások (szaporodás, fejlődés, mozgás, táplálkozás, légzés). A változások energiaigénye vagy változások energiát termelő jellege (forralás, égés). Az információ, mint a változásokat irányító hatás (házépítés / tervrajz, utazás / útiterv).
Folyamat. A folyamat, természeti és technikai példái, egyszerű termékkészítési folyamat (papírhajtogatás, tésztasütés). Körfolyamat (papír, műanyag újrahasznosítása, hulladékból termék – hulladékgazdálkodás).
6. Az ember megismerése és egészsége
Testkép, testalkat, mozgásképesség. Az
emberi test arányai, méretviszonyai. Testalkat, szimmetria, testtájak. Testsúly
(normál, sovány, elhízott). Az
ember mozgásképessége, a vázrendszer és az izomzat alapelemei, működésük (csontok, izmok, ízületek). Sérülések, mozgásszervi
betegségek és megelőzésük.
Önfenntartás. Az emberi test létfenntartó szervrendszerei, szervei, azok funkciói. Az egészséges táplálkozás alapelvei, módjai. Minőségi és mennyiségi szempontok a táplálkozásban. A személyi higiénia jelentősége, fenntartása. Az érzékszervek és védelmük higiéniai alapjai. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Alapfokú elsősegélynyújtás.
Fertőző és járványos betegségek.
Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. Az emberi egyedfejlődés fő szakaszai (méhen belüli és azon kívüli fejlődés, életszakaszok). Serdülőkori változások, nemi jellegek.
Magatartás és lelki egészség. Az
önismeret és önfejlesztés fontossága. A viselkedési normák és szabályok
szerepe. Társas szükségletek, a családi és személyes kapcsolatok jelentősége.
7. Környezet és fenntarthatóság
Globális környezeti rendszerek. A víz körforgása, időjárási jelenségek, folyamatok, táj és ember kapcsolata a Kárpát-medencében.
Élő és élettelen környezeti tényezők. Az időjárás és az éghajlat hatása az épített környezetre (hőszigetelés, vízszigetelés). Az élőlényekre ható élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, hőmérséklet), az alkalmazkodás módjai (a növények alkalmazkodása a fényviszonyokhoz, az állatok hőmérsékleti alkalmazkodása).
Környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatóság. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés. Környezetszennyezés; jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés). Az élőhelyek pusztulásának okai, következményei, a megtartás lehetőségei (veszélyeztetett fajok). Energiatakarékosság, újrahasznosítás.
A Föld szépsége, egyedisége. A Kárpát-medence és hazánk nagy tájai, vizei és felszínformái, éghajlati sajátosságai, jellegzetes növénytakarója, állatvilága. A néprajzi tájegységek, a népi kultúra értékei, népszokások.
7-8. évfolyam
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Az élőlények
csoportosításának elvei (Karl Linné, Charles Darwin). Az egészségre és a betegségre
vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok és gyógymódok (Hippokratész,
Semmelweis Ignác, Louis Pasteur, Selye János).
Tudomány, technika, társadalom. A biológia és az orvostudomány hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra, a népesedésre.
2. Anyag, energia, információ
Anyag. Az élő rendszerek anyagi összetételének
sajátosságai.
Kölcsönhatások, erők. Az élőlények alkalmazkodása a gravitációhoz (a súly és a súlytalanság kérdésköre).
Energia. A napfény és a földi élet
összefüggése. A táplálkozás és a légzés szerepe a szervezet energiaellátásában.
Az állatok hőháztartása, a testhőmérséklet szabályozása. A mozgás, az életmód
és az energiaszükséglet összefüggései.
Információ. A környezeti jelzések és
érzékelésük biológiai jelentősége. A biológiai információ szerepe az
önfenntartásban és a fajfenntartásban. A biológiai sokféleségben rejlő
információ.
3. Rendszerek
Tér és idő. Az élővilág méretskálája (a szerveződési szintek összevetése). Az életközösségek térbeli
elrendeződése. Az élővilág törzsfejlődésének időskálája, jelentősebb események.
A biológiai óra fogalma, példái.
Rendszer, a rendszer és környezete. A
sejt, a szervezet és az életközösség, mint rendszer (elemek és kapcsolatok). A
környezet fogalma, rendszer és környezet kapcsolata, biológiai értelmezése a
sejt, az egyed és az életközösség és a bioszféra szintjén. A természetföldrajzi
környezet és az élővilág összefüggései (Alexander Humboldt).
Szerveződési szintek, hálózatok. A biológiai szerveződés szintjei (egyed alatti és feletti), a szintek közötti kapcsolatok. Hálózati elv az élővilágban, biológiai hálózatok.
4. Felépítés és a működés kapcsolata
Anyagok. A víz biológiai szerepe. Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok alapvető szerepe (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok). Az élelmiszerek összetétele, tápértéke, az egészséges étrend (tápanyag, tápérték, termékösszetétel).
Élőlények. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos felépítése, működésének lényege. A növényi és állati szövetek fő típusainak jellemzői. Vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői. Egy kalapos gomba megvizsgált és megfigyelt jellemzői. A főbb állat- és növénycsoportok példafajain megvizsgált és megfigyelt jellemzők. Testfelépítés, életmód és környezet kapcsolata a főbb élőlénycsoportok vizsgált fajainak példáján.
Életközösségek.
Az egyed feletti szerveződési szintek. Az életközösségek belső kapcsolatai, a
fajok közötti kölcsönhatások típusai, konkrét példái (együttélés, versengés,
élősködés, táplálkozási kapcsolat). Az életközösségek táplálkozási hálózatai.
Az állatok viselkedési formái, konkrét példák.
Biomok. A Föld éghajlati övezeteinek jellemzői és a különféle növényzeti biomok kialakulása közötti összefüggés. A növények és állatok éghajlati alkalmazkodásának módjai, példái. A biomok főbb jellemzői és területi elhelyezkedésük.
Az élővilág rendszerezése. A rendszerezés alapelvei, a leszármazás elve, bizonyítékai. Az élővilág elsődleges csoportokra való felosztása, az országok elkülönítése, a leszármazási kapcsolatok főbb jellemzői. Az élővilág fajgazdagsága, ennek jelentősége.
Nap,
Naprendszer. A napsugárzás és a földi élet közötti összefüggés.
5. Állandóság és változás
Állapot.
Az életközösségek állapotának jellemzése.
Változás. Az élőlények mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). Az élőlények hőháztartását befolyásoló fizikai változások (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás). Az életfolyamatokat kísérő elektromos változások, kimutatása, néhány példa (EKG, EEG). Az enzimek jelentősége. Fotoszintézis és a légzés lényege. Az élettani folyamatok hatása a vérnyomásra, pulzusra, vércukorszintre. Hosszabb idő alatt bekövetkező változások (leszármazás, rokonság, evolúció).
Folyamat. A biológiai szabályozás lényege, mechanizmusai (pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet szabályozottsága). A szabályozott állandó állapot biológiai jelentősége.
6. Az ember megismerése és egészsége
Testkép, testalkat, mozgásképesség. Szervrendszerek. A főbb belső szervek elhelyezkedése. A testalkat változása a növekedés és fejlődés során. Testképzavarok. A mozgás aktív és passzív szervei. A mozgásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatása, normál testsúly. Mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya, a test napi energiaigénye. Bemelegítés. Sérülések, mozgásszervi betegségek és megelőzésük.
Önfenntartás. Minőségi és mennyiségi éhezés. A bőr funkciói, bőrbetegségek, bőrápolás, a bőr védelme. A táplálkozásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatása, az elhízás következményei. Immunrendszer. Központi és környéki idegrendszer, ezek főbb részei. A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei. Egy-egy példa az idegi és a hormonális szabályozásra.
Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. Szaporodási szervrendszerek. Nemi jellegek, nemi hormonok. Menstruációs ciklus. Szexualitás. A szexualitással kapcsolatos alapvető egészségügyi szabályok. Fogamzásgátlás. A méhen belüli fejlődés, születés, születés utáni életszakaszok.
Egészség. A leggyakoribb mikrobiális betegségek, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. Az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel elemek (táplálkozás, mozgás, higiénia, felelős szexualitás, lelki egészség, függőségek kerülése). Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. Betegjogok.
Öröklődés. Öröklött és tanult magatartásformák, a környezet szerepe.
Magatartás és lelki egészség. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Az önismeret és önfejlesztés fontossága. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Társas szükségletek, a családi és az egyéni (személyi) kapcsolatok jelentősége. A tanulás szerepe. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. Családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, probléma feloldás.
7. Környezet és fenntarthatóság
Globális környezeti rendszerek. A talaj termőképessége, védelme.
Környezeti tényezők. Az éghajlat hatása az épített környezetre (hőszigetelés). Az élőlényekre ható élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, hőmérséklet), az alkalmazkodás módjai.
Környezeti rendszerek állapota, védelme. fenntarthatóság. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés. A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő-, víz-, talajszennyezés). Az élőhelyek pusztulásának okai, következményei, a fenntartás lehetőségei (aktív természetvédelem). A tudatos fogyasztói szokások megalapozása. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében.
9-12. évfolyam
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Az élő szervezet
mechanikai (keringés, légzés, mozgás), biokémiai (táplálkozás, emésztés,
kiválasztás, sejtanyagcsere) és kibernetikai szemléletű (immun-, ideg- és hormonális
rendszer) leírása. Tanulási folyamatok, társas kapcsolatok: a vonatkozó
kísérletek és elméletek eredményei és korlátai. Genetika: a mendeli és a
molekuláris genetika, valamint a populációgenetika szemléletmódja és
kibontakozásuk fő lépései. Az evolúciós gondolat fejlődése. Az egészségre és
betegségre vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok és gyógymódok.
Tudomány, technika, társadalom. A
biológia és az orvostudomány hatása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a
mezőgazdaságra, a népesedésre.
2. Anyag, energia, információ
Anyag. Az élő és élettelen világ anyagi egysége. Példák a földi életközösségekben zajló anyagkörforgásra.
Kölcsönhatások, erők. A molekulák
szerkezete, kölcsönhatásaik, és a biológiai funkcióik közti kapcsolat. Példák a gravitáció élőlényekre
gyakorolt hatásaira. Az életfolyamatok és
az elektromosság összefüggései.
Energia. Energiaszerzés és -konzerválás
lehetséges változatai. A fotoszintézis és a biológiai oxidáció alapegyenlete,
lényege, példák erjedési folyamatokra. Alapanyagcsere. Nyílt és zárt
rendszerek, önként végbemenő folyamatok iránya, rendezettség és rendezetlenség.
Elektromágneses sugárzások biológiai hatásai.
Információ. A genetikai információ tárolása, megváltozása (mutáció, rekombináció, ivaros folyamatok), kifejeződése (géntermék, szabályozás), átadása (génátvitel), mesterséges megváltoztatása (génmódosítás). Az öröklődés alapvető szabályai. A bioetika, biotechnológia, géntechnológia szerepe, jelentősége. Mutációkeltő (mutagén) hatások, sugáregészségügyi alapismeretek. Genetikai tanácsadás. A gén és a környezet, a hajlam és a kockázati tényezők kölcsönhatása. A genomika és a bionika jelentősége. Az emberi és az állati kommunikáció hasonlóságai és különbségei.
3. Rendszerek
Tér és idő. A biológiai szerveződési szintek jellemző méretei, időbeli változásai, ciklusai. Az életközösségek függőleges és vízszintes elrendeződésének okai. Biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok.
Rendszer, a rendszer és környezete. A sejt, a szervezet, az ökoszisztéma, a bioszféra mint rendszer. Példa az anyag-, energia- és információforgalom összefüggésére.
Szerveződési szintek, hálózatok. Egyed alatti és feletti szerveződési szintek. A hálózatok tulajdonságai (egymásba épültség), példák hálózatokra. Minőségileg új tulajdonságok megjelenése (az emergencia jelensége).
Természeti, technikai és épített rendszerek a környezetünkben. Természetes vagy természet közeli életközösség helyszíni vizsgálatainak eredményei. A települési (épített) környezetben végzett ökológiai vizsgálatok eredményei.
4. Felépítés és a működés kapcsolata
Az anyagok kémiai felépítése, tulajdonságaik, szerepük. A biogén elemek, a víz, a makromolekulák élettani szerepe (hiánybetegségek, kiegyensúlyozott táplálkozás). A DNS információhordozó és információátadó szerepe. Az enzimműködés lényege. A radioaktivitás kutatási és gyógyászati alkalmazása.
Az élőlények felépítése és működése. Életkritériumok. A testfelépítés és az életműködések evolúciós kapcsolata (testszimmetria, vízi, szárazföldi és repülő életmódhoz való alkalmazkodás). A sejt működése, sejttípusok. A mikrobák és a gombák felépítése, jelentősége (egészségügyi, ipari, mezőgazdasági). A fő (növényi és állati) szövettípusok, a felépítés és a funkció kapcsolata. A nagy növényi rendszertani csoportok jellemzése megvizsgált, megfigyelt testfelépítésük alapján. A növényi testfelépítés, az életműködések és a szaporodás módja és kapcsolata az élőhellyel, életmóddal. Az állatok testfelépítése és az élőhely, életmód kapcsolata. A nagy állati rendszertani csoportok jellemzése megvizsgált, megfigyelt testfelépítésük alapján. Önszabályozás. Öröklött és tanult viselkedésformák.
Életközösségek. Szerveződési szintek, táplálkozási hálózatok. Populációs kölcsönhatások. Biológiai indikáció. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség, a védelem. Táplálkozási (produkció, biomassza) piramis, hálózat. Globális ciklusok, anyag- és energiaforgalom (szén, oxigén, nitrogén).
Föld. Tektonikai mozgások következményei, mágneses tér, folyékony víz, napfény, kémiai elemek választéka és hozzáférhetősége.
Nap, Naprendszer. Hatásuk a földi életre
(Hold, meteoritok).
5. Állandóság és változás
A rendszerek állapota. A leírásukra
szolgáló fogalmak (homeosztázis, egészség, eloszlás, gyakoriság, mintázat) és
módszerek (terepi mérőeszközök, gyorstesztek, mintavételi eljárások,
monitorozás).
Változás. Fizikai-kémiai folyamatok
biológiai funkciói, illetve e funkciókat befolyásoló hatások (oldatok fagyáspont csökkenése,
hőmérsékletváltozások, enzimműködés, mérgek és gyógyszerek hatása). Az oxidáció
(biológiai oxidáció) és redukció (fotoszintézis) kapcsolata. Néhány fontos
sav-bázis reakció biológiai-környezetvédelmi szerepe (a vér kémhatása, savas
esők, gyomornedv). Dinamikus egyensúly és állandó állapot. A szabályozás
általános elvei és ezek megvalósulásai (sejt-, egyed-, populációs és bioszféra
szinten). Egyirányú, visszafordítható, ciklikus, véletlenszerű és kaotikus
változások típusai. Biológiai ritmusok.
Folyamat, a rendszerek történetisége. Az egyedfejlődés egyirányúságának összefüggése a differenciálódással. A sejtek állapotának megőrzése, visszafordíthatósága vagy szabályozatlanná válása (őssejtek, regeneráció, rákos góc). A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelvei (morfológiai hasonlóság, géntérképek). Az evolúció darwini leírása, modelljei, a legfontosabb érvek, nyitott és vitatott kérdések. Fajok kihalása és megjelenése. Az ember tájátalakító tevékenységének néhány tartós vagy visszafordíthatatlan következménye. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében.
6. Az ember megismerése és egészsége.
Testkép, testalkat, mozgásképesség. Az emberi test síkjai. A szervezet szervrendszerekre való felosztása, a szervek megnevezése, funkcióik és kapcsolataik, elhelyezkedésük, belső testkép. A testképre ható szociokulturális hatások. Testképzavarok. A végtagok és függesztő elemeik, a törzs csontjai, a fontosabb izmok. A csontok kapcsolódási módjai. Testedzés, a bemelegítés biológia alapjai, fontossága. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség. A rendszeres testmozgás és a testi-lelki egészség közti összefüggés. A mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya.
Önfenntartás. Őssejt. Az emberi szövetek
főbb típusai. Bőrápolás, a bőr védelme. Tudatos táplálkozás, minőségi és
mennyiségi éhezés. A légzés szerepe, hangadás. Vérkeringés, testfolyadékok.
Vérkép, vércsoportok, véradás. Az immunrendszer működése és zavarainak
kockázati tényezői. A negatív visszacsatolás elve, szabályozókörök. Az idegsejt,
a központi és környéki idegrendszer alapvető részei. Az érzékszervek alapvető
felépítése és működése, a megváltozott működés lehetséges korrigálásának
alapjai. Az idegi, a hormonális és az immunrendszer összehangolt működése. A
környezeti- és a lelkiállapot, valamint az immunrendszer állapota és a
betegségek kialakulása közötti összefüggés.
Szaporodás,
egyedfejlődés, szexualitás. A nemi szervek felépítése, működése. A
szexualitással kapcsolatos alapvető egészségügyi szabályok. Családtervezés.
Fogamzásgátlás. Méhen belüli fejlődés. Szülés. A korai anya-gyermek kapcsolat
jelentősége, az apa, a kortárs csoport (közösség), a párkapcsolat és a
közösséget segítő aktivitás szerepe a személyiség fejlődésében.
Az emberi öröklődés. Családfaelemzések: egygénes és sokgénes öröklődés, testi és ivari kromoszómákhoz kapcsolt jellegek, domináns-recesszív jellegek. A szülői életkor és a kromoszóma-rendellenességek kapcsolata. Mutagén hatások. Genetikai tanácsadás.
Magatartás és lelki egészség. Az evolúciós pszichológia alapelvei. A tanulás értelmezései, funkciói. A tanulás általános biológiai és sajátosan emberi formái (játék, utánzás, belátás), a gondolati sémák hatékonysága és veszélyei (tárgyak, típusok felismerése, előítéletek, manipulálhatóság, reklámok hatása). A motiváció szerepe. Az emlékezés hatékonyságát befolyásoló tényezők. Az érzelmek biológiai funkciói (adaptív válasz, kommunikáció). A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai (szív- és érrendszeri betegségek, ráktípusok), a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák elfogadása (morál) és ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása (szégyen, szánalom, büszkeség stb.), a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A személyes felelősség, a szülő, a család, a környezet felelőssége a függőségek megelőzésében.
Egészség. Az egészség fogalma. A nemi élettel, az élet kezdetével és végével, a kezelések elutasításával vagy vállalásával kapcsolatos személyes felelősség biológiai háttere. Fertőzés, higiénia (személyi és környezeti), járvány. Védőoltások, megelőzés. A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, valamint önvizsgálatok megelőzésben játszott szerepének jelentősége. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányai. Gyakori vizsgálati módszerek. Háziorvosi és szakorvosi ellátás, szűrővizsgálatok rendszere. A tápcsatorna, a légzőrendszer, a keringési rendszer megbetegedései, kockázati tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás), a megelőzés lehetőségei. Az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel elemek ismerete (táplálkozás, mozgás, higiénia, felelős szexualitás, lelki egészség, függőségek kerülése). Daganatos megbetegedések kockázati tényezői. Sugáregészségügyi alapismeretek. Alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretek. Az alternatív gyógymódok lehetőségei és kockázatai. Betegjogok. Az élet kezdete és vége.
7. Környezet és fenntarthatóság.
A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság. Az emberi tevékenység környezeti hatásai (ökológiai lábnyom). Ember és természet kölcsönhatásának elemzése néhány tartósan fennmaradó, ill. önpusztító emberi civilizáció példáján. A környezeti kárt csökkentő módszerek, lehetőségek (tiltás, határértékek, szelektív adózás, megállapodások). A természetvédelem főbb lehetőségei, a biodiverzitás fenntartása. Az energiaátalakítás formáinak környezeti és társadalmi hatásai (atomenergia, fosszilis energiahordozók, napenergia, megújuló energiaforrások, biomassza felhasználása). A vegyszerhasználat kockázatai, az elővigyázatosság elve. A környezeti problémák helyi, regionális és globális összefüggései. Természeti értékeink védelme, a nemzeti parkok fenntartásának elvei.
A Föld szépsége, egyedisége. A Gaia elmélet. A Föld és a földi élet egyedisége mellett és ellen szóló érvek.
7-8. évfolyam
1 Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Asztrológia és
asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői
(Ptolemaiosz, Kopernikusz). A Föld, a Naprendszer és a Világmindenség
fejlődéséről alkotott elképzelések.
Tudomány, technika, társadalom. A
fizikai ismeretek fejlődésének hatása a mindennapi életre.
2. Anyag, kölcsönhatások, energia
Anyagok. A sűrűség fogalma, mérése és mértékegysége. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Elektromos vezetők és szigetelők, mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagok.
Kölcsönhatások, erők. Az erő fogalma, jellege (nagysága és iránya), mértékegysége.
Energia. Az energia fogalma, mértékegysége. Energiatermelési eljárások. Víz-, szél-, nap- és fosszilis energiafajták, atomenergia.
3. Rendszerek
Tér, idő,
nagyságrendek. Atomi méretek, emberi skála, fényév.
Jellegzetes, rövid és hosszú időskálák a természetben.
Hierarchikus
rendszerek, hálózatok. Példák hálózatokra
(internet, elektromos hálózatok).
Természeti rendszerek.
A Naprendszer objektumai (bolygók, holdak,
üstökösök, meteorok). A világűr megismerésének eszközei (távcső, marsjáró,
űrteleszkóp).
Épített rendszerek. Példák (energiaellátás, információs rendszerek, közlekedés).
4. Felépítés és a működés kapcsolata
A Föld. Belső szerkezete, földrengések,
rengéshullámok.
A Nap. A Nap szerkezete, energiatermelése. A napenergia megjelenése a földi energiahordozókban.
A Naprendszer. Bolygók, holdak
és a rajtuk uralkodó fizikai viszonyok. A Hold jellemzői, fázisai. Árapály.
5. Állandóság és változás
Mozgások jellemzése. Út-idő kapcsolat, sebesség, átlagsebesség. Egyenesvonalú mozgás. A körmozgás jellemzői (keringési idő, fordulatszám).
Mozgásállapot-változás. Gyorsulás és hatásai, példák. Az erő és a sebességváltozás kapcsolata. Közlekedési alkalmazások, balesetvédelem.
Változások iránya. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok. Egyensúlyi állapotra törekvés.
Egyensúly. Tömegmérés, mérleg. Egyszerű
erőegyensúly. Termikus egyensúly.
Elektromos áram. Egyenáram, váltóáram, áramkörök.
6. Az ember megismerése és egészsége
Az energia szerepe az élővilágban. Táplálkozás – energiafelhasználás. A táplálék mint energiahordozó.
A biológiai mozgás fizikai (mechanikai) alapjai. Sportok (magasugrás, súlylökés, úszás) alapvető fizikai vonatkozásai.
Az érzékelés fizikája. A fény, a színkép. A látás alapja. Látáshibák és javításuk. A hang, az ultrahang szerepe az élővilágban. A hallás fizikai alapjai. Káros környezeti hatások (fény- és zajszennyezés).
Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.
7. Környezet és fenntarthatóság
A földi időjárás fő
jellemzői. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata, légköri
és tengeri áramlatok (Golf-áramlat, szélrendszerek). Az időjárás-előrejelzés értelmezése. A légkör
fizikai tulajdonságainak jellemzése. A légnyomás és mérése. Csapadékfajták.
Természeti
katasztrófák. Viharok,
árvizek, földrengések, cunamik kiváltó okai. A kárenyhítés lehetőségei.
A
környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatóság. A
természetkárosítás fajtáinak fizikai háttere (erdőirtás, légszennyezés,
fényszennyezés). Energiatakarékos eljárások, eszközök ismerete
(energiatakarékos izzó, hőszivattyú). A takarékos, kényelmes, biztonságos
közlekedés eszközei (villanyautó, légzsák, gyűrődési zóna). Az energiatermelés
módjai, kockázata (fosszilis erőmű, atomerőmű). Energiatakarékosság a
háztartásban (hőszigetelés, korszerű főzési, fűtési módszerek).
9-12. évfolyam
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Asztrológia és
asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. Az atom
fogalmának átalakulásai, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek,
tapasztalatok. A fényről alkotott eltérő modellek. A Föld, a Naprendszer és a
Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések.
Tudomány, technika, társadalom. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. A fizika tudományának hatása az ipari-technikai civilizációra, a legfontosabb technikai alkalmazások.
2. Anyag, energia, információ
Anyagok és tulajdonságaik. Az anyagok hőtani jellemzői (fajhő, olvadáshő, párolgáshő, olvadáspont, forráspont). Az anyagok egyéb tulajdonságai (vezetőképesség, rugalmasság, szilárdság).
Az erő. Az erő mint kölcsönhatás. A gravitációs, az elektromágneses és az atommagon belüli kölcsönhatások.
Az energia. Az energia fogalma, számítása. Mechanikai (mozgási, helyzeti, rugalmas), termikus, elektromágneses, nukleáris energia. Energiamegmaradás, tömeg-energia egyenértékűség.
Az információ. Az elektromágneses hullámok keletkezése, jellemzői. Az adatátvitel módja néhány példán (rádió-, televízióadás és -vétel). A digitális adattárolás (CD, merevlemez). Optikai eljárások az adatátvitelben (üvegszálak). A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép, fénymásoló, vagy lézernyomtató működésének elve).
3. Rendszerek
Tér és idő. A természet méretviszonyai (atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum). A távolságmérés és helyzet-meghatározás módjai (háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS, geostacionárius műholdak). A Föld mágneses terének szerkezete, jellemzői, forrása, változásai, iránytű. A tér homogenitása és izotrópiája. Az idő mérése és homogenitása.
Termikus rendszerek. Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. A hőtan első és második főtétele. A hőerőgép. A hatásfok fogalma. Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A halmazállapot-változások energetikai viszonyai.
Fizikai rendszerek egymásba ágyazódása, hierarchikus rendszerek. Kvark, proton, neutron, elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). A Naprendszer fölépítése, helyzete a Tejútrendszerben. A galaxisok és szerkezetük. A galaxishalmazok.
Hálózatok. Az internet elemei, a kapcsolódás módja. Elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői. Az elektromos hálózatok biztonsági elemei.
Technikai rendszerek a környezetünkben. Az energia „előállítása”, szállítása, felhasználása konkrét rendszerekben (fosszilis és megújuló energiafajták, magenergia). Elektromos generátorok és motorok működésének fizikai háttere (indukciós jelenségek). Információs és kommunikációs rendszerek működésének fizikai elvei (mobiltelefon, világháló). A számítógépek felépítése, a részegységek működésének fizikája (billentyűzet, laptop, tápegység).
4. Felépítés és a működés kapcsolata
A kémiai
kötések fizikája. Anyagszerkezetre
vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherford-modell, Bohr-modell,
kvantummechanikai atommodell).
Anyagvizsgálati módszerek. Néhány anyagvizsgálati módszer ismerete, a
módszer fizikai háttere (röntgen, radiokarbon módszer, tömegspektrográfia).
Az anyag
szerkezete. A szilárd anyagok,
folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és
kölcsönhatás-típusokkal. Kölcsönhatások határfelületeken (adszorpció, felületi
feszültség, hajszálcsövesség).
Az életműködések fizikai háttere. Mozgás,
légzés, keringés. Az élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése
(érintésvédelem, villám, villámhárító, sugárvédelem).
Földfelszín és éghajlat. A légkörzések
és tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges
fizikai okai. Hullámok a természetben, árapály jelenség, apály-dagály hullám.
A Föld. A lemeztektonika fizikai háttere.
A kőzetlemezek mozgása, a mozgás következtében felhalmozódó feszültségek,
földrengések.
Nap, Naprendszer. A bolygók mozgásai, anyaga, gravitációja,
légköre, felszíne. Üstökösök, meteorok, meteoritok, kisbolygók jellemzői,
mozgásuk sajátságai. A Hold jellemzői, fogyatkozásai, fázisai, mozgása. A Nap
felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés). A Nap sugárzása,
hatása, sarki fény.
5. Állandóság és változás
A mozgások jellemzői. Egyenes vonalú egyenletes
és egyenletesen gyorsuló mozgások. Az
egyenletes körmozgás kinematikai és dinamikai jellemzői. A lendület és a
mozgási energia fogalma, szerepük a mozgások leírásában. A perdület fogalmának
értelmezése egyszerűbb természeti és technikai példákon. Lendület- és
perdület-megmaradás.
Egyensúly.
Pontszerű és merev testek egyensúlyának jellemzői. Biztos és bizonytalan
egyensúlyi állapot. Az erővektor. A forgatónyomaték. Egyszerű gépek.
Mozgások dinamikai jellemzése. Az eredő erő gyorsító hatása. Az erő, a sebességváltozás és az idő kapcsolata. A mozgások energetikai jellemzése.
Megmaradási tételek. Rugalmas és rugalmatlan ütközés. Rezgések. Gyakorlati alkalmazások (a járművek üzemanyag-fogyasztását befolyásoló gyakorlati tényezők, azok fizikai háttere).
A folyamatok iránya. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok. Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. Súrlódás, energia-disszipáció. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben (biológiai evolúció). Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás, felezési idő.
Rendszerek szabályozása. Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság.
A fizikai rendszerek fejlődése. A bolygók mozgásának leírása. Az Univerzum fejlődése. Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe.
6. Az ember megismerése és egészsége
Fizikai
folyamatok a szervezetben. Egyszerű
gépek (csontok, ízületek, izmok). Az emberi szervezet működésének
energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás
energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia
felhalmozása). Vérnyomás, véráramlás.
Az érzékelés fizikája. A szem mint optikai rendszer. Képalkotó eszközök: tükrök (sík, homorú, domború), gyűjtő- és szórólencse, a szem optikája, látáshibák; gyakorlati alkalmazások (térlátás, 3D filmek). A hang fizikai jellemzői, terjedésének mechanizmusa, felharmonikusok. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Ultrahang a természetben és gyógyászatban.
Diagnosztika és terápia. Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások, radioaktív nyomjelzés, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.
7. Környezet és fenntarthatóság
A légkör
fizikai jellemzői. Nyomás,
hőmérséklet, páratartalom. Légköri optikai jelenségek (szivárvány keletkezése,
délibáb, lemenő nap színe) Az üvegházhatás jelensége, elve, gyakorlati példái,
az üvegházhatást befolyásoló tényezők.
Az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok
kialakulásának legegyszerűbb modelljei. A hidro- és aerosztatikai, hidro- és
aerodinamikai elvek, jelenségek.
A
környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatóság.
A
környezettudatos magatartás fizikai alapjai. A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés technikái.
Lakókörnyezetünk energetikai problémái (energiatakarékos építkezés,
hőszigetelés, ablakok illesztése, megfelelő építőanyagok). A lakókörnyezet
energiaellátásának gazdaságos módszerei, a környezet hasznosítható energiája
(napkollektor, hőszivattyú, kondenzációs kazán). Az energiatermelés kockázati
tényezői. A villamos energia előállítása, szállítása (transzformátor, váltakozó
feszültség és áram előállítása). Az elektromos energia fogyasztásával
kapcsolatos kérdések a háztartásban (villanyszámla, izzók, biztosíték,
újratölthető elem).
7-8. évfolyam
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Az atom és a kémiai elem fogalmának kialakulása (Démokritosz, J. Dalton, J. J. Thomson, D. Mengyelejev). A savak és bázisok értelmezése a disszociáció elmélete alapján. Az égés, az oxidáció értelmezésének változása (A. Lavoisier).
Tudomány, technika, társadalom. A kémia eredményeinek és a kémiai technológiáknak
a hatása az orvostudományra, a molekuláris biológiára, az éghajlatkutatásra, az
élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra, a nehéziparra, a képző- és iparművészetre.
2. Anyag, kölcsönhatás, energia, információ
Anyagok. A tárgyak anyagának minőségi és mennyiségi
jellemzői. A hétköznapi életben gyakori elemek, vegyületek és keverékek
megkülönböztetése. A periódusos rendszer és jelentősége, a periódusos rendszer
használata, csoportok és periódusok.
Összegképlet. Elemek és vegyületek
csoportosítása (fém – fém-oxid – bázis, nemfém – nemfém-oxid – sav, só, kémhatás, indikátor, pH-skála,
zsíroldékony és vízoldékony anyagok.)
Elegyedés és szétválasztás.
Kölcsönhatások,
erők. Atommag és elektronok. Atom, molekula, ion. Kémiai kötések: kovalens, ionos és fémes
kötés. A
fizikai és kémiai változások megkülönböztetése (a halmazállapot-változások,
az oldódás, az égés, a közömbösítés, a gáz- és csapadékképződés példáján).
Energia. A fizikai és a kémiai változások energiaviszonyai hétköznapi példákban
(halmazállapot-változások, oldódás, tűzgyújtás esetén); aktiválás.
Információ.
Az elemek és vegyületek kémiai
jelölése (vegyjel, képlet). A kémiai változások leírása szóegyenletekkel és
kémiai egyenletekkel. Az oldatok tömegszázalékos és térfogatszázalékos
összetételének megadása gyakorlati példákkal (cukorszirup, sóoldat, ecet,
alkoholos italok). Egyszerű számítások a tanult összefüggések alapján.
3. Rendszerek
Tér, idő, nagyságrendek. Az atomok méretének hasonlatokkal való
érzékeltetése. Anyagmennyiség. A
kémiai folyamatok gyorsításának és lassításának módjai (főzés és hűtés).
Rendszer,
a rendszer és környezete. Tárgyak
és kísérleti berendezések mint rendszerek. Tűzoltási lehetőségek. A rendszerek
csoportosítása a komponensek és a fázisok száma, valamint az anyag- és
energia-átmenet lehetősége szempontjából.
Természeti
rendszerek. A növények és az
állatok életéhez szükséges tápanyagok kémiai tulajdonságai. Növények: víz,
szén-dioxid, oxigén, nitrogén-, foszfor- és káliumigény (műtrágyázás); állatok
és ember: víz, oxigén, ásványi sók, szénhidrátok (szőlőcukor,
keményítő), szerves savak (ecetsav), zsírok, olajok, fehérjék.
Épített
rendszerek. Fémek, azok
jellemzői és előállításuk redukcióval. Fontosabb ötvözetek (acél, bronz,
sárgaréz), korrózióvédelem.
4. Felépítés és a működés kapcsolata
Szervetlen és szerves anyagok. A mindennapokból ismert különböző anyagok (elemek, fémek, ötvözetek, sók, savak és bázisok, természetes és szintetikus szerves anyagok) fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználásuk magyarázata, besorolásuk.
Föld. Az érc, az ásvány fogalma, a
hegységképző kőzetek kémiai összetétele, a barlangképződés magyarázata. A
vízkeménység, vízlágyítás, vízkőoldás kémiai alapjai.
Időjárás. A tengervíz, édesvíz, ásványvíz, gyógyvíz, esővíz kémiai összetétele és összehasonlítása. A levegő kémiai összetétele.
5. Állandóság és változás
A rendszer állapota. A hőmérséklet és a nyomás, mint állapotjelző.
Változások. A kémiai reakciók többféle
szempont szerinti csoportosítása: hőtermelő – hőelnyelő, gyors – lassú,
egyesülés – bomlás, sav-bázis reakciók (az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet
alapján értelmezve) és redoxi-reakciók (oxigénátmenet alapján értelmezve). A kémiai egyenlet
értelmezése: tömegmegmaradás. A kémiai egyenlet rendezése.
Változások
iránya. A kémiai reakció feltételei. Egyirányú, megfordítható és
körfolyamatok értelmezése hétköznapi jelenségekben (mészégetés, mészoltás,
szénsav képződése, mészkő oldódása, szén égése szén-dioxiddá, szénsav
disszociációja).
Egyensúly. Telített oldat, az oldódás és
kristályosodás, ill. a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható,
egyensúlyra vezető folyamatokként.
6. Az ember megismerése és egészsége
Önfenntartás. Egyes elemek élettani szerepe. A legfontosabb tápanyagok kémiai összetétele (makromolekulák, víz, ásványi sók). Vitaminok oldhatósága.
Magatartás. Ismertebb pszichoaktív
szerek, energiaitalok, metanol és etanol kémiai tulajdonságai, élettani hatásaik.
Egészség. Egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe a táplálkozásban, a túlfogyasztás következményei, a különböző élelmiszerek tápanyag- és energiatartalma, a tápanyagtáblázatok használata. Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban (vízkőoldó, hypo, hideg zsíroldó, fagyálló folyadék). Fogyasztóvédelem, a háztartási cikkek összetétele és minőségellenőrzése, élelmiszerek adalékanyagai.
7. Környezet és fenntarthatóság
Élő és élettelen környezeti tényezők. Víz- és levegőtisztaság a természetes vizek és a
levegő kémiai összetételének ismeretében, a szennyező források és a megelőzés
mindennap végrehajtható módjai, helyes szokások.
A
környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatóság. Környezeti
terhelő és óvó folyamatok kémiai háttere.
9-12. évfolyam
1. Tudomány, technika, kultúra
Tudománytörténet. Az atommodellek
bizonyítékai, érvényességi körük, alkalmazásuk célszerű köre. Kémiai elemek fölfedezése (H, He, O, Na).
Molekulák és összetett ionok összetétele és térszerkezete. A savak és
bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének
magyarázata a disszociáció és a protonátadás elmélete alapján. Az égésről, illetve oxidációról szóló
magyarázatok változása. Az elméletek mellett és ellen szóló érvek.
Tudomány, technika, társadalom. A kémia
és a kémiai technológiák hatása az orvostudományra, a molekuláris biológiára,
az éghajlatkutatásra, az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra, a nehéziparra, a
képző- és iparművészetre.
2. Anyag, kölcsönhatás, energia, információ
Anyagok és tulajdonságaik. Az atomok létének igazolása, az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-szerkezet. A periódusos rendszer atomszerkezeti alapjai. Neutron, proton, izotópok. A relatív tömeg és a moláris tömeg fogalma. A gázok moláris térfogata. Molekulák és összetett ionok összetétele, térszerkezete és polaritása. Konstitúciós izoméria. Oldhatóság, koncentráció, az oldatok összetételével kapcsolatos számítások: hígítás, töményítés, keverés. Mosószerek összetevői, azok funkciói.
Kölcsönhatások, erők. Az elsőrendű és másodrendű kötések. Ismert anyagok csoportosítása kristályrácstípusuk szerint, fizikai és kémiai tulajdonságaik magyarázata a rácstípus alapján.
Energia. Az energia-megmaradás
törvényének alkalmazása kémiai folyamatokban, az aktiválási energia és a
reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség
értelmezése. A hőmérséklet értelmezése a részecskék mozgási energiájával
összefüggésben.
Információ.
Az atomok közötti kötések
típusának, erősségének és számának becslése egyszerűbb, egyértelmű példákon a
periódusos rendszer használatával. Egyes szerves molekulák térbeli
szerkezetének modellezése. A DNS és a fehérje információtartalmának kémiai
alapjai.
3. Rendszerek
Tér, idő, nagyságrendek. Méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig. Reakciósebesség vizsgálata, a kémiai folyamatok sebességének értelmezése, a reakciósebesség hőmérséklet-, felület- és koncentrációfüggése, katalizátorok. Az enzimek szerepe élelmiszereink előállításában, a (bio)katalizátorok szerepének részecskeszintű magyarázata.
Rendszer, a rendszer és környezete. Heterogén illetve kolloid rendszerek.
Technikai rendszerek. A zöld kémia törekvései, jelentősége, alapelvei. A jelentkező környezeti problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei, cselekvésvállalás.
4. Felépítés és a működés kapcsolata
Szervetlen
és szerves anyagok. Anyagok
környezetünkben: az építőanyagok, a papír, a műanyagok, fémek (ötvözetek), kozmetikumok és élelmiszerek legfontosabb
összetevői.
A mindennapi életvitelhez kapcsolódó legfontosabb szervetlen és szerves anyagok (szénhidrogének, alkoholok, oxo-vegyületek, karbonsavak, észterek, lipidek, szénhidrátok fehérjék, nukleinsavak), vegyületek csoportjai, ezek szerkezete és jellemző kémiai reakciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előfordulásuk, keletkezésük, felhasználásuk és élettani hatásuk.
Az élőlények felépítése és működése. Kémiai szerkezet és biológiai funkció összefüggése a hidrogénkötések, az apoláros csoportok és a felületaktív anyagok példáján. Az oxidáció- redukció, a sav-bázis reakciók, a hidrolízis és a kondenzáció biológiai funkciói. A kolloidok élő szervezetekben betöltött szerepe.
Föld. A Földet felépítő legfontosabb anyagok. Az oxigén-, nitrogén- és szénkörforgalom során előforduló alapvető jelentőségű kémiai folyamatok.
Nap, Naprendszer. Néhány égitest kémiai összetétele.
5. Állandóság és változás
A
változások típusai. Fizikai és kémiai változás. Anyagáramlási folyamatok: a diffúzió és az ozmózis értelmezése. A
sav-bázis reakciók értelmezése. Erős és gyenge savak, ill. bázisok, valamint
sók kémhatása, a pH és a koncentrációk kapcsolata. A redoxireakciók értelmezése
elektronátmenet alapján. A korrózió folyamatának, az elektromos energia
termelésének és egyes fémek előállításának értelmezése az oxidálószer és a
redukálószer fogalmával. Az alumínium előállítása elektrolízissel.
A változások iránya. A redoxi- és az
elektrokémiai folyamatok (a galvánelemek és az akkumulátorok működésének, az
elektrolízis és galvanizálás folyamatainak) értelmezése a redoxireakciók iránya
alapján. Az építőanyagok előállítása (mészoltás, mészégetés), az étel- vagy
italkészítés (szódavíz) mint lineáris és körfolyamatok, valamint egyirányú,
illetve megfordítható folyamatok sorozata.
Folyamat, egyensúly. A Le Chatelier-Braun elv. Dinamikus kémiai egyensúly vizsgált anyagi rendszerben (szénsavas ásványvíz). Az ammónia ipari előállítása mint egyensúlyra vezető kémiai folyamat.
A rendszerek szabályozottsága. Ipari
folyamatok szabályozásának lehetőségei.
6. Az ember megismerése és egészsége
Testkép, testalkat, mozgásképesség. Kozmetikumok hatóanyagai (lipidek, glicerin, felületaktív anyagok). Hormonális szerek. A ruházat kémiai alapanyagai (pamut, len, gyapjú). A fehérjemolekulák szerepe a mozgásban.
Önfenntartás. Tápanyagok kémiai összetétele (monomerek). A vércukorszint (glükóz, glikogén), a vér kémhatása (hidrogén-karbonát- és karbonátion, puffer fogalma), hemoglobin. Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén. Tartósítószerek.
Szaporodás, szexualitás. A feromonok mint kémiai hírvivők. A fogamzásgátlók hatásának kémiai alapjai.
Egyedfejlődés. Teratogén kémia anyagok.
Öröklődés. A DNS, az RNS és a fehérjemolekulák szerepe a tulajdonságok kialakításában, a szerkezet és funkció kapcsolata.
7. Környezet és fenntarthatóság
Globális környezeti rendszerek. A nagyobb biogeokémiai körfolyamatok kémiai alapjai.
Élő és élettelen környezeti tényezők. A füstköd, az aeroszol, a füst és a köd fogalma. Teendők szmogriadó esetén. Környezeti katasztrófák.
A környezeti rendszerek állapota, a stabilitás veszélyeztetése és védelme. Az energiahordozók (atomenergia, fosszilis energiahordozók, tápanyagok) felhasználásának környezeti hatásai.
A környezeti rendszerek állapota, védelme és a fenntarthatóság. A tudományos ismeretek fejlődésének szükségessége és a tudós felelőssége (esettanulmányok). Helyi (települési) probléma kémiai vonatkozásainak megismerése (vízgazdálkodás, közlekedés, a műtrágyák, növényvédő szerek, mosó- és mosogatószerek, gyógyszerek, valamint egyes szteroidok használatának szükségessége és/vagy veszélyei). A mezőgazdasági és ipari tevékenység levegő-, víz- és talajszennyező hatásai. Az ózon előfordulása és hatásai. Műanyagok előállítása, a hulladékkezelés problémái. Széndioxid kvóta.
A Földünk – környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és a tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával.
A Földünk – környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész; a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a XXI. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban egymástól elzárt térségeiben, társadalmaiban.
A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához, felkelti az igényt az eltérő kultúrák megismerése, a következő nemzedékek számára történő megőrzése iránt. Mindezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartáshoz.
A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület tartalmainak feldolgozása hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, az információszerzés és a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával fejlődik a tanulók szociális és állampolgári kompetenciája. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív, kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozóképes állampolgárrá váláshoz.
A Földünk – környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzések, fejlesztési feladatok és az azokhoz kötődő tartalmak elsajátítása az 5. évfolyamon kezdődik, mert az oktatás alapozó szakaszában nem a szaktudományi ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem alapvetően a természettudományi (illetve részben a társadalom- és a környezettudományi) kapcsolatok megértésén. Ezért a műveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési alapozása az 1–4. évfolyamon az Ember és természet műveltségi terület keretében megfogalmazottak alapján történik. Az 5–6. évfolyamra vonatkozó követelményrendszer már nemcsak az Ember és természet, hanem az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez is szervesen kapcsolódik. E kapcsolatok is hangsúlyozzák a Földünk – környezetünk műveltségi terület integráló jellegét, valamint a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött alapvető szerepét.
1. Tájékozódás a
földrajzi térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a
környezet anyagairól 4. Tájékozódás a
környezet kölcsönhatásairól 5. Tájékozódás a hazai
földrajzi, környezeti folyamatokról 6. Tájékozódás a regionális és a globális
földrajzi, környezeti folyamatokról |
A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Tájékozódás a földrajzi
térben
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
Az
ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás
a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környezetében, ►► |
►► a
földrészeken, ►► |
►►alapvető
tájékozódás a Földön, a Naprendszerben és az univerzumban. |
A térkép és a valóság
kapcsolatának felismerése, ►► --- Vázlatrajz készítése a
lakóhelyről és környékéről. |
►►bizonyítása,
►► --- |
►► a
térképi ábrázolás korlátainak érzékelése. --- Légi fotóról és
műholdfelvételről szerzett információk, tények azonosítása térképi adatokkal. |
Eligazodás domborzati,
közigazgatási, egyszerű tematikus és lakóhelyi környezetet ábrázoló
térképeken. --- Elemi térképolvasás
(felismerés, keresés; iránymeghatározás, keresőhálózat használata,
távolságbecslés, egyenes vonal menti távolságmérés) tanári irányítással,
►► |
Különböző típusú
térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. --- ►►szemléleti
térképolvasás (egyszerű helymeghatározás, földrajzi fokhálózat használata,
görbe vonal menti távolságmérés) önállóan. --- Okfejtő térképolvasás
különféle méretarányú, ábrázolásmódú és tartalmú térképeken tanári
irányítással, ►► |
A földrajzi tér
különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről,
térképvázlatokról. --- Helymeghatározások,
távolságmérések és egyszerű számítások térkép segítségével. --- ►► és
önállóan. |
A közvetlen földrajzi
térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak felismerése
térképen, földgömbön, ►► |
►►megnevezése
bármilyen térképen, ►► |
►►
körvonalas (kontúr) térképen, elhelyezkedése és tartalmának megfogalmazása. |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
A természetföldrajzi
folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek
érzékelése, ►► |
►►
időtartambeli különbségeinek tudatosítása. |
A földtörténeti, a
természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok
időnagyságrendi különbségeinek értelmezése. Alapvető hazai és
nemzetközi társadalmi-gazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben. |
A környezeti folyamatok
időrendiségének felismerése. --- Jelenségek szabályszerű
ismétlődésének felismerése (pl. a
Föld mozgásaihoz kötődő változások), ►► |
A kontinenseken
megismert események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása,►► --- ►►szabályszerűen
ismétlődő természeti és társadalmi
környezeti változások leírása, ►► |
►►a
földtörténeti folyamatok és a környezeti változások időrendbe állítása,
értelmezése. --- ►►az
időszámítás csillagászati alapjainak alkalmazása a gyakorlatban. |
A rövidebb távú
természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése hazai példák
alapján. |
A rövidebb és hosszabb
távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák
alapján. Eligazodás a
földtörténet időegységekben, ►► |
►►folyamatok
és képződmények elhelyezése a földtörténet időegységekben. Az evolúciós szemlélet
fejlesztése. |
3.
Tájékozódás a környezet anyagairól
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
A hazai gazdaságban
leggyakrabban használt szerves és szervetlen anyagok megismertetése,
csoportosítása eltérő szempontok szerint. --- Válogatás tanári
irányítással, információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv- és médiatár,
kiállítási-múzeumi anyagok), ►► |
Az élő és az élettelen
anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban
betöltött jelentőségük felismerése, ►► --- ►►világhálón,
►► |
►►
megértése. --- A levegő, a víz és a
kőzetek szerepének felismertetése az élet kialakulásában, különböző földrajzi
környezetekben való fennmaradásában. --- ►►célok és
témakörök szerint önállóan. |
A leggyakrabban
előforduló ásványok és kőzetek, talajok; ipari nyersanyagok és
energiahordozók megismerése, ►► |
►► területi
előfordulásuk példái ►► |
►► és
jellemzésük. Egyszerű ásvány-,
kőzet- és talajvizsgálatok. |
A háztartásban használt
energiahordozók és nyersanyagok jelentőségének bemutatása. --- Az energiatakarékos
magatartás megalapozása,►► |
Az emberiség által
legintenzívebben használt nyersanyag- és energiahordozó készletek
végességének beláttatása. --- ►►kialakítása,
►► |
►► az
emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az
energiatakarékosság jelentőségének értelmezése. Az alternatív
energiaforrások használatának (mint lehetséges megoldásnak) a bemutatása. |
4.
Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
A hazai tájak
életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi
sajátosságainak, kapcsolatainak felismerése. |
A tájak, országok,
földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek
értelmezése. Természeti és gazdasági
körülmények, hagyományok egyes népek gazdasági fejlődését, gondolkodásmódját
befolyásoló szerepének felismerése példákon keresztül. |
Az egyes
országcsoportok, régiók, a Föld természeti és társadalmi jellemzői,
összefüggéseinek és kölcsönhatásainak értelmezése. Az ember gazdasági
tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők
szerepének felismerése példákban. |
Az időjárás és az
éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencei példák alapján. --- Egyszeri és rendszeres
megfigyelések, mérések, tanári irányítással egyéni és csoportmunkában,
►► |
A földrajzi térben
zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata regionális példák alapján. --- ►►vizsgálódások
és modellalkotás,►► |
Geoszférákon belül és
az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismertetése és magyarázata. --- ►►egyéni és
csoportos vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok
szempontjainak megfelelően. |
Természeti
kölcsönhatásokkal kapcsolatos tények, szöveges információk ábrázolása tanári
irányítással, ►► |
►►természeti
és társadalmi kölcsönhatásokról önállóan, ►► |
►►környezeti
kölcsönhatásokkal kapcsolatban önállóan megválasztott formában és módon. |
A természeti környezet
közvetlen hatásainak feltárása a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai példák
alapján ►► |
►►és
közvetett hatásainak felismerése a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban
(pl. termelés, életmód) hazai és külföldi példák alapján, ►► |
►►a
társadalmi-gazdasági fejlődés eseményeiben és a jelen társadalmi-gazdasági
folyamataiban országcsoportok, országok példáján. |
A földrajzi környezetre
kifejtett emberi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási
módok keresése. |
A természeti és
társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen
létrejövő környezeti változások felismerése. A termelő és a
fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a
környezetben regionális példákon. |
A környezeti változások
értékelése, a felelős döntéshozatal képességének megalapozása. Egyszerű előrejelzések,
tendenciák megfogalmazása a változások ismeretében, a köznapi életben
előforduló prognózisok értelmezése. Az eltérő gazdasági
feltételekből és fejlettségből adódó társadalmi problémák iránti érzékenység,
megoldásuk érdekében aktív állampolgári magatartás kialakítása. |
Az emberi tevékenységek
által okozott környezetkárosító kölcsönhatások, folyamatok megismerése,
►► |
►►
felismerése példákban, ►► --- A környezetkárosító
kölcsönhatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi
erőfeszítések érzékelése. |
►►összefüggéseik
megértése. --- A környezetkárosító
hatások következményeinek csökkentése során kialakuló gazdasági és társadalmi
érdekütközések felismerése. |
5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
A társadalmi-gazdasági
élet természeti adottságokkal való kapcsolatának felismerése a lakóhelyről és
a környékéről vett példák alapján. Az életmód és a
gazdálkodás változásainak bemutatása a Kárpát-medencében az eltérő jellegű
földrajzi tájakról való példák alapján. |
Magyarország földjének
részletes megismerése kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. A hazai
társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismerése tanári
irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai
országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok
okainak és következményeinek felismerése. |
A hazai
társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben
való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. A területi fejlettségi
különbségek elemzése és okainak feltárása. |
Információgyűjtés
tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat)
►► |
►►és
internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek,
idegenforgalmi ajánlatok►►) |
(►►időjárási
helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó, szimulációk és animációk). |
A helyi környezet
(iskola, település) természeti, társadalmi, gazdaságtörténeti, környezeti
értékeinek és problémáinak felismerése közvetlen tapasztalatszerzés alapján. |
Információgyűjtés a
magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti
értékekről. A földrajzi helyzet és
a környezeti probléma összefüggésének feltárása. |
A környezet értékeinek
és problémáinak megismerése, ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak
felismerése, egyszerű értelmezése. |
6. Tájékozódás a
regionális és a globális földrajzi, környezeti folyamatokról
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Helyi,
regionális, globális földrajzi kérdések |
|||
Az életmódban, a
szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl. a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben). |
A természeti környezet
közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a múlt és a jelen
társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. |
Természeti tényezők
összefüggéseinek, hatásainak felismerése, magyarázata Kárpát-medencei és más
külföldi példák alapján (népek elhelyezkedése, hagyományai, települései,
gazdasági élet). A regionális
társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének
alátámasztása. |
|
A világ globális
társadalmi, gazdasági kérdéseinek, jelenségeinek, összefüggéseinek
felismerése. |
|||
Európai
és regionális identitástudat |
|||
|
Hazánk európai
helyzetének megismerése. |
Európa és országai
földrajzi jellemzőinek megismerése, különös tekintettel a Magyarországgal
szomszédos országokra, az Európai Unió tagállamaira. --- Az Európai Unió fő
céljainak, értékeinek megismerése földrajzi-környezeti
nézőpontból,►► --- Az együttműködések
szükségességének felismerése,►► |
Az európai országok
földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. --- ►►az
európai népek, nemzetek kulturális értékeinek megismerése, egymásra utaltságuk
megértése. --- ►►az
integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és
módjainak megismerése. |
|
A magyarországi régiók
földrajzi jellemzőinek felismerése. A magyarországi régiók
hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek felismerése, ►► |
A földrészek, azok
nagytájai, a tipikus tájak és az országok regionális sajátosságainak,
valamint hasonlóságaiknak és különbségeiknek felismerése. --- ►►
feldolgozása projektmódszerrel tanári irányítással, ►► |
A világgazdaságban
eltérő szerepet betöltő régiók, ország-csoportok, országok megkülönböztetése,
jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségkülönbség
felismerése és magyarázata. --- ►►a
szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. |
|
A társadalmi-gazdasági
és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a lakóhelyi környezetben és
Magyarországon. |
A környező világ hazai
környezet állapotára való hatásának felismerése cselekvő tanulási
folyamatban,►► |
►►a
világgazdasági és környezetváltozási folyamatok értelmezése problémaközpontú
és felfedeztető tanulási folyamatban. |
|
Helyi,
regionális, globális környezeti kérdések |
||
|
A különböző tájak,
települések, a társadalom egyes csoportjai a természeti környezet
átalakulásához és károsodásához való eltérő mértékű hozzájárulásának felismerése. |
Az egyes országok a
földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz való eltérő mértékű
hozzájárulásának tudatosítása. |
Az egységes földi
rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek
visszahatásainak beláttatása. A fenntartható
fogyasztás fogalmának értelmezése. |
|
A természet- és a
környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján, ►► --- A környezet állapotáért
és védelméért mindannyiunk személyes felelősségének
beláttatása,►► |
►►közös és
sajátos feladatainak megismerése, ►► --- ►►megérése
helyi, regionális és globális példákon keresztül. |
►►a
tevékenységeit nehezítő tényezők felismerése. --- A nemzetközi összefogás
szükségességének megértése az országhatárokat nem ismerő környezetkárosodások
megakadályozása érdekében. |
|
Az emberi tevékenységek
által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. |
Tájékozottság szerzése
a legfőbb környezeti veszélyekről, a társadalomra háruló felelősségről a természetes,
egészséges környezet megőrzésében regionális példák alapján,►► |
►►a
biztonság és a fenntartható gazdálkodás globális méretű megszervezésében. |
|
|
A környezettudatos
állampolgárrá válás iránti igény kialakítása a tanulókban,►► |
►►az aktív
és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény
fejlesztése. |
A Földünk – környezetünk műveltségi terület tartalmi alapozása az 1–4. évfolyamon az Ember és természet műveltségi terület Környezetismeret című tantárgya keretében megfogalmazottak szerint történik.
5–8. évfolyam
1.1. Téregységek
— Személyes tér. A földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Földrészek és óceánok.
— Térhierarchia (kis-, közép-, nagytáj; közigazgatási egységek és termelési területek, régiók).
1.2. Térábrázolás
— Térrajz, útvonalrajz, menetvázlat, térképszerű ábrázolások, térképvázlat; úti- és helyszínrajz.
— Térképi ábrázolás (égtájak iránya, szín- és jelkulcs, felirat, méretarány, aránymérték).
— Térképfajták (pl. domborzati, közigazgatási, turista-, autós, időjárási és kontúrtérkép).
— Keresőhálózat és földrajzi fokhálózat.
2. Az idő
2.1. Időegységek
— A napi, az évi, a történeti és a földtörténeti időegységek.
— Földrajzi-környezeti folyamatok időbeli nagyságrendje, időtartama példák alapján.
2.2. Időrend
— Földrajzi-környezeti folyamatok, földtörténeti események időrendje regionális példák alapján.
3.1. Anyagok, anyagi rendszerek
— A tanulók szűkebb és tágabb környezetében előforduló ásványok és kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók, illetve talajtípusok példái, jelentőségük a természetben, a társadalmi-gazdasági életben.
—
Környezetet károsító anyagok és hatásaik.
3.2. Geoszférák
— Felszínformák, felszíni és felszín alatti vizek, talajtípusok hazai és regionális példái.
— Felszínformák (hegységek, síkságok) kialakulása.
— Időjárási-éghajlati elemek, jelenségek, légköri alapfolyamatok (felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai, csapadékképződés).
— Éghajlati elemek változásai, éghajlat-módosító tényezők, éghajlatok jellemzői, társadalmi-gazdasági hatások hazai és regionális példák alapján.
3.3. Földrajzi övezetesség
— A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti megnyilvánulásai.
— Az övezetesség elemeinek kapcsolatai regionális példákon.
3.4. Égitestek
— Az égitestek látszólagos mozgása. A Föld mozgásai és következményei.
4.1. A társadalmi-gazdasági élet szerveződése
— A népesség területi eloszlása, a népességszám és befolyásoló tényezői, regionális különbségek.
— A kulturális élet földrajzi alapjai (nyelvek, vallások).
— Településtípusok (tanya, falu, város), jellemző képük, a hozzájuk kötődő tevékenységek, szerepük az országok társadalmi-gazdasági életében, a munkamegosztásban.
— A termelés természeti feltételei, a természeti erőforrások felhasználása.
— A gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások), szerepük a földrészek, térségek, országok gazdasági életében.
4.2. A világgazdaság szerveződése és működése
— Földrészek, országok szerepe a világgazdaságban, fő termékeik.
— Nemzetközi gazdasági együttműködések és társadalmi-gazdasági szervezetek példái, jellemző tevékenységük.
— A pénzvilág működése: bevétel és kiadás, fizetőeszközök (nemzeti és közös valuták).
5.1. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza
— A nemzeti kultúra és a magyarság nemzetközi híre: híres utazók, tudósok, szellemi és gazdasági termékek, történelmi, kulturális és vallási hagyományok, hungarikumok.
— A lakóhely, a hazai tájak, nagytájak és országrészek: természetföldrajzi jellemzői, természeti, társadalmi erőforrásai, társadalmi-gazdasági folyamatai, környezeti állapotuk.
— Hazánk természeti adottságai és a társadalmi-gazdasági élet kapcsolata: közvetlen környezetünk társadalmi-gazdasági élete, a társadalmi-gazdasági élet tájanként eltérő természeti feltételei és lehetőségei, környezettől függő életmódok összehasonlítása, hagyományai, a gazdasági környezet változásai, idegenforgalmi vonzerő, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a környező tájak környezeti állapotának hatása a hazai környezetre, a problémák kezelése.
— A Kárpát-medence és hegységkerete mint természet- és társadalom-földrajzi egység: a medencejelleg érvényesülése a természeti adottságokban, hatása a gazdasági életben. A tájak természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti és környezeti értékei, átalakulása.
— A magyarság által lakott, országhatáron túli területek, tájak közös és egyedi földrajzi vonásai.
5.2. Európa
— Európa földrajzi-környezeti jellemzői ok-okozati összefüggéseikben: természetföldrajzi kép (fekvés, határok, domborzat, felszínformálódás, éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, tájak), társadalom-földrajzi kép (népesség, települések, életmódok, termelés, kereskedelem, infrastruktúra), környezeti kép (állapot, problémák, lehetséges megoldások).
— Az Európai Unió mint gazdasági szerveződés; az európai kulturális sokszínűség földrajzi alapjai.
— A kontinensrészek (Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) földrajzi jellemzői, különböző életterek közös és egyedi földrajzi-környezeti jellemzői, azok okai és következményei.
— Az egyes kontinensrészek meghatározó jelentőségű országainak (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Oroszország, Olaszország, Észak-Európa országai, Lengyelország, Csehország) egyedi földrajzi-környezeti jellemzői, azok okai és következményei.
— A hazánkkal szomszédos országok földrajzi-környezeti jellemzői, jelentőségük a világban, társadalmi-gazdasági kapcsolataik hazánkkal.
5.3. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok
— Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália és Óceánia, Ázsia természetföldrajzi jellemzői (fekvés, határok, domborzat, felszínformálódás, éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, tájak), társadalom-földrajzi sajátosságai (népesség, települések, életmódok, termelés, kereskedelem, infrastruktúra), környezeti állapota (problémák, lehetséges megoldások, védett értékek), a természetföldrajzi övezetesség elemei, összefüggései, hatása a társadalmi-gazdasági életre, a környezetre.
— Az egyes kontinensek tipikus tájainak (esőerdő, szavanna, sivatag, monszuntáj, füves puszták területe, tajga, sarkvidék; farmvidék, ültetvény, öntözéses gazdálkodás területe, oázis, átalakuló ipari körzet, kikötőövezet) természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzői, az adottságok társadalmi hasznosítása, jellemző életmódja.
— A távoli kontinensek meghatározó jelentőségű országai, országcsoportjainak (trópusi Afrika országai, arab világ, USA, Brazília, Kína, India, Japán, Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országai és Ausztrália) földrajzi jellemzői és világgazdasági szerepe.
6. Globális kihívások
6.1. Globális problémák
— Az életminőség különbségeinek példái: az éhezés és a szegénység által leginkább veszélyeztetett országok, térségek; az urbanizálódás folyamata és jelenségei.
— A helyi környezetkárosítások következményei.
6.2. Fenntarthatóság
— Fogyasztási szokások változása; környezettudatosság, energiatakarékosság, hulladékkeletkezés, szelektív hulladékgyűjtés, biotermékek; személyes és közösségi cselekvési lehetőségek; tudatos vásárlói magatartás.
— Védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái.
9–12. évfolyam
1.1. Téregységek
— A Föld, a Naprendszer és a világegyetem.
— A geoszférák és felépítő részeik, funkcionális terek (vonzáskörzetek, gazdasági erőterek, integrációk).
1.2. Térábrázolás
— A térmegismerés és a térábrázolás eszközei: ábrák (tömbszelvény, keresztmetszet), térmodellek; űr- és légi felvételek; GPS.
— Az űrkutatás és a távérzékelés társadalmi-gazdasági, környezeti jelentősége.
2. Az idő
2.1. Időegységek
— A napi és évi időszámítás csillagászati alapjai; a földtörténeti időszámítás alapjai.
— A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok időnagyságrendje, időtartama.
2.2. Időrend
— Földrajzi-környezeti folyamatok, a földtörténet főbb eseményei és azok időrendje Földünk egészére kiterjedő példák alapján.
3.1. Anyagok, anyagi rendszerek
— A Naprendszert és a geoszférákat felépítő anyagok, anyagi rendszerek (ásványok, kőzetek, talajfajták, víz, gázok, levegő) keletkezése és jelentősége, valamint a velük való gazdálkodás.
3.2. Geoszférák
— A Föld szféráinak kialakulása és fejlődése.
— A geoszférák (kőzet-, víz- és talajburok, légkör, bioszféra) felépítése, szerkezete, tagolása (nagyszerkezeti egységek, földkéreg- és talajszerkezet, légköri rétegek, víztípusok, az élővilág elrendeződése), a felépítésből adódó környezeti és társadalmi következmények.
— A geoszférák fő folyamatai, jelenségei: lemeztektonika, belső és külső erők felszínformálása, talajképződés, időjárási-éghajlati jelenségek és folyamatok.
— Anyag- és energiaforgalom (elemek, kőzetek körforgása).
— Áramlási rendszerek a geoszférákban (magmaáramlás, tengeráramlás, a nagy földi légkörzés).
— A geoszférákon belüli és az azok közötti folyamatok kölcsönhatásai, társadalmi-gazdasági és környezeti következményei, kezelésük.
3.3. Földrajzi övezetesség
— A komplex (természet- és társadalom-) földrajzi övezetesség rendszere, a vízszintes és a függőleges övezetesség; az övezetesség elemeinek összefüggései.
— A forró, a mérsékelt és a hideg övezet, öveik, területeik jellemzői: elhelyezkedés; éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, felszínformáló külső erők; lehetőségek a társadalom, a gazdálkodás számára; környezeti állapot.
3.4. Égitestek
— A világegyetem, a Naprendszer és a Föld kialakulása.
— A világegyetem és a Naprendszer főbb folyamatai, jelenségei és azok földi következményei.
4.1. A társadalmi-gazdasági élet térszerveződése
— A népesség szerkezete; demográfiai mutatók, fiatalodó és elöregedő társadalmak kialakulásnak okai, társadalmi-gazdasági következményei.
— Világnyelvek és világvallások.
— A települések szerkezetének és szerepkörének átalakulása, a változások okai, társadalmi-gazdasági és környezeti következményei, valamint ezek kezelése; településhálózat, településhierarchia.
— Gazdálkodás a természeti és a társadalmi erőforrásokkal.
— A gazdasági szerkezet, a gazdasági szektorok, ágazatok jellemzői, szerepük változása.
— A gazdasági fejlettség területi különbségei, a gazdasági szerkezet és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolata.
4.2. A világgazdaság szerveződése és működése
— A globális világgazdaság és világpiac kialakulása, jellemzői, működése, transznacionális vállalatok.
— Társadalmi-gazdasági mobilitás (munkaerő-vándorlás, tőkemozgás, termelésáthelyeződés), a folyamatok társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai.
— Az integrálódás folyamata és szintjei.
— A pénztőke működése, az értékpapírok és a tőzsde kapcsolata. A monetáris világ jellemző folyamatai: hitelezés, adósság, eladósodás.
— Nemzetközi gazdasági-társadalmi, környezeti és segélyszervezetek, intézmények (ENSZ, UNESCO, Vöröskereszt), pénzügyi szerveztek (IMF, Világbank) szerepe.
5.1. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza
— Hazánk kapcsolódása az európai erőterekbe, helye és szerepe a világgazdaságban; a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban.
— A magyarországi régiók földrajza; hasonló és eltérő földrajzi-környezeti jellemzőik, folyamataik, azok okai és következményei.
— A Kárpát-medence eurórégiói, a régiószerveződés földrajzi logikája.
— A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek.
5.2. Európa
— Az Európai Unió földrajzi jellemzői és politikája (mezőgazdasági, regionális, környezeti); társadalmi-gazdasági és környezeti együttműködések Európában.
— Az európai erőtér helye a világgazdasági folyamatokban; a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei Európában.
— A közép-európai regionális együttműködések földrajzi alapjai.
5.3. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok
— A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei és következményei az Európán kívüli földrészeken.
— A távoli kontinensek sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságok alapján létrejött tipikus tájainak, területeinek (agglomerációs zóna, éhségövezet, technológiai övezet, üdülőövezet) földrajzi-környezeti jellemzői.
— A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő országok és országcsoportok (centrumtérségek, perifériák, speciális gazdaságú országok, kultúrföldrajzi régiók) közös és egyedi jellemzői, világgazdasági szerepük változása; a világgazdasági folyamatok regionális példái.
6. Globális kihívások
6.1. Globális problémák
— A Föld globális társadalmi-gazdasági problémái, azok okai, következményei és megoldási lehetőségei: demográfiai, urbanizációs folyamatok és hatásaik; a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság; betegségek, világjárványok; túltermelés és túlfogyasztás; erőforrások aránytalan eloszlása; a társadalmi polarizálódás; a globális szembenállás, nemzetközi konfliktusok; az adósságválság.
— A globalizáció társadalmi, kulturális hatásai: a fogyasztási szokások és az életmód átalakulásának környezeti hatásai; a hulladékválság kialakulásának okai és a megoldási lehetőségei; az uniformizálódás és a nemzeti sajátosságok megőrzésének ellentéte.
— A geoszférák természetes egyensúlyára ható veszélyforrások, folyamatok, a problémák okai, következményei és lehetséges megoldásai; a környezeti állapotromlás és az életminőség összefüggései.
6.2. Fenntarthatóság
— A társadalmi-gazdasági és a környezeti szempontok kölcsönös érvényesíthetősége a gazdálkodásban.
— A gazdasági növekedés és az ökológiai egyensúly viszonya; tudatos fogyasztói és vásárlói magatartás; fenntartható erőforrás-hasznosítás, ökológiai lábnyom.
— A felhasználás károsító hatásainak mérséklési lehetőségei: megújuló erőforrások, „zöld” iparágak, biogazdálkodás, hulladék-újrahasznosítás; környezetbarát termékek.
— Környezet- és természetvédelmi feladatok, környezetgazdálkodás; védett természeti és kulturális értékek (világörökségek) példái.
— Felelős környezeti magatartás, az egyén társadalmi szerepvállalása.
— Nemzetközi összefogás a környezet védelmében: egyezmények, irányelvek, nemzetközi szervezetek.
A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak az ízlés, a képzelőerő, az árnyalt kifejezés képességének fejlesztésében. A korai gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghathatósabban a forma-, a ritmus- és a színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztése szempontjából is.
A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata.
A művészi tevékenység mind a mai napig megőrizte beavatás jellegét, a közös formakincset és a közösségteremtő erőt. Az ezekkel való ismerkedés és küzdelem a felnőtté válás lényeges mozzanata.
A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is. Ily módon a tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak.
A művészetpedagógia valamennyi ágazatának közös vonása a gyakorlat- és tevékenységközpontúság. Az egyes művészetek formáló eljárásainak, kifejezésmódjának játékos elsajátítása a készségfejlesztés leginkább örömteli módja. Ugyanakkor a művészeti nevelés mellett teret kell adni a művészettel nevelésnek is.
A művészetpedagógia egyensúlyt keres a kiemelkedő kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között, ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt.
A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés egyik garanciális feltétele a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás), és a közös élmények megbeszélése, értelmezése.
Az iskolai ének-zenei nevelés fő célja az igényes
zene megszerettetése egész életre, kulcsot adva megismeréséhez és élményt adó megértéséhez. A zenei élmény személyiség- és közösségformáló erejének pedagógiai jelentősége messze túlmutat a zenélés tevékenységén.
Ének-zenei nevelésünk alapja a Kodály-koncepcióra épülő zenepedagógiai gyakorlat, azaz a teljes embert fejlesztő pedagógia, melynek középpontjában az európai műveltségű, a magyar nemzeti hagyományt őrző, nyitott, kreatív és közösségi ember nevelése áll.
A zenei tananyag alapját az európai klasszikus művek és a népzene világa alkotja, amely kiegészülhet a jazz, a populáris és az alkalmazott zeneművészet alkotásaival. A zenei nevelés célja felébreszteni és kifejleszteni a fiatalokban a zenei minőség és érték iránti fogékonyságot, a műfaji határoktól függetlenül.
Az ének-zene oktatás célja olyan közös, együttes élmény megteremtése, amelynek révén a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája
valósul meg.
A zenetörténeti és
-elméleti műveltségi elemek ének-zenei
élményekhez, tevékenységekhez kapcsolódóan
dolgozhatók fel eredményesen. A zenei írás-olvasás minden esetben a megfelelő befogadói attitűd kialakításának, a zene megértésének és megszerettetésének eszköze, elsősorban a relatív szolmizáció segítségével és a felismerő kottaolvasás módszerének alkalmazásával. Az ének-zene
órán
kiemelt cél az élőzenére épülő befogadói élmények megteremtése, amelyekben jelentős szerepet kap a pedagógus személyes, motiváló útmutatása. Az éneklés alapvető eszköz a zenei nevelésben, amelynek fontos célja a közösségi tudat erősítése közös zenei élmények által. Az aktív zenélés, különösen a társas zenélés jóval több élményt képes nyújtani a résztvevőknek, mint a zenehallgatás önmagában. Az aktív közös zenélés mint csapatmunka és közösségi élmény a hátrányos szociokulturális státusú fiatalok felzárkóztatásának is a leghatékonyabb eszközei között szerepel.
A tanterv különösen fontos eleme a zene és a mozgás élményt erősítő összekapcsolása, így a népzenével való foglalkozás szoros kapcsolatban állhat az iskolai néptánc-oktatással.
A köznevelés és a kultúrát közvetítő intézmények, szervezetek együttműködése alapvető a zenei nevelés szolgálatában, ezért a koncertpedagógia az ének-zene oktatás része.
1. Zenei reprodukció 1.1. Éneklés 1.2. Generatív
(önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 1.3. Felismerő kottaolvasás 2. Zenei befogadás 2.1. Befogadói kompetenciák fejlesztése 2.2. Zenehallgatás 1–4. évfolyam 5–8. évfolyam 9–12. évfolyam |
1.
Zenei reprodukció
1.1. Éneklés
A tantervben meghatározott zenei anyag megszólaltatása egy- vagy többszólamú énekléssel, illetve hangszeres kísérettel történhet. Az éneklést kiegészítő tevékenységként javasolt a tanulók által könnyen elsajátítható hangszerek használata, valamint
az énekórai műhelymunka
kórusénekléssel való
kiegészítése. Az alsóbb osztályokban a gyermek- és játékdalok tanulása és előadása sok mozgással történjen.
1.2. Generatív,
kreatív
zenei
tevékenység
Zenetanításunkban fontos szerepet kell biztosítani az alkotó- és önkifejező tevékenységnek. A generatív zenei tevékenység leggyakrabban használt formája az énekes vagy hangszeres improvizáció, amely a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhat. A zenei tudás mélységét a zenei ismeretek és a generatív képességek megfelelő aránya határozza meg.
1.3. Felismerő
kottaolvasás
A zenei olvasás és írás a zene értésének és a zene szeretetének
eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket eligazodni a zenei tartalmakban. A fejlesztés részei: ritmikai, metrikai, dallami és formai elemek, tonális hallás fejlesztése, többszólamú készségek, valamint a kottaolvasáshoz és íráshoz feltétlenül szükséges elméleti alapok.
2.
Zenei befogadás
2.1. Befogadói
kompetenciák
fejlesztése
A befogadáshoz szükséges képességek a zeneműben való tájékozódást segítő emlékezet, a koncentráció, a zenei fantázia, a zenei folyamatokkal és tartalmakkal való azonosulás és a zenei történéseket megelőlegező képesség
kialakítása.
2.2. Zenehallgatás
A
zenehallgatás az éneklés mellett a másik meghatározó tanórai tevékenység. Anyagában törekedni kell az infokommunikációs társadalomban elérhető gazdag médiatartalmak felhasználására (pl. letölthető multimédiás tartalmak, különböző interpretációk összehasonlítása).
1–4. évfolyam
A fejlesztés fő célja az emocionális érzékenység fejlesztése. A zenetanulás formáját az ének-zene órákon folytatott közös zenei munkában való játékos részvétel jellemzi.
— A népzenei anyag és a népi gyermekjátékok feldolgozása énekléssel, ritmikus mozgással, valamint néptánccal kapcsolódik össze. Cselekményes dalanyag előadásához vagy a pragramatikus jellegű zenei anyaghoz dramatizált előadás kapcsolható.
— A zenei elemek tanításának előkészítése játékos feladatokkal, irányított rögtönzéssel, koordinációs feladatokkal történik.
— A zenei fantázia fejlesztése sok zenei játékkal, ritmusos és énekes szabad rögtönzésekkel valósul meg.
— Fontos a hallás utáni daltanulás, a zenei memória fejlesztése.
— Feladat a belső hallás képességének megalapozása. Ehhez szükséges: az alapritmusok, az ütemfajták, a könnyebb dallammotívumok felismerése, illetve kézjelről, betűkottáról, kottaképről eléneklésük szolmizálva.
— Formaérzék fejlesztése: azonosság, hasonlóság, variáció felismerése.
— Ritmus-hangszerek, ritmikai többszólamúság, dallam- és ritmusosztinátó, koordinációs gyakorlatok, a többszólamúság előkészítése.
— A zenehallgatás kapcsolódjon az énekléshez, a zenei ismeretekhez, a hangverseny-élményekhez.
5–8. évfolyam
A fejlesztés fő célja az első négy évben megszerzett tapasztalatok tudatosítása sokféle aktív zenei tevékenységgel.
— A zenei ismeretek tudatosítása, a zenei stílus- és formaérzék fejlesztése, folyamatos gyakorlása generatív jellegű feladatok segítségével.
— Egyszerűbb zenei jelenségek terminológiájának megismerése és használata (hangsorok, formák, tempójelzések, dinamikai jelzések, artikulációra vonatkozó kifejezések, hangközök elnevezése).
— Zenetörténeti és zeneirodalmi alapismeretek (korszakok, kiemelkedő alkotók, stílus, műfajok) a befogadói hozzáállás fejlesztése céljából, tágabb közösségi és társadalmi kontextusukban megvilágítva.
— Lehetőség szerinti gyakoriságú hangverseny-látogatás előkészítése, első hangverseny-élmények.
— Hallás utáni daltanulás, daltanulás kottaképről előkészítéssel, a zenei memória fejlesztése, többszólamú éneklés.
— A belső hallás képességének fejlesztése. Elvárható: nehezebb ritmusképletek, ütemfajták, tonális dallammotívumok felismerése betűkottáról, kottaképről, azok eléneklése szolmizálva. Többszólamú hallás fejlesztése.
— A zene keltette gondolatok és érzelmek verbális kifejezése, azok zenei ihletettségű megjelenítése vizuális technikákkal (rajzolás, festés, plasztika).
— Az infokommunikációs technológia (IKT) alkalmazása a zenei ismeretek elmélyítésére.
9–12. évfolyam
A fejlesztés fő célja az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása a közösség tagjaival. Koncertélmények feldolgozása, értelmezése.
— A zenetörténet nagy korszakainak átfogó ismertetése, az egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások bemutatása (történelem, irodalom, társművészetek).
— A zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak azonosítása, összefüggések meglátása, közvetítése a zenei korok és a történelmi események, a zenei, a képzőművészeti és az irodalmi műalkotások között.
— Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életpályájának megismerésére való ösztönzés.
— A klasszikus és populáris zenei stílusok, műfajok, formák kapcsolódási pontjai és azok összefüggései. A befogadás különbségei.
— A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének megfigyeltetése.
— A befogadást segítő alapvető kottaismeret, előadói jelek ismerete; énekes, hangszeres reprodukció.
— Törekvés a zenei mondanivaló verbális kifejtésére vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolásra.
— Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás képességének fejlesztése a legmodernebb IKT-eszközökkel.
— Önálló beszámolók készítése a könyvtár és az internet lehetőségei felhasználásával.
Népdalok:
népi gyermekdalok, népi gyermekjátékok, a magyar népzene régi rétege, új
stílusú magyar népdalok, magyar szokásdalok, balladák, más kultúrák népi
dallamai, a magyar és szomszédos népek tánczenéje, hangszeres népzene.
Történeti dallamok:
egyszólamú középkori keresztény egyházi énekek, magyar dalgyűjtemények,
historikus énekek, felekezeti énekek, nemzeti énekeink.
A középkor és a gótika zenéje:
egyszólamú keresztény egyházi énekek, világi dalköltészet, a korai
többszólamúság Nyugat-Európában.
A reneszánsz zenéje:
reneszánsz vokális polifónia, hangszeres tánczene, magyar reneszánsz kori
vokális és hangszeres zene.
A barokk zene:
a barokk opera, kantáták, oratóriumok, versenyművek és más barokk hangszeres
műfajok.
A klasszika zenéje:
szimfóniák, vonósnégyesek, egyéb kamarazene, versenyművek, Mozart operái, a
klasszika Magyarországon.
Romantika, nemzeti romantika:
romantikus dal, zongoramuzsika, kamarazene, szimfonikus művek, szimfonikus
programzene, opera és zenedráma.
A XX. század és korunk zenéje:
a századforduló zenéje, a második bécsi iskola; az avantgárd és az
experimentális zene; más XX. századi és kortárs zenei irányzatok; elektronikus
zene; a XX. század második felének hazai szerzői; a jazz, a beat és a rock,
világzene; a zenés színház, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és
alkalmazott zene.
1–4. évfolyam
Zenei anyag:
— Elsősorban népdalok, népi gyermekjátékok, könnyű népdalfeldolgozások, Kodály Zoltán és Járdányi Pál gyermekdalai
— Népzenei témára épülő teljes értékű műzenei szemelvények. (pl.: Bartók: Gyermekeknek, Kodály: Gyermek- és nőikarok)
— Más kultúrák népdalai és azok műzenei feldolgozásai
— Cselekményes zenék rövid részletei. (Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja; Kodály Zoltán: Háry János; Szergej Prokofjev: Péter és a farkas op. 67.; Maurice Ravel: Ma mère l'Oye; Antonio Vivaldi: A négy évszak)
— Az 5–12. évfolyamok műzenei anyagának feldolgozását előkészítő klasszikus zenei anyag: kánonok, könnyű, homofon szerkesztésű, két-, esetleg többszólamú teljes értékű zenei szemelvények. (pl.: Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica, klasszikus kánonok egyszerű harmóniamenetekkel, W. A. Mozart: Varázsfuvola – részletek; G. F. Händel: Vízi zene; J. S. Bach: Parasztkantáta, BWV 212.)
5–8. évfolyam
Zenei anyag:
— A magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai. A népzenén keresztül a nemzeti önismeret fejlesztése.
— A világ népeinek zenéje, különös hangsúllyal a magyar népzenére nem jellemző stíluselemekre. Nemzetiségeink hagyományai és néptáncai.
— A klasszikus zenei anyag stílusok szerint elrendezve, kezdve a bécsi klasszika zenéjével, ezt követően a romantika, majd más stíluskorszakok (a középkor zenéje, a reneszánsz, a barokk, a XX. század és korunk zenéje). A kronologikus rend helyett erősen ajánlott a zenei készségek természetes fejlődését követő sorrendiség meghatározása. A bécsi klasszika zenéjére épülő tonális hallásfejlesztés ebben a tekintetben elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Ebből bontható ki a romantika zenei nyelvezetének megismerése. Az órakeret és a tanulócsoport zenei felkészültsége határozza meg a többi stíluskorszak zenéjében való elmélyülés szintjét.
— Hangszerek, hangszercsoportok, az emberi énekhang fajtái. A zenekar és az énekkar felépítése, szimfonikus programzene.
— A klasszika zenéje: Joseph Haydn dalok, szimfóniák részletei (pl.: D-dúr [Óra] szimfónia Hob. I:101, Esz-dúr [Üstdobpergés] szimfónia); W. A. Mozart: Varázsfuvola – részletek, divertimentók; Ludwig van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125 IV. tétel; Esterházy Pál: Harmonia Caelestis.
— Romantika, nemzeti romantika: néhány könnyebb romantikus dal magyar fordításban (Franz Schubert dalok), Frédéric Chopin és Liszt Ferenc zongoraművek, Johannes Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, szimfonikus programzene (pl.: Liszt Ferenc: Les Préludes; Mogyeszt Muszorgszkij: Egy kiállítás képei).
— Válogatás a barokk zene vokális és hangszeres irodalmából: Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Henry Purcell, Antonio Vivaldi, Jean-Baptiste Lully
— A XIX. század magyar nemzeti zenéje (Erkel Ferenc: Bánk bán), a XX. század két magyar zenei géniusza, Bartók és Kodály művészete.
9–12. évfolyam
Zenei anyag:
— A magyar népzene régi rétegei, balladák, hangszeres népzene és kapcsolataik a világzenével.
— A középkor egyházzenéjének rövid története: órómai liturgikus énekek; ambrozián liturgikus énekek; gregorián énekek, magyar gregorián énekek; a gótika zenéje: a Notre Dame-iskola; Ars antiqua, Ars nova.
— Vallási ünnepkörök dallamai.
— Történeti dallamok.
A zeneirodalmi szemelvények feldolgozása kronológiai rendben
vagy más, logikusan meghatározott szempont alapján a szintézisteremtés
igényével. Lehetőség szerint teljes művek vagy teljes értékű zenei szemelvények.
— Reneszánsz: Orlandus Lassus és Giovanni Pierluigi da Palestrina misék, motetták; Bakfark Bálint: Lyoni lantkönyv.
— Barokk: Henry Purcell: Dido és Aeneas; Claudio Monteverdi: Orfeo; Johann Sebastian Bach: Máté-passió, Brandenburgi versenyek; Georg Friedrich Händel: Messiás.
— Klasszika: Joseph Haydn: „Császár” vonósnégyes, op. 76, No. 3.; Wolfgang Amadeus Mozart egy operája.
— Romantika: Franz Schubert: Téli utazás, D. 911; Robert Schumann: Karnevál, op. 9.; Frédéric Chopin: Mazurkák, polonézek, keringők, balladák, etűdök; Liszt Ferenc zongoradarabok; Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Nagyorosz húsvét – nyitány; Giuseppe Verdi: Aida; Richard Wagner: A walkür; Giacomo Puccini: Tosca.
— A XX. század és korunk zenéje: a századforduló zenéje (pl.: Gustav Mahler, Claude Debussy, Maurice Ravel), a második bécsi iskola, Igor Stravinsky; az avantgárd és az experimentális zene; más XX. századi és kortárs zenei irányzatok (pl.: John Cage, Steve Reich, Wolfgang Rihm, Luigi Nono, Pierre Boulez, Edgar Varèse, Arvo Pärt, Philip Glass); elektronikus zene; Magyarország: Bartók, Kodály (és Dohnányi) munkássága, a XX. század második felének kiemelkedő magyar zeneszerzői (pl.: Ligeti György, Kurtág György).
— A klasszikus zenén túl: a jazz műfajai a kezdetektől napjainkig, a beat és a klasszikus rock, világzene; a zenés színház – rockopera, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene. A mai könnyűzene stílusai, irányzatai. A mass media jelensége és zenei anyaga.
A dráma
és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek
célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a
kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A
dráma mint pedagógiai módszer az oktatás több tantárgyában is jelen van,
továbbá önálló tantárgyként minden képzési szinten megjelenhet.
A dráma és tánc kreatív folyamata a közös, aktív
tevékenységek élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő
képességének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára
szoktatását, testi-térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének
fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához,
szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását, segít az oldottabb és könnyebb
kapcsolatépítésben és -ápolásban, az önkifejezés fejlesztésében.
További célja a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció,
valamint a tolerancia és az együttműködés fejlesztése. Több nézőpontú
megközelítés által a különböző ízlés és értékrend megismerése, amelyek önálló,
érdeklődő, nyitott, derűs személyiség kialakulásához és az önazonosság
megéléséhez vezethetnek. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek
kifejezését különböző drámai és színházi kifejezési formák megismerését,
alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják.
A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a
korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi
nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet.
A tánc közben a tanulók megismerik a mozgásos-táncos
kifejezőképesség sajátosságait, eszköztárát. Az alsóbb évfolyamokon
élményszerű például a néptánc megismerése, a nemzeti tánchagyományok és a
kortárs tánc kapcsolatának felismerése. A tánc tanulása során megismerhető a
helyi vagy a nemzetiségi (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan járulhat hozzá a
közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez.
A mozgásos-táncos tevékenységek fejlesztik a zenei
képességeket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet.
1.
Csoportos játék és
megjelenítés 2.
Rögtönzés és
együttműködés 3.
A dráma és a színház
formanyelvének tanulmányozása 4.
Történetek
feldolgozása (drámaórák keretében) 5.
Megismerő- és
befogadóképesség |
1. Csoportos játék és megjelenítés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A játékbátorság kialakítása, a csoport előtti
megnyilvánulás gyakorlása és elfogadása. Egyensúly-,
ritmus- és térérzékelés. Színek, hangok, formák, anyagok érzékelése,
felismerése. Egyszerű
mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése. Az egyensúly fejlesztését és
a koordinációt javító játékok. Mozgás- és
hangutánzás. Memória- és koncentrációfejlesztő játékok. Népi gyermekjátékok,
dramatikus játékok (ritmikus játékok dallal, mondókával stb.). Csoportos
mozgásos, hang- és térérzékelő gyakorlatok. Összetett,
több érzékterületre épülő gyakorlatok. Térkitöltő
és -kihasználó gyakorlatok egyszerű mozgástechnikai, illetve alapfokú
tánctechnikai elemek felhasználásával. Ritmus-,
mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és
memóriagyakorlatok. |
A kifejező
közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly-
és hanglejtésgyakorlatok. Nem verbális
kommunikációs játékok. Koncentrációs
és lazítógyakorlatok. Egyszerűbb
interakciós játékok. Egyensúly-
és koordinációfejlesztő játékok. A bizalom
fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Általános
mozgásos/táncos bemelegítés. A tér-, a forma-
és a stílusérzék fejlesztése. |
Beszéd- és
légzéstechnikai gyakorlatok. Koncentrációs
és lazítógyakorlatok. A tudatos
megfigyelés és érzékelés fejlesztését célzó gyakorlatok. Koordináció-
és egyensúlygyakorlatok, térérzékelést, tájékozódást fejlesztő gyakorlatok. Bizalomgyakorlatok.
Ön- és társismereti játékok. Különböző
tánc- és mozgástípusok páros és csoportos technikái alapjai. |
Fejlesztő
és szinten tartó beszédes gyakorlatok. Koncentrációs
és lazítógyakorlatok. Ön- és
társismereti gyakorlatok. A tánc- és
mozgásszínházi technikák alapjai. |
2. Rögtönzés és együttműködés
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7–8.
évfolyam |
||
Utánzó- és fantáziajátékok. Kreatív játékok tárgyakkal, tárgyak nélkül. A tárgyak használata
ismétléssel, lassítással, gyorsítással stb. vagy nem rendeltetésszerű
használata. Játékok bábként használt tárgyakkal, bábokkal, bábjátékok. Csoportos improvizációs játékok tanári irányítással. Gyermekjátékok motívumainak szabad variálása. Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal, elképzelt személyekkel,
elképzelt helyzetekben. Csoportos improvizációs játékok. Rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Egyszerű tánclépések, mozgásmotívumok improvizálása. |
Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás,
megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásos improvizáció a tanár által meghatározott
cselekményvázra vagy érzés, élmény kifejezésére a tanult egyszerű tánc- és
mozgásos elemek felhasználásával. Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával. Játékok maszkkal, bábbal. Jelmezes játékok. Közösen kialakított jelzésrendszerrel kialakított játékok. Különböző tánc- és mozgástípusok improvizálása. |
Improvizáció közösen választott téma, fogalom vagy egyéni érzés,
élmény kifejezésére. Az improvizáció elemző és értelmező megvitatása. Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával. Mozgásos improvizáció közösen egyeztetett karakterek
szerepeltetésével, a tanult tánc- és mozgáselemek alkalmazásával. Cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása. Bármely művészeti ág alkotásával kapcsolatos dramatizálás. Improvizációk összefűzése jelenetsorokká. |
Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanulók
által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével,
illetve alkotó jellegű alkalmazásával. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek
alkalmazásával. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma
vagy fogalom alapján. Mozgásos improvizáció tánc-, illetve mozgásszínházi technikák
alkalmazásával. Mozgássor tervezése. |
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7-8.
évfolyam |
||
A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetben
és/vagy ritmikus formában. A szerkezet megfigyelése a csoporton belüli rögtönzésekben (a jelenet indítása, csúcspontja és
befejezése, a kezdet és a vég megfogalmazásai, a színpadi tér és idő stb.). A szereplő és a helyszín. A színház formai elemeinek megfigyelése látott előadásban,
illetve alkalmazása saját rögtönzésekben: egyszerű jelmezek, kellékek,
berendezési tárgyak, díszletek. |
Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása
(gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép
stb.). Az alapvető fogalmak (mese, történet, cselekmény, szándék,
feszültség, konfliktus, fordulópont stb.) ismerete és alkalmazása a saját
játékok értékelő megbeszélése során. |
A cselekmény és ellencselekmény, jelentések, hatások, szerkezet
megfigyelése saját játékokban. Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. A színházi nyelv elemeinek megfigyelése látott előadásban, ezek
alkalmazása saját játékban. Díszlet. Jelmez, kellék, fény- és hanghatások. |
Drámai kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt
tartalom kifejezése érdekében. A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum
fogalmának alkalmazása a játékok megbeszélés során. Színházi műfajok és
stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az
egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott, és alkalmazása
saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában. |
4. Történetek feldolgozása (drámaórák keretében)
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7–8.
évfolyam |
||
Szerepjáték tárgyakkal vagy a nélkül, illetve kitalált,
megegyezésen alapuló jelzésrendszerrel. Játék a valóditól eltérő jelentésben használt tárgyakkal,
illetve kitalált, megegyezésen alapuló jelzésrendszerrel. Csoportos improvizációs játékok tanári irányítással zajló
játékban. Egyszerű magatartásformák, viselkedések elemzése a csoportos
improvizációk kapcsán. Ismert vagy közösen kialakított történet megjelenítése. Közös
dramatizálás a tanult bábos, mozgásos módokon, rögtönzött beszéddel, némán,
zenei elemekkel. |
Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a
tanulók által létrehozott történetváz vagy érzés és élmény kifejezésének
szándéka alapján. Döntések elemzése. Dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti, zenei művek
alapján. Dramatikus improvizációk ismert történelmi események, személyiségek
kapcsán. Egyes jeles napokhoz fűződő szokások dramatikus feldolgozása. |
Történetek, érzések, élmények feldolgozása összetett szerkezetű
drámai kifejezési formák és ábrázolási módok alkalmazásával. Történetek, élmények feldolgozása különböző tánc- és
mozgástechnikai elemek alkalmazásával. |
Előadás, performance tervezése, kivitelezése a különböző
színházi, drámai, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával. Színház- és drámatörténeti események, alakok, korszakok feltáró
feldolgozása történetépítéssel dramatikus tevékenységek során. |
5. Megismerő- és befogadóképesség
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7–8.
évfolyam |
||
Versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket
és a mozgáskultúrát fejlesztő játékok és gyakorlatok. Gyermekszínházi előadás megtekintése. Játékos és kreatív
tevékenységek az élmények több szempontú befogadásának segítéséhez. Tánc- és mozgásmotívumok összekötése
tanári segédlettel, majd improvizálás formájában. A közvetlen környezetben ismert szokásokhoz kapcsolódó
hagyományok, szertartások dramatikus vonatkozásainak (locsolás stb.) megismerése. |
Egyes jeles napok szokásainak megismerése, dramatikus és
közösségi voltának tudatosítása (betlehemezés, karácsonyi szokások stb.). Színházi előadás (lehetőség szerint közös) megtekintése.
Dramatikus tevékenységek az élmények több szempontú befogadásának elősegítéséhez
az ismert fogalomkészlet használatával. Különböző tánc- és mozgástípusok játékos elsajátítása,
gyakorlása. |
Színházi előadás (lehetőség szerint közös) megtekintése.
Dramatikus tevékenységek az élmények több szempontú befogadásának
elősegítéséhez. Az ismert fogalomkészlet tudatos alkalmazása. Alakoskodó, illetve dramatikus szokások megismerése (farsang,
karnevál stb.). A tánc és a mozgás szerepe az egyes történelmi korokban,
társadalmi viszonyokban. |
A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka
alapszintű elemzése. Előadás elemzése. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások
megtekintése. A látott előadások értelmező elemzése. Ismerkedés napjaink világszínházi törekvéseivel. Színház- és
drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek. |
1-4. évfolyam
1. Érzékelés, kifejezőképesség
1.1.
Dráma:
—
érzékelés,
megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés egymásra épülő
fejlesztése;
—
beszédre késztetés,
verbális és nonverbális kommunikációs játékok;
—
tárgyak, eszközök használata:
játékok, bábok, maszkok, jelmezek, arcfestés;
— látható, hallható, érzékelhető ritmusok;
— tér, térköz, tájékozódás, irányok.
1.2.
Mozgás és tánc:
— a mozgásanyanyelv megalapozása (lehetőleg [nemzeti]
hagyományokra építve);
—
testtudat, mozgás és
mozdulatlanság, egyes testrészek mozgáslehetőségei;
— elhelyezkedés a mozgás- vagy
tánctérben, térbeli alkalmazkodás;
—
metrum, tempó és
ritmus érzékelése, ritmusgyakorlatok;
—
helyes testtartás
kialakítása.
2. Együttműködés, kapcsolati kultúra
2.1.
Dráma:
—
az együttjátszás
örömének megélése különféle interaktív helyzetekben (biztonságot adó
csoportlégkör, feszültségoldás);
—
kapcsolat létrehozása
és fenntartása (mozgásos formában, eszközhasználattal, nyelvi megoldásokkal
stb.);
—
egymásra figyelés és
kíváncsiság felkeltése és fejlesztése a játékok során;
—
szabályalakítási
technikák.
2.2.
Mozgás és tánc:
—
a közös gyakorlás, az
együttmozgás élményének megtapasztalása;
—
részvétel a
mozgásos/táncos/néptáncos közösségi alkalmakon;
—
népi, illetve
gyermekjátékok.
3. Alkotótevékenység
3.1.
Dráma:
—
ismétlés, utánzás,
újrateremtés egymásra épülése;
—
a szituáció
alapelemeinek (helyszín, a játék ideje, szereplői, kapcsolatai, a játék problémája)
megismerése és alkalmazása a játékok során;
—
szerep, be- és kilépés
a szerepbe;
—
részvétel az egészcsoportos
tevékenységekben, kiscsoportos vagy egyéni tevékenységek vállalása.
3.2.
Mozgás és tánc:
—
táncos improvizáció a
tanult elemek felhasználásával;
—
hallott zene és tanult
mozgás összekapcsolása;
—
tánchoz, mozgáshoz,
néptánchoz kötődő dallamok felidézése, kísérletezés mozgáshoz kötődő csoportos
vagy egyéni énekkel/akusztikus jelekkel.
4. Befogadás, értelmezés
4.1.
Dráma:
—
a magyar és a
világirodalom vagy a néphagyomány egyes mozgásos és szöveges alkotásainak
játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása (népmesék, állatmesék,
versek, mondókák, játékok stb.);
—
dramatikus tevékenység
értelmező megbeszélése.
4.2.
Mozgás és tánc:
—
a mozgás és a tánc
történelmi, társadalmi, személyes funkcióinak azonosítása, elemeinek esetleges
felhasználása mozgásos jelenetekben.
5–8. évfolyam:
1. Érzékelés, kifejezőképesség
1.1.
Dráma:
—
a figyelem
összpontosítása, a koncentráció és lazítás a közös játék (megjelenítés) során;
—
tiszta, érthető,
artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat;
—
nonverbális
kifejezőeszközök helyes és tudatos használata (testtartás, gesztus, mimika,
tekintet);
—
zenei kifejezőeszközök
helyes és tudatos használata (hangerő, hangsúly, hanglejtés);
—
kommunikáció
tárgyakkal, bábokkal (anyagismeret, stilizáció);
—
a találkozás élményének
erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség;
—
ötletesség,
kreativitás a dramatikus tevékenységek során.
1.2.
Mozgás és tánc:
—
a tanult mozgás- és
tánctípusok, illetve stílusok körének bővítése a helyi adottságok
figyelembevételével;
—
különféle táncos és
mozgásos tevékenységek a szaktanár választása alapján (tánc- és mozgásszínházi
munkaformák vagy történelmi és társastáncok, szomszéd vagy távoli népek táncai,
divattáncok stb.);
—
kötött és improvizatív
térhasználat táncos és mozgásos feladatok közben;
—
szöveg, zene és mozgás
metrikai, ritmikai, dinamikai egységének érzékelése.
2. Együttműködés, kapcsolati kultúra
2.1.
Dráma:
—
a figyelem
irányításának erősítése;
—
alkalmazkodás,
érdekérvényesítés csoportos tevékenységek során;
—
érzékenység, empátia,
érzelmi intelligencia ön- és társismereti helyzetekben;
—
csoportszervezés,
-szerveződés változó feltételek megteremtése mellett;
—
kooperáció dramatikus
tevékenységek során, konszenzus keresése és kialakításának technikái;
—
egymás munkájának
tisztelete.
2.2.
Mozgás és tánc:
—
kísérlet összehangolt
táncos vagy mozgásos improvizáció megteremtésére.
3. Alkotótevékenység
3.1.
Dráma:
—
jelenet, konfliktus,
dialógus, monológ, típus, egyénítés, ellentét és párhuzam felismerése
különféle dramatikus tevékenységek során;
—
közös dramatizálás
alkalmazása dramatikus tevékenység során;
—
a feszültségteremtés
eszközei, helye, módszerei;
—
alkotó jellegű
részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint nyilvánosság
(elsősorban saját közösség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban.
3.2.
Mozgás és tánc:
—
differenciáltabb
táncos rögtönzés a tanult tánc-, mozgás- vagy néptánc-stílusok mélyebb ismerete
által;
—
a csoport
adottságainak megfelelő improvizatív vagy koreografált mozgásos, táncos produkció
a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját
közösség) számára.
4. Befogadás, értelmezés
4.1.
Dráma:
—
különböző kultúrák
mítoszai, mondái, egyes klasszikus irodalmi alkotások;
—
színház- és
drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése (néhány alkotó portréja,
néhány nagyobb színháztörténeti korszak, a kortárs művészet alkotásai stb.);
—
színházi előadás
megtekintése és beszélgetés a látottakról.
4.2.
Mozgás és tánc:
— alapvető tánctípusok, illetve
kísérőzenéjük azonosítása, a megismert táncstílusok, táncrendek és mozgás- vagy
mozgásszínházi formák megkülönböztetése;
—
ismerkedés a
táncillemmel, a naptári ünnepekhez kapcsolódó (helyi) népszokásokkal;
—
hagyományismeret.
9–12. évfolyam
1. Érzékelés, kifejezőképesség
1.1.
Dráma:
—
szándékos és tudatos nyelvi
választások, kifejezésmódok (stílus, karakter, státus vagy érzelem nyelvi
kifejezése);
—
a különféle vizuális,
nyelvi kommunikációs, metaforikus kifejezőeszközök és a megismert dramatikus
eszköztár önálló, tudatos és célszerű felhasználása dramatikus és színházas
tevékenységben;
—
célirányos
helyzetértékelési és döntési képesség;
—
az együttes
tevékenység élményének örömteli átélése, tartalmi szintjeinek tudatosítása;
—
közösen létrehozott,
megosztani kívánt gondolatok, élmények közvetítése és közlése színházas
munkában;
—
mozgásos kommunikáció:
absztrahált mozgások, stílusgyakorlatok, jellemábrázolás, fogalmak, hangulatok
kifejezése.
1.2.
Mozgás és tánc:
—
mozgásfolyamatok
alkotó felépítése;
—
rövid etűdépítés,
elemi koreográfia.
2. Együttműködés, kapcsolati kultúra
2.2.
Dráma:
—
összehangolt együttes
tevékenység bármely drámás, mozgásos vagy színházi munkában;
—
belső irányítású
feladatelosztás tervező, szervező és kivitelező tevékenység során;
—
önálló vélemény
kialakítása és megfogalmazása, mások véleményének tiszteletben tartása;
—
drámamunkák csoportos
elemző megbeszélése, értékelése;
—
színházas munkák
együttes élményének megélése.
2.2.
Mozgás és tánc:
—
koreográfia
elsajátítása egyéni vagy közös alkotómunka során.
3. Alkotótevékenység:
3.1.
Dráma:
—
sűrítés, variáció, fokozás,
késleltetés, státushelyzet alkalmazása a különféle dramatikus tevékenységek
során;
—
improvizációk mozgásos
és szöveges formákban, eltérő feltételekhez igazodva, különböző dramatikus
tevékenységek során;
—
produkciós munka
(egyéni vagy közös daléneklés, versek, drámai művek vagy epikai művek egyéni
vagy csoportos előadása, szerkesztett játékok stb. összeállítása és
színrevitele);
—
egyéb produkciós
munkában – szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, képi rögzítés – való
közreműködés;
—
mozgásos előadások létrehozása
és bemutatása zene, szituáció, téma, szöveg vagy vizuális elemek
alkalmazásával, felhasználásával.
3.2.
Mozgás és tánc:
—
bonyolultabb és
kifinomultabb táncos rögtönzés, a tanult mozgások határozott megkülönböztetése,
illetve összefűzési lehetőségeinek ismerete;
—
a csoport mozgásos,
táncos (néptáncos) ismeretein alapuló és gyakorlatának megfelelő együttes
koreográfia vagy improvizáció létrehozásában való aktív alkotó közreműködés,
vagy egyéb produkciós munkában – szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia,
képi rögzítés – való közreműködés.
4. Befogadás, értelmezés
4.1.
Dráma:
Színház- és drámatörténeti ismeretek:
— az ókori színház és dráma;
— az angol reneszánsz színház és dráma;
— a francia klasszicista színház és dráma;
— a XIX–XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása;
— a modern polgári dráma és színház néhány alkotása;
— a XX. század egyes meghatározó színházi irányzatai,
alkotói, jelentős drámaírói;
— napjaink egy-két fontos színházi irányzata és a kortárs
drámairodalom néhány alkotása;
— egyes kortárs művészi megfogalmazásmódok
nyelvi/kommunikációs/formai sajátosságai.
Színház- és drámaelméleti ismeretek:
— a drámai műnem sajátosságai;
— egyes drámaszerkezetek;
— dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak;
— a színházművészet összművészeti sajátosságai;
— színházi szakmák;
—
egyes színházi műfajok
ismerete (rituális játék, tragédia, komédia, realista színjáték, bábjáték,
zenés színházi műfajok stb.).
Drámajátékos ismeretek:
— az alkalmazott tevékenységek különböző fajtái, eszköztára,
alkalmazásuk célja;
— különböző összetételű közösségek drámajátékainak
módszertani és eszköztárbeli különbségei (család, kortárscsoportok, vegyes
korosztályú közösségek stb.);
— a játszó ember kettős tudatának működése;
— látott színházi előadások elemző/értelmező/összehasonlító
vizsgálata.
4.2. Mozgás és tánc:
—
közösségi mozgásos,
táncos alkalmak szervezése;
—
tánc- és
mozgásszínházi műfajok ismerete, táncelőadás közös megtekintése és értékelése.
A vizuális kultúra tanításának célja: hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magában foglalja a vizuális jelenségek, közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, illetve különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.
A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek.
1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása 1.2. Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás 1.3. Kommunikációs képességek 2. Kreativitás 2.1. Alkotóképesség 2.2. Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás |
1. Megismerő- és befogadóképesség
1.1. Közvetlen
tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása
A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése; a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatának tudatosítása. Szükséges kialakítani a látvány élvezetének képességét, fontos továbbá a kéz intelligenciájának működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő fejlesztése.
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7–8.
évfolyam |
||
Különböző
anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tájékozódás a
lakóhelyen és annak környékén vizuális elemek alapján. Műalkotások, természeti
látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és
kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Szabadkézi rajzolás, festés. |
Jelenségek
megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése
céljából. Az azonosságok és
különbözőségek tudatosítása az érzékelhető tulajdonságok alapján. Egyszerű téri helyzetek
leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban. Ismert útvonal rajzának
elkészítése. Mozgásélmények
megjelenítése. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Egyszerű kéziszerszámok
(művészeti és modellező eszközök) használata. Különböző
festőtechnikák kipróbálása. |
Látványok,
jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló
kiválasztása. Tájékozódás ismeretlen
városi környezetben. Tájékozódás térkép segítségével. Látvány képi, szobrászi
eszközökkel történő megjelenítése. Formák helyes arányviszonyainak
elemzése, megítélése. Mozgások megfigyelése,
megjelenítése. A kifejezés, közlés
különböző rajzi technikáinak használata. Kézműves technikák
munkafolyamatainak kipróbálása. |
Műalkotások,
építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és ábrázolásban.
Műalkotások kompozíciójának elemzése. Új technikák
kipróbálása, a technika nyújtotta lehetőségek számbavétele. Makettek, modellek
konstruálása. Saját munkák, gyűjtések
felhasználása az elektronikus képalakítás során. |
1.2.
Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás
Átfogó cél a tanulók segítése abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magas szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni. A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség- és képességfejlesztés gyakorlóterepeit. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran fedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során a komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Megadott
szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző
tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása. Tárgyak, műalkotások
csoportosítása különböző szempontok alapján. Elemző beszélgetés
műalkotásokról. Vizuális jelek és
jelképek alkotó használata. Képek, látványok,
események leírása, a leírás alapján kép készítése. |
Különböző
mozgások vizuális rögzítése, síkbeli, térbeli megjelenítése. Tárgyakkal,
jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. A közvetlen
környezetben található tárgyakon a forma és a rendeltetés kapcsolatának
elemzése. Önálló kérdések megfogalmazása
a tárgyalt témával kapcsolatban. Rajzos és írásos válasz
szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Képek, látványok, események
leírása, a leírás alapján kép készítése. Ismerkedés egyszerű
kifejező- és tárgykészítő technikákkal. |
Ábra
alapján téri helyzet rekonstruálása. Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek
pontos ábrázolása. Tárgyak, jelenségek
megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése. Szabadkézi rajzvázlatok
készítése. Időbeni folyamatok képi
tagolása, értelmezhető megjelenítése. Reklámok képi eszközeinek
elemzése. Műelemzés a formai
jegyek alapján. A művészettörténeti
korszakok stílusjegyeinek vizsgálata. A tanári előadás önálló
jegyzetelése. |
Párhuzamok
keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes
alkotásai között. Összehasonlító
tárgyelemzés (pl.: különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó
tárgyainak összehasonlítása). Összehasonlító műelemzés. Gyűjtött információ- és
képanyagból írásos összefoglaló készítése, következtetések levonása. Önálló témakutatás. A vizuális művészeti
alkotások csoportosítása, műfaji besorolása. A legkiemelkedőbb műalkotások,
művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése. Tájékozódás valamely
Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések
figyelembevételével. Szakkifejezések alkalmazása. Kortárs művészeti
alkotások elemző feldolgozása. |
1.3. Kommunikációs
képességek
A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, tónus, szín, forma stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése. Az emberi gesztusok értelmezése. |
A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok
értelmezése, alkotó használata. Képi
utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. Fényképek,
újságképek, reklámképek csoportosítása, olvasása, értelmezése. |
Nem vizuális természetű információk (a népesség
összetétele, családfa stb.) érzékletes, képi megfogalmazása diagramokban,
grafikonokon. A
sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemei (vonal, sík, forma,
szín) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban. A
vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. Látványok,
képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban és írásban. |
Egyszerű feliratok készítése. Az
alapvető térábrázolási módok célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása. A
tömegkommunikáció formáinak csoportosítása. A
technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése. Vizuális
reklámok elemzése. |
2. Kreativitás
2.1. Alkotóképesség
A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása. Mindez egyúttal segíti a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotótevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális
megjelenítése. Átélt,
elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Dramatizált
történet előadása közösen készített bábokkal. Új
technikák kipróbálása. |
Szabad asszociációs játékok. Hang
és kép együttes alkalmazása (például árnyjátékokban). Reflektálás
irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban. Egyszerű
tárgy létrehozása. Tervvázlatok
készítése. Felületek
dekoratív kialakítása. |
Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a
művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek,
technikák alkalmazásával. Egy
tárgy más funkcióra történő átalakítása. Tárgytervezői
feladatoknál természeti előképek alkalmazása. |
Belső terek különböző funkciókra történő önálló
átrendezése. Egyszerű
tárgyak tervezése, a célszerűség, illetve az esztétikai szempontok érvényre
juttatásával. Kísérletezés
új anyagokkal, technikákkal. Különböző
esztétikai minőségek alkalmazása képi, plasztikai megjelenítésben. |
2.2. Problémamegoldó
képesség
A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
A kapott feladatok irányított és önálló
értelmezése. Bizonyos
munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok
önálló megoldása. |
A gyakorlati feladatok önálló előkészítése,
megoldása. Rögtönzött
eszközök készítése. A
gazdaságos anyaghasználat gyakorlása. |
Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása. A
felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése. A
megfelelő megoldás kiválasztása, megvalósítása. Máshol
látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező
szándékú alkotásokban. |
A kapott feladat újrafogalmazása. A
problémamegoldás menetének megtervezése. A
megoldási lehetőségek, feltételek felmérése. A
választás indoklása. Munkafolyamatok
ésszerű, gazdaságos sorrendjének kialakítása. A
problémamegoldás folyamatának dokumentálása. A
folyamat elemzése, értékelése. |
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás
A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre
juttatása az alkotótevékenységekben. |
Személyes preferenciák tudatosítása. Saját
képességek számbavétele. Saját
és mások munkájának összehasonlítása, értékelése tanári segítséggel. Páros
munkák. |
Saját és mások alkotásának értékelése. Saját
értékek számbavétele. Önkritika. Együttműködés
csoportmunkában. |
Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre
juttatása az alkotótevékenységekben. Műalkotások elemzése során saját vélemény árnyalt
megfogalmazása. A
személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Vonzónak
talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálása. Saját
alkotófolyamatban a jó és a rossz döntések elemzése. Saját
és mások munkájának elemzése, értékelése. |
1–4. évfolyam
1. Vizuális nyelv és technikák
— A vizuális nyelv alapvető elemeinek: pont, vonal (vonalfajták, vonalvastagság), forma (nyílt-zárt, szabályos-szabálytalan, egyszerű-összetett, sík-testes), tónus (sötét-világos), szín (alapszínek, fő- és mellékszínek) és egymáshoz való viszonyuk (téri helyzetek, arányok, fényviszonyok, színminőségek) használata és megkülönböztetése.
— Képi elemek komponált megjelenítése és a kompozíciós elvek pontos megkülönböztetése.
— Legalább két-két grafikai és színes technika alkalmazása, mintázás, anyagalakítás egyszerű anyagokból és eszközökkel, egyszerű nyomatkészítés, konstruálás, modellezés.
2. Kifejezés, képzőművészet
Alkotótevékenység
— Átélt élmények, hallott, látott vagy elképzelt történetek vizuális megjelenítése síkban, térben és időben.
— Önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel: verbálisan, vizuálisan, gesztussal.
Befogadó tevékenység
— Művészeti ágak: zene, irodalom, tánc, képzőművészet, design; a képzőművészet ágai: grafika, festészet, szobrászat, építészet, időbeli alkotások legfontosabb megkülönböztető jegyeinek ismerete.
— Művészeti alkotások, saját munkák, vizuális jelenségek leírása, elemzése, összehasonlítása: téma, formák, színhatás, szereplők, elrendezés/kompozíció szerint.
3. Vizuális kommunikáció
Alkotótevékenység
— Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép tervezése.
— Folyamat, mozgás megjelenítése egyszerű eszközökkel: folyamatábra, fázisrajz.
Befogadó tevékenység
— A nonverbális kommunikációs közlési és kifejezési eszközök értelmezése.
— A vizuális hatáskeltés eszközeinek ismerete.
— A technikai képalkotás: fényképezés, film jelentőségének ismerete.
4. Tárgy- és környezetkultúra
Alkotótevékenység
— Építmény makettjének elkészítése, környezetalakítás egyszerű eszközökkel.
— Egyszerű tárgykészítés.
Befogadó tevékenység
— A közvetlen környezet épületeinek, tárgyainak megfigyelése, leírása, elemzése: funkció, anyaghasználat és formaalakítás szerint.
— A környezettudatosság lehetőségeinek ismerete a vizuális kultúrában.
— Kiállítás- és múzeumlátogatás, a múzeumok szerepének ismerete közvetlen tapasztalatok alapján.
— A népi tárgykultúra legjellemzőbb példáinak ismerete és elemzése.
— A legfontosabb nemzeti szimbólumok felismerése (nemzeti színek, nemzeti címer, országzászló, Országház, Szent Korona).
5–8. évfolyam
1. Vizuális nyelv és technikák
— A vizuális nyelv alapelemeinek és azok egymáshoz való viszonyának kifejező és közlő szerepének (figyelemfelkeltő, figyelemvezető, kiemelő és nyugtató hatásának) tudatos használata és pontos értelmezése.
— Vizuális minőségek: szín, tónus, textúra, faktúra megkülönböztetése verbálisan és vizuálisan.
— Színtani alapok használata és ismerete: színkör, telítettség, árnyalat, színharmónia, színkontrasztok.
— Formaredukció használata és ismerete: stilizált, absztrakt forma.
— Célnak megfelelő kompozíció használata és ismerete.
— A tér leképezési módjainak (vetület, axonometria, perspektíva) használata és ismerete.
— Legalább négy különböző grafikai és színes technika használata alkotótevékenység során; tárgyalakítás szabad anyaghasználattal, modell- és makettkészítés; kollázs, montázs készítése; legalább egy kézműves technika alkalmazása; fotózás. A technikák legfontosabb jegyeinek felismerése: grafikai eljárások; festészeti eljárások; szobrászati technikák; kézműves technikák; digitális képalkotás.
2. Kifejezés, képzőművészet
Alkotótevékenység
— Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel.
— Modellek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és színviszonyainak megfigyelése és ábrázolása különböző ábrázolási rendszerekben.
Befogadó tevékenység
— A vizuális közlés köznapi és művészi formáinak megkülönböztető ismerete.
— A képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete.
— A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és -irányzatok elemi ismerete jellemző alkotásain keresztül: ősművészet, ókori Kelet, görög és római művészet; bizánci művészet, honfoglalás kora, romanika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus és romantika, realizmus és impresszionizmus, XIX–XX. század fordulójának irányzatai, XX. századi modern művészet, kortárs művészet.
— A múzeumok (közgyűjtemények) látogatása, rendeltetésének, szerepének ismerete.
3. Vizuális kommunikáció
Alkotótevékenység
— Bonyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: embléma, címer, logó, magyarázó-értelmező ábra tervezése.
— Idő- és térbeli változások megjelenítése képsorozatokkal: képregény, képes forgatókönyv, fotósorozat.
— Kép és szöveg együttes alkalmazása többféle céllal: plakát-, borítóterv.
Befogadó tevékenység
— A mindennapi élet vizuális kommunikációs jelzéseinek és tömörített képi közléseinek: tiltás, kijelölés, utasítás, figyelemfelhívás pontos megkülönböztetése és értelmezése.
— Magyarázó rajz, képes használati utasítás, grafikon, diagram pontos értelmezése.
— A reklám hatásmechanizmusának elemzése.
— A technikai képalkotás lehetőségeinek (fényképezés, film) ismerete és megértése.
— Mozgóképi kifejezőeszközök: megvilágítás, kameramozgás, plánozás, színhatás vizuális értelmezése.
4. Tárgy és környezetkultúra
Alkotótevékenység
— Egyszerű tárgyak tervezése, áttervezése és modellezése.
— Egyszerű tértervezés és téralakítás különböző eszközökkel.
Befogadó tevékenység
— A környezettudatosság lehetőségeinek ismerete, elemzése és értelmezése.
— Az építészet legfontosabb alátámasztó és térlefedő lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek összegző ismerete.
— A lakás-, lakókörnyezet-tervezés legfontosabb szempontjainak ismerete, elemzése.
— Történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve a modern társadalmak tárgyi környezetének leírása, elemzése példák alapján.
— Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességeinek, viseletének és kézműves tevékenységének elemzése.
— A legfontosabb szimbolikus nemzeti tárgyak, épületek ismerete.
9–12. évfolyam
1. Vizuális nyelv és technikák
— A képi-plasztikai, a verbális, a zenei kifejezés hasonlóságainak és különbségeinek ismerete.
— A vizuális nyelv eszközeinek komplex értelmezése és használata különböző kontextusban.
— Összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés tudatos alkalmazása és felismerése.
— A formaredukció felismerése és kreatív, önálló felhasználása.
— Kompozíciós elvek tudatos alkalmazása és értelmezése.
— Térábrázolási módok: vetületi ábrázolás, axonometria, perspektíva/látszati ábrázolás (vonaltávlat, levegőtávlat) közlési szándéknak megfelelő alkalmazása és lényegének ismerete.
— Legalább négy különböző grafikai és színes technika használata alkotótevékenység során; tárgyalakítás szabad anyaghasználattal, modell- és makettkészítés; kollázs, montázs készítése; legalább egy kézműves technika alkalmazása; legalább egy digitális képalkotó technika alkalmazása. A technikák legfontosabb jegyeinek felismerése: grafikai eljárások; festészeti eljárások; szobrászati technikák; kézműves technikák; digitális képalkotás.
2. Kifejezés, képzőművészet
Alkotótevékenység
— Élmények, elvont gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése.
— Művészeti (zenei, irodalmi) élmények asszociációkra épülő vizuális feldolgozása.
— Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak nézőpontnak megfelelő ábrázolása különböző eszközökkel.
— Rekonstrukciós rajzok készítése a tanult ábrázolási rendszerekben.
Befogadó tevékenység
— A képzőművészet és más művészeti ágak kapcsolatának értelmezése.
— A művészet stíluskorszakait, -irányzatait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások felismerése, jelentőségének megértése.
— Műfajnak, témának megfelelő műelemző módszerek: ikonográfia, stílustörténet, forma-tartalom alkalmazása.
— Tematikus ábrázolások: az ember-, a tér- és a mozgásábrázolás legfontosabb változásainak elemzése.
— Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális jellemzőinek összehasonlítása.
— A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és -irányzatok legfontosabb jellemzőinek összegző ismerete: őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, avantgárd irányzatok (fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus), absztrakt irányzatok (absztrakt expresszionizmus, kinetikus művészet, op-art), pop-art, akcióművészet (happening), hiperrealizmus, minimal art, land art, konceptuális művészet, transzavantgárd/posztmodern (videoművészet, intermediális művészet egy-egy jellegzetes műve).
— Esztétikai minőségek megalapozott értékelése.
— Legalább egy magyar múzeum, illetve egy kortársgyűjtemény látogatása, profiljának és néhány fontos darabjának elemző ismerete.
3. Vizuális kommunikáció
Alkotótevékenység
— Összetett vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.
— Vizuális közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében, különböző eszközökkel.
— Egyszerű mozgóképi közlés tervezése: képes forgatókönyv/storyboard.
— Komplex vizuális vagy audiovizuális közlés (kép, fény, hang, mozgás) tervezése.
Befogadó tevékenység
— A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és értelmezése.
— A technikai képalkotás: fotó, mozgókép műtípusainak ismerete és megértése.
— Mozgóképi kifejezés eszközeinek: megvilágítás, kameramozgás, képkivágás, montázs ismerete és elemzése.
4. Tárgy és környezetkultúra
Alkotótevékenység
— Tárgytervezés megadott szempontok alapján.
— Egyszerű téralakítás, környezet felmérése és adott célnak megfelelő áttervezése.
— A tervező folyamat dokumentálása képpel és szöveggel.
Befogadó tevékenység
— Az építészet fejlődésének összegző ismerete és összehasonlító elemzése a modern, kortárs építészet irányzatainak példáival.
— Történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve modern társadalmak tárgyi környezetének elemzése többféle szempont alapján.
— A formatervezés (design) és a fogyasztói szokások összefüggéseinek ismerete és elemzése.
— Divat (öltözködés, személyes tárgyak) fogalmának értelmezése és elemzése.
— Legalább két néprajzi tájegység ismerete a Kárpát-medencében.
— A környezet- és a műemlékvédelem vizuális kultúrában betöltött szerepének ismerete.
A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, különös tekintettel a mozgóképi szövegértés fejlesztésére, a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárására. Olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók tájékozódni és választani tudjanak a hagyományos és az új médiumok teremtette nyilvánosságában, esélyt adva arra, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A médiademokrácia felelős állampolgárainak médiaműveltséggel (is) rendelkezniük kell.
A műveltségterület tartalmi elemei és fejlesztési céljai között egyaránt szerepelnek művészetpedagógiai, kommunikációs, társadalomismereti, illetve az anyanyelvi kultúrával kapcsolatos összetevők.
A kritikai médiatudatosság fejlesztésében – összhangban a gyermekvédelem, az értékelvű pedagógia és a médiaműveltség fejlesztésére vonatkozó európa uniós ajánlásokkal – kitüntetett szerepet játszik:
— a közvetlen tapasztalat és a technikai reprodukciók virtuális világának megkülönböztetése;
— az értékhordozó audiovizuális művek, különösen az európai és a magyar filmművészet alkotásainak megismerése, a hazai audiovizuális kulturális örökség védelme;
— a kritikai képesség fejlesztése az egyes médiaszövegek és a médiarendszer egésze működésére, szabályozására vonatkozóan, a médiatartalmak tudatos megválasztása;
— a kereskedelmi kommunikációval, a reklámozással kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep kialakítása;
— az online kommunikációban való tudatos és kreatív részvétel;
— az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása;
— a közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelősség, a tájékozottság fejlesztése.
E célok az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tevékenység-központú, kreatív médiapedagógia eszközeivel érhetők el, élménygazdag helyzetekben, játékos, alkotó vagy a disputamódszerre épülő feladatokkal, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatokkal.
1.
Olvasás és szövegértés, elemzés 2.
Ismeretszerzés 3.
Kommunikáció 4.
Kritikai gondolkodás |
1. Olvasás, szövegértés, elemzés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
Az olvasási készség és a szókincs fejlesztése médiaszövegekkel. Médiaszövegek
felidézése. A
médiatartalmak valóságstátusának megértése. Egyszerű
helyszín- és idő-, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése,
megfigyelése. Az
emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, televíziós
műsorokban. |
A média különféle funkcióinak felismerése. Mozgóképi
szövegek felidézése, a mozgóképi memória működtetése. A
médiaszövegek nyelvi természetének tudatosítása, az elbeszélés és
jelentésalkotás elemi eszközeinek felismerése: –
az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken,
illetve a televíziós műsorokban, azonosságok, eltérések; –
adott szöveg fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése,
felismerése; –
összetettebb tér- és idő, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok
felismerése. |
A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji
keretek, a műsortípusok felismerése, az ezeket szolgáló audiovizuális
kifejezési eszközök azonosítása. Az
elbeszélés szerzői és műfaji lehetőségeinek tanulmányozása klasszikus és
kortárs filmalkotások példáján. Intertextualitás
felismerése. Azonos
események eltérő médiareprezentációinak összevetése. |
|
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi
kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban. Sztereotípiák
és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb
(teret és időt formáló) képkapcsolatok, kép- és hangkapcsolatok értelmezése
élőszóban és írásban. |
A filmelbeszélés eszközrendszere. Mozgóképi
szövegkörnyezetben megfigyelt asszociatív-intellektuális képkapcsolatok,
státusjátékok értelmezése élőszóban és írásban. Nem
lineáris szövegformák elemzése. Sztereotípiák
és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Azonos
események eltérő médiareprezentációinak összevetése. Médiaszövegek értelmezése alapján feltevések,
állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő
(szerző, médiaintézmény) szándékairól. |
2. Ismeretszerzés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
A médiumok jelenlétének és befolyásának
tudatosítása a mindennapi környezetben. Ismerkedés
a médiaszövegek előállítását jellemző sajátos tevékenységformákkal. Az
audiovizuális szövegek, műsorok előállításával, nyelvi jellemzőivel,
közvetítésével, befogadásával és értelmezésével kapcsolatos tapasztalatok
megbeszélése. A
biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismeretek szerzése. |
A médiaeszközök használatának alapszintű
elsajátítása. A
kommunikáció és a nyilvánosság története legfontosabb mozzanatainak
megismerése. A
mediatizált nyilvánosságot jellemző fontosabb tények megismerése. A
média működésével kapcsolatos tények, anyagok gyűjtése keresőprogram
használatával. A
biztonságos internethasználat szempontjainak tudatosítása. |
A tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot
jellemző tények, modellek megismerése. Az
audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi jellemzőit,
közvetítését és értelmezését leíró fontosabb fogalmak és alapvető
összefüggések elsajátítása. Információforrások
szűrése szempontjainak elsajátítása, gyakorlása. |
3. Kommunikáció
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a
közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Elemi
mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, alkalmazása: mozgóképolvasás/írás. Egyszerű
(időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő
megjelenítése, tagolása. Egyszerű
animáció (pl.: tárgyanimáció) felhasználása a saját történetek elmesélésében. Ismerkedés
a hálózati kommunikációval. |
A mozgókép jelrendszere, kifejező eszközei
életkornak megfelelő szintű felismerése és alkalmazása audiovizuális szövegek
olvasása és létrehozása során. Átélt,
elképzelt vagy hallott egyszerűbb események mozgóképi megjelenítésének
megtervezése, esetleg kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (például
story-board, animáció, interjú). Ismerkedés
az animáció eszközeivel. Részvétel
a hálózati kommunikációban. |
Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése
és alkalmazása (mozgóképírás/olvasás). Összetettebb
(időben és térben elkülönülő) cselekmények megjelenítése, tagolása. Átélt,
elképzelt, hallott esemény mozgóképi vagy más médiaszöveggel történő
megjelenítésének megtervezése, kivitelezése egyszerű eszközökkel. Részvétel
a lokális nyilvánosságban az etikus magatartási normák figyelembevételével,
a magánszféra védelmének, az információs önrendelkezés jogának és a közösség
érdekeinek megjelenítésére vonatkozó szempontok tudatosításával. Az
e-szolgáltatások (pl.: e-kereskedelem, e-bankolás, e-igazgatás)
igénybevétele a szerzői és személyiségi jogi normák ismeretében. |
4. Kritikai gondolkodás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
A saját médiafogyasztási szokások tanulmányozása,
erre alapozott játék, mű- és műsorválasztás. Az
életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő
beszélgetés a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média
szerepéről, működésmódjáról, különösen: –
a reklámok szerepéről, használatáról; –
a mediális információforrások hitelességéről. |
A közönség médiafogyasztási szokásainak kritikus
megfigyelésére alapozott tudatos mű- és műsorválasztás. A
lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. Az
életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő vita a
média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi
szerepéről, működésmódjáról, különösen: –
a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről; –
a normaszegések (pl.: nyílt vagy kódolt rasszizmus, médiaerőszak,
testkép normák) megjelenéséről; –
a médiafinanszírozással összefüggő kérdésekről; –
a médiatechnológiai folyamatokról, konvergenciáról; –
a saját tartalmak közzétételéről, a személyes adatok védelméről. Önálló
kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban, érvek gyűjtése a
feltevések mellett és ellen. |
A médiaszöveg befogadásának tanulmányozása. A
lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből, tartalmi kivonat és
headline készítése. Médiáról,
médiajelenségekről szóló publicisztika, vitaműsor, internetes elemzés
értelmezése, megvitatása. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával
kapcsolatban. Az
életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő
érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről,
működésmódjáról, különösen: –
a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről; –
a normaszegések (pl.: nyílt vagy kódolt rasszizmus, szegénység,
öncélú szexualitás) reprezentációjáról; –
a médiabefolyásolásról, manipulációról, az üzleti és politikai
hatalom és a média viszonyáról; –
a médiatechnológiai folyamatokról, konvergenciáról; –
a saját tartalmak közzétételéről, az erkölcsi és jogi normák
alkalmazásáról; –
a médiára vonatkozó szabályozás elveinek és gyakorlatának
problémáiról. Önálló
esettanulmány készítése a médiahasználat és -hatás tárgykörében. Érvek
gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Ellenérvek gyűjtése a tárgyhoz
tartozó, mások által meghatározott, különböző álláspontok cáfolatára. A
művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások
tudatos kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szövegalkotási
gyakorlatok. A
korosztály sajátosságainak megfelelő, rövid, árnyalt és pontos fogalmazásra
törekvő médiaszövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. |
1–4. évfolyam
— Az
egyes médiumok (nyomtatott sajtó, film, televízió, rádió, hálózati
kommunikáció) néhány jellemzője. Műfajok, szövegtípusok. Kapcsolatteremtés a
hagyományos és az új médiában.
— A megjelenítés verbális és vizuális lehetőségei. A tér-időszervezés elemi eszközeinek felismerése, a verbális és a vizuális nyelv összehasonlítására és használatuk tudatosítására. Egyszerű történetek átfordítása különböző médiumokra a rajz, az írás és a szerepjáték eszközeivel. Kapcsolatteremtés, véleménynyilvánítás, önkifejezés az online kommunikációban.
— A kép- és hangrögzítő eszközök használatának elemi technikái. Egyszerű képsorozat, hanganyag tervezése, kivitelezése, meseszerkesztés.
— Valóság, képzelet, fikció. A médiavalóság mint konstruált világ. Közvetlen és közvetített tapasztalat.
— Tájékozódás a világhálón. Online közösségek, a kialakult szokások értelme. A médiahasználattal kapcsolatos kockázatok, problémák tudatosítása. A biztonságos internethasználat segítése.
— Ismerkedés médiaszövegekkel: a korosztálynak szóló alkotásokkal – különös tekintettel a mesére és az animációra –, filmekkel, fotókkal, hangzóanyagokkal, újságokkal, filmes plakátokkal, gyermekbarát weblapokkal, televíziós műsorokkal, reklámokkal. Szövegtípusok és rendeltetésük megkülönböztetése, az elemi hatásmechanizmusok tudatosítása, kreatív feldolgozása.
3. Megfigyelt jelenségek, főbb összefüggések
— A médiaeszközök és szövegek tömeges jelenléte átalakítja környezetünket.
— Tájékozódásunkat, választásainkat segítik a médiumok, azonban kritikátlan használatuk kártékony befolyást gyakorolhat a személyiség fejlődésére.
— A médiumokhoz való hozzáférés korlátozott.
— A médiaszövegek mindig konstruáltak.
— A médiából nyert információk hitelessége nem magától értetődő.
— A filmekben észlelt idő és tér nem azonos a leképezett események idejével és terével.
5–8. évfolyam
— A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az ábrázolás legfontosabb eszközei, ezek hatásmechanizmusa művek példáján és játékos gyakorlatokon keresztül. A történet felépítése. A tér-időszervezés néhány jellegzetes eszköze.
— Verbális tartalmak képi vagy audiovizuális adaptációja; a kifejező eszközök tudatosítása a médiaszöveg értelmének megváltoztatásával járó beavatkozásokkal.
—
Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott
és az online felületek összehasonlítása.
— Ismerkedés a korosztálynak kínált művekkel, műsorokkal; szerkezetük, kifejezésmódjuk elemzése, összehasonlítása. Hagyományos és új médiaműfajok.
— A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. Önreprezentáció megtervezése. Anyaggyűjtés, audiovizuális szöveg létrehozása online források alapján. A hitelesség kérdése.
— A kommunikáció történetének alapfordulatai: írás, nyomtatás, távközlés és képrögzítés, internet és hálózati kommunikáció.
— A médiatartalom létrehozásának szereplői, a médiaszöveg megalkotásának célja, az alkotói szándék, célcsoportok.
— Médiahasználati szokások: a média közönsége és az interaktivitás lehetőségei. Az internetes és mobilkommunikáció főbb jellemzői, a társadalmi részvétel lehetőségei. A hálózati kommunikáció hatása az életmódra.
— Társadalmi csoportok, közéleti események ábrázolása, megjelenítése a médiában (sztereotípia, reprezentáció, tematizáció).
— A médiában megjelenő erőszak, a jelenség értelmezése és hatásának tudatosítása.
— Médiaetika: alkotók és felhasználók felelőssége az írott és elektronikus médiában. Egyének és közösségek jogai.
— Biztonságos internethasználat.
3. Megfigyelt jelenségek, főbb összefüggések
— A kommunikáció történetének meghatározó fordulópontjai az írásbeliség, a sokszorosítás, a fotografikus képrögzítés és a digitális jelkezelés.
— A tömegkommunikációban az érintkezés hagyományosan egyirányú, ez azonban módosul a technika fejlődésével és a médiahasználati szokások változásával.
— A tömegkommunikáció közönsége egyszerre kerül vásárlói és árucikk szerepbe.
— A médiahasználat általánossá válásával gyakran elmosódnak a határok a magán- és a közélet között.
— A média működésmódja a sorozatszerű szövegszerveződésnek kedvez, ez nagymértékben meghatározza a szövegek formáját, elbeszélésmódját.
— A médiában közölt tartalmak egyidejűleg többféle célt szolgálhatnak, ezek felismerése az üzenet értelmezésének része: megörökítés, tájékoztatás, a vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés.
— A médiaüzenetek értelmezése egyaránt függ a gyártótól (a média intézményrendszerétől), a szövegtől, a befogadótól és a médiakörnyezettől, amelyben a szöveg nyilvánosságra kerül.
— A népszerű vagy tömegkultúra és a szerzői vagy elitkultúra jellemzőit gyakran szembeállító, a másik kulturális beszédmódot kirekesztő módon fogalmazzák meg.
9–12. évfolyam
— A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az értelmezés legfontosabb eszközei (nézőpont, távolság, fényviszonyok, mozgás, szerepjáték, montázs), ezek hatásmechanizmusa művek példáján és gyakorlatokon keresztül.
— Nem lineáris és összetett cselekményű szövegformák felismerése, tagolása, értelmezése, létrehozása.
— Az új médiák tartalmai: hipertext, remixelt elemek. A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, fórum) és nyelvi sajtosságai. Identitások megjelenítése virtuális térben. Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok, közösségi oldalak stb. elemzése és készítése.
— Valóságábrázolás és hitelesség a médiaszövegekben.
— Ismerkedés művekkel, műsorokkal (műfajfilmek, szerzői filmek, televíziós műsorok, videojátékok és internetes tartalmak) elemzése, archetípusok vizsgálata, a hatásmechanizmusuk megértése, személyes értelmező vélemény megfogalmazása.
— Médiaszövegekről szóló írások, kritikák, elemzések, tanulmányok.
— A nyilvánosság átalakulása, a hálózati kommunikáció. A média közösségszervező funkciói.
— Tömegtájékoztatás és demokrácia: a nyilvános beszéd szabadsága és felelőssége; média és hatalom; a hír értéke. Tartalomszabályozás, cenzúra, médiatörvény. Erkölcsi normák, médiaetika.
— A médiaipar működése, a reklám hatásmechanizmusa, nézettségnövelő stratégiák, infotainment.
— Kultúra és tömegkultúra.
— Jelenségek a médiában: az erőszak (okok, hatások, kezelésük); sztárok és szenzációk; a nemi szerepek reprezentációja; virtuális valóság. Társadalmi csoportok, közéleti események ábrázolása, megjelenítése a médiában (sztereotípia, reprezentáció, tema-tizáció).
— A közösségek és az egyén az információs társadalomban. Az online életforma hatása a személyiség fejlődésére és a társas kapcsolatokra, a tanulásra, a munkavégzésre és a szabadidő eltöltésére.
3. Megfigyelt jelenségek, főbb összefüggések
— A média elsősorban nem az egyes műsorokon keresztül gyakorol hatást a befogadók tömegére, hanem a műsorfolyamban napról napra visszatérő kulturális mintázatokkal.
— A műalkotások a megjelenített események személyes azonosuláson alapuló, szabad értelmezésére ösztönöznek, a műsorok és az internetes tartalmak többsége egyszerűsíti a befogadást, és beszűkíti az értelmezési lehetőségeket.
— A média nemcsak a kommunikáció módját változtatta meg, hanem magát a társadalmat is: a kommunikáció tereit, intézményeit, a partnerek viszonyát egymáshoz, életmódjukat, időbeosztásukat, tudásukat és értékrendjüket.
— A kereskedelmi célú műsorgyártást többnyire a szórakoztatás, a néző vágyainak a kielégítése, az örömelvre építő fogyasztás határozza meg.
— A hálózati kommunikáció túlzott használata gátolhatja a tényleges jelenléten, kölcsönösségen és felelős részvételen alapuló élő kapcsolatokat.
— A fotografikus technikával rögzített kép referencialitása a digitális korban erősen csökken.
— A fikciós műfajokban az erőszak ábrázolása, az emberi méltóságot sértő helyzetek és megnyilatkozások megítélése összetett kérdés, a szövegösszefüggések értelmezését kívánja meg.
— Az egyes médiaszövegek nehezen minősíthetőek szabatos jogi kategóriákkal, ám a globális távközlési hálózatokon közvetített tartalmak közvéleményt formáló hatása és a hálózati kommunikáció szabályozási problémái különös felelősséget rónak a résztvevőkre.
— Valószerűnek azt tekintjük, ami megfelel az elfogadott ábrázolási konvencióknak.
— A filmekben a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, ezzel szemben a televíziós műsorokban a média értelmezési kereteket ad a fogyasztónak a történetjavaslatok értelmezésére.
— Stílusirányzatok: dokumentarizmus, német expresszionizmus, francia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz neorealizmus, francia új hullám, cseh új hullám, német új film, budapesti iskola.
Az információ és annak felhasználása központi szerepet foglal el a jelenkori társadalmak működésében. A megszerzéséhez, megértéséhez, feldolgozásához, alkotó alkalmazásához tartozó ismeretek, képességek elsajátítása elengedhetetlen. Az oktatási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a tanulók megismerkedhessenek az információs technológiákkal, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályaival.
Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a személyközi társas-kulturális kapcsolatokat. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel.
Az informatikai eszközök és információforrások használata veszélyeket is hordoz. A tanulóknak meg kell ismerniük az információk és a gondolkodás összefüggéseit, az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatását, valamint a túlzott használat ártalmait, továbbá az információs technológia használatának legális kereteit.
A multimédia szerepe növekszik a kommunikációban, így az írott szöveg mellett az informatika tanítása során az audiovizuális elemekkel is foglalkozni kell.
Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása esélyt ad a demokrácia erősítésére.
Az informatikaoktatás célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és a problémamegoldás tanítása. A műveltségi terület fontos feladata, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai eszközök, információforrások önálló és csoportos használatára.
Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon építenek az informatikára. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátítása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata.
1.
Az informatikai eszközök használata 2.
Alkalmazói ismeretek 2.1.
Írott és audiovizuális
dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2.
Adatkezelés, adatfeldolgozás,
információmegjelenítés 3.
Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1.
A probléma megoldásához
szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2.
Algoritmizálás és
adatmodellezés 3.3.
Egyszerűbb folyamatok
modellezése 4.
Infokommunikáció 4.1.
Információkeresés,
információközlési rendszerek 4.2.
Az információs
technológián alapuló kommunikációs formák 4.3.
Médiainformatika 5.
Az információs társadalom 5.1.
Az információkezelés jogi
és etikai vonatkozásai 5.2.
Az e-szolgáltatások
szerepe és használata 6. Könyvtári informatika |
A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Az informatikai eszközök használata
A fejlesztési feladatok meghatározása/kijelölése során nem az ösztönös, rutinszerű használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, tudatos, alkotó felhasználásán van a hangsúly.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Ismerkedés az adott informatikai környezettel. |
Adott informatikai környezet tudatos használata. |
Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. |
Az informatikai környezet tudatos alakítása. |
|
Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése, ►► |
►► a szerzett ismeretek bővítése. |
Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. |
A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül, ►► |
►► valamint a legszükségesebb perifériák bemutatása és használata. |
Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. |
A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai. |
Alkalmazások kezelésének megismerése. |
Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. |
Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. |
Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a részüket képező egyéb szolgáltatások megismerése és használata. |
|
|
Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. |
Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. |
|
|
|
Az adatok biztonságos tárolása. |
2. Alkalmazói ismeretek
A kiemelt
részterületek: szövegszerkesztés, ábra-, (fény)kép- és videoszerkesztés,
multimédia-fejlesztés, prezentáció készítése, táblázatkezelés,
adatbázis-kezelés.
2.1. Írott és
audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
A gyakorlati életben használt legfontosabb írott formátumok gépi
megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak
kialakítására.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata, ►► |
►► rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. |
Rajzos-szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. A dokumentumtípusok megismerése. |
Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. |
Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. |
Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből, ►► |
►► illetve az alapelemek készítése. Előadások, bemutatók készítése. |
Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. |
A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata, ►► |
|
|
►► alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. |
2.2. Adatkezelés,
adatfeldolgozás, információmegjelenítés
Az adatok kezelése és feldolgozása az alapja egy-egy folyamat elemzésének és a döntés-előkészítésnek. Az ezeket kezelő eszközök működésének megismerése és megértése fontos a mindennapokban való eligazodáshoz.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A környezetünkben lévő
személyek, tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése. |
Az adat szemléltetését,
értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése, ►► |
►►
eszközök, illetve módszerek megismerése, ►► |
►►eszközök
kezelése. |
Adatok csoportosítása,
értelmezése, ►► |
►►
táblázatba rendezése, |
►► azok
grafikus ábrázolása, következtetések levonása, ►► |
►►
statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. |
Néhány közhasznú
információforrás megismerése, ►► |
►►
használata. |
Adatbázisokból való
információszerzés módjainak megismerése. |
Adatbázisokból,
számítógépes hálózatból való információszerzés megismerése. |
|
Adatkeresés digitális
tudásbázis-rendszerben (SDT), ►► |
►► a
megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása. |
Adatok tárolásához szükséges
egyszerű adatbázis kialakítása. |
|
Térképhasználati
ismeretek alapozása, ►► |
►► keresése
az interneten. |
Térinformatikai
alapismeretek. |
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
Természeti és társadalmi környezetünk megértéséhez modelleket alkotunk, e modelleket pedig számítógéppel is létrehozhatjuk és vizsgálhatjuk. Adatstruktúrákkal dolgozunk, tevékenységsorozatokat, kommunikációs és információkeresési folyamatokat tervezünk. Cél, hogy a tanulók sajátítsák el a számítógépes problémamegoldás tervezésének és megvalósításának módszereit. Legyenek képesek kiválasztani a megoldáshoz leginkább megfelelő hardver-szoftver eszközöket. Ha a problémamegoldás során több eszközt használnak, akkor legyenek képesek megoldani a közöttük levő adatátadás feladatát.
3.1. A probléma
megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, ►► |
►► jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. |
|
|
Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismerése. |
Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. |
A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése, ►► |
►► valamint ezek komplex alkalmazása. |
Problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. |
Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában, ►► |
►► munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése. |
|
Ábra készítése teknőcgrafikával. |
A robotika alapjainak megismerése, ►► |
►► egyszerű vezérlési problémák megoldása. |
|
3.2. Algoritmizálás
és adatmodellezés
A hétköznapi tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és megfogalmazása különféle formákban.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Egyszerűbb algoritmusok
felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. |
Adott feladat
megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen,
►► |
►► a
feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, végrehajtása,
►► |
►►
algoritmusok elemzése. |
|
A problémamegoldás
során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. |
A problémamegoldáshoz szükséges
adatok és az eredmény kapcsolata, ►► |
►► megtervezése,
értelmezése. |
|
|
Elemi és összetett
adatok megkülönböztetése, kezelése, ►► |
►►
használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése. |
Egy egyszerű, automata
elvű fejlesztőrendszer használata. |
Feladatok megoldása
egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel. |
Robotvezérlési,
grafikai feladatok megoldása fejlesztőrendszerrel. |
|
3.3. Egyszerűbb
folyamatok modellezése
Modellkészítés a környezet folyamatainak tanulmányozására.
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7–8.
évfolyam |
||
A tanuló által a hétköznapokban használt modell vizsgálata eltérő paraméterekkel. |
A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. |
Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. |
Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre. |
4. Infokommunikáció
A magán, a hivatalos és a közérdekű kommunikációban való hatékony részvételhez szükséges ismerni az egyes kommunikációs formák közti különbségeket, eltérő funkcióikat, hatásaikat és technikai megvalósításuk módjait.
4.1.
Információkeresés, információközlési rendszerek
A kommunikáció alapfeltétele, hogy a célnak megfelelő információkat közlési szándékainknak megfelelően közvetítsük. A publikálás, közlés történhet többek között nyomtatásban, adatbázisok feltöltésével, információs rendszereken vagy weblapokon keresztül. A mások által közzétett információk hatékony visszakereséséhez a keresési technikák mellett fontos a pontos kérdésfeltevés és az információközlési rendszerek ismerete.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazása. |
Keresőkérdések megfogalmazása. |
Összetett keresések űrlapok segítségével. |
|
Irányított információkeresés ►► |
►► és eredményének értelmezése. |
Hatékony, céltudatos információszerzés. |
Önálló információszerzés. |
|
Információforrások irányított kiválasztása, ►► |
►► hitelességének vizsgálata, szelektálása. |
Az információk közlési
célnak megfelelő alakítása, a manipuláció felismerése. |
|
|
Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. |
A publikálás módszereinek megismerése. |
4.2. Az információs
technológián alapuló kommunikációs formák
Az infokommunikáció az informatika, a hírközlés és a média konvergenciáját, integrálódását fejezi ki.
1–4.
évfolyam |
5–8.
évfolyam |
9–12.
évfolyam |
|
5–6.
évfolyam |
7–8.
évfolyam |
||
|
Az információ küldésének és fogadásának megismerése. |
A kommunikációs modell megismerése. Infokommunikációs eszközök használata, a mobilkommunikációs eszközök megismerése. |
Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése. |
Az elterjedt infokommunikációs eszközök
lehetőségeinek és kockázatainak megismerése. |
Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Felelős magatartás az online világban. |
A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. |
Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata. |
4.3. Médiainformatika
Az elektronikus médiumok értő használata informatikai tudást feltételez. A tanulókkal meg kell ismertetni az új média lehetőségeit, a virtuális valóságot, az interaktív médiát és az elektronikus könyv használatát.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismerése. |
Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. |
A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. |
A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban. |
5. Az információs társadalom
A tanulók ismerjék meg az IKT alkalmazásával felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai és jogi kérdéseket annak érdekében, hogy a technika fejlődése és az információrobbanás hozta változások szerepét és életükre gyakorolt hatását értelmezni tudják.
5.1. Az
információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
Figyelmet kell fordítani az adatbiztonsággal, az adatmegőrzéssel, a szerzői és a személyiségi joggal kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával és az információ megbízhatóságával kapcsolatos veszélyekre.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A személyi információk és a személyes adatok fogalmának megismerése. |
Az informatikai biztonság kérdései, az adatokkal való visszaélések, veszélyek megismerése, ►► |
►► azok kivédése, a védekezés módszereinek megismerése. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. |
Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés. |
A netikett alapjainak megismerése. |
Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése. A források és saját gondolatok megkülönböztetése. |
Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Az információforrások etikus felhasználásának megismerése. |
Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. |
|
|
Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásának megismerése. |
Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése. |
5.2. Az e-szolgáltatások
szerepe és használata
Az elektronikus hivatali ügyintézés és az elektronikus vásárlás/eladás biztonságos lebonyolítási feltételeinek szempontjait és szabályait meg kell ismertetni a tanulókkal.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése. |
Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. |
Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése, ►► |
►► előnyeinek és veszélyeinek megismerése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában. |
6. Könyvtári informatika
A könyvtárak információforrásaikkal és szolgáltatásaikkal meghatározó tanulási forrásközpontjai, nyitott műhelyei a tanulásnak, tanításnak. Ennek garanciája a tanulók könyvtárhasználati műveltsége, ide értve a könyvtári információkeresési informatikai lehetőségeinek alkalmazását is.
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. |
Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. |
A lakóhelyi könyvtár eszköztárának készségszintű használata. |
A különböző információs intézmények, elektronikus könyvtárak, adatbázisok funkcióinak megismerése. |
A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása. |
A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. |
Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. |
A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak aktív felhasználása a tanulásban. |
Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai. |
A korosztálynak készült tájékoztató források biztos használata. A tanulmányi problémának megfelelő források kiválasztása. |
Kézikönyvek, ismeretterjesztő források önálló kiválasztása, felhasználása tanulmányi célokhoz. |
|
A források azonosító adatainak megállapítása. |
A forrásmegjelölés alapjainak alkalmazása, etikai vonatkozásainak megértése. |
A bibliográfia hivatkozástechnikájának alkalmazása a leggyakrabban használt dokumentumtípusok esetén. |
Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. A források alkotó felhasználása az etikai normák követésével. |
1–4. évfolyam
1. Az informatikai eszközök használata
— Alapvető informatikai eszközök
— Az interaktív kapcsolattartás eszközei a számítógép segítségével
— Készségfejlesztő számítógépes szoftverek, játékok
2. Alkalmazói ismeretek
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
— Egyszerű rajzos, szövegelemeket tartalmazó dokumentumok
— Alapvető számítógépes rajzeszközök
— Számítógépes multimédiás oktatójátékok, alkalmazások
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
— Környezetünkben lévő személyek, tárgyak jellemzői, csoportosítási szempontjai
— Információforrások, adattárak
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
— Az információközlés lehetőségei: beszéd, hang, írás, rajz, jelek
— Az algoritmus hétköznapi fogalma
— Teknőcgrafikai alapfogalmak
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
— Egyszerűbb, a hétköznapi életben előforduló algoritmusok
— Egy egyszerű automata elvű fejlesztőrendszer
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
— Egyszerűbb, a hétköznapi életben előforduló modellek
4. Infokommunikáció
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
— Az életkornak megfelelő keresési lehetőségek az információhordozókban
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
— Információ küldése és fogadása
— Az infokommunikációs eszközök lehetőségei és használatuk kockázatai
4.3. Médiainformatika
— Az informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségei
5. Az információs társadalom
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
— Egyszerű hétköznapi példák az adatbiztonságra és az adatmegőrzésre
— A személyi információk és a személyes adatok fogalma
— A netikett alapjai.
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
— A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások
6. Könyvtári informatika
— Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete
— A könyvtárak alapszolgáltatásai, a használat szabályai
— A dokumentumfajták formai, tartalmi jellemzői, különbségei, azonosító adatai
5–8. évfolyam
1. Az
informatikai eszközök használata
— A leggyakrabban használt informatikai eszközök, számítógépes perifériák
— Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés, állománykezelés
— Az informatikai-eszközválasztás szempontjai
— A számítógépes hálózatok alapszolgáltatásai
— Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásai
2. Alkalmazói ismeretek
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
— Dokumentumtípusok és a hozzájuk kapcsolódó különböző szolgáltatások: szövegműveletek, dokumentumformázás, nyelvhelyesség-ellenőrzés
— Rajzos-szöveges dokumentumok
— Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek: szöveg, rajz, hang, fénykép, animált kép, videó
— Egyszerű bemutatók, animációk
— Élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközei
— A dokumentumkészítéshez szükséges alkalmazói környezet
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
— Az adat fogalma
— Természetes és mesterséges jellemzők, alap- és származtatott adatok, csoportosított adatok
— Digitális tudásbázisok szolgáltatásai
— Az adatok rögzítését, szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök
— Táblázatos adattárolás, grafikus adatábrázolás, esztétikus adatmegjelenítés
— Adatok feldolgozását segítő egyszerűbb (számítási) műveletek
— Útvonalkeresők, térképi keresők
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
— Az algoritmus informatikai fogalma
— A problémamegoldást segítő egyszerűbb informatikai eszközök és módszerek
— Az algoritmikus gondolkodást segítő informatikai eszközök, a robotika alapfogalmai
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
— Különböző problémák megoldásához tartozó algoritmuselemek, algoritmusok
— Az algoritmikus absztrakció eszközei, algoritmus-leíró módszerek
— A lépésenkénti finomítás elve
— Az automata elvű fejlesztőrendszer alapfogalmai
— Robotvezérlési alapfogalmak
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
— A szabályozó eszközök hatásai az oktatóprogramokban
— Véletlen jelenségek modelljei
4. Infokommunikáció
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
— Az információhiány és a keresőkérdés, a keresés folyamata
— Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok
— Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok
— Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok, rendszerek
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
— A kommunikációs modell
— Az információküldés és -fogadás kommunikációs eszközei, funkciói, kiválasztási szempontjai
— Az elektronikus levelezés alapjai
— A mobilkommunikáció eszközei.
— A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikáció eszközei és formái
— A virtuális tér közlekedési szabályai
— A kommunikációs médiumok és szerepük
4.3. Médiainformatika
— Internetes portálok, szöveges és képi információforrások.
— A hagyományos médiumok modern megjelenési formái, alkalmazásai.
5. Az információs társadalom
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
— Az informatikai biztonság kérdései; az adatokkal való visszaélések, veszélyek
— Az információ hitelessége, ennek ellenőrzési lehetőségei
— Az információs és az informatikai eszközök alkalmazásának főbb etikai kérdései, viselkedési szabályai
— Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása példákkal: múlt és jelen, a várható jövő
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
— Az e-szolgáltatások szerepe a hétköznapi életben
6. Könyvtári informatika
— A könyvtártípusok és szolgáltatásaik, szerepük a tanulásban és a közhasznú tájékozódásban
— A raktári rend
— Az iskolai könyvtár eszköztára, kézikönyvtára, katalógusa
— A forrástípusok közlésmódja, információs értéke, használata
— A forráskiválasztás szempontjai
— Forrásfeldolgozás, etikai szabályok, hivatkozás
9–12. évfolyam
1. Az informatikai eszközök használata
— Az egészséges informatikai munkakörnyezet
— Digitalizáló eszközök
— Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai
— Az informatikai eszközök működésének fizikai alapjai
— A biztonságos adattárolás hardver és szoftver vonatkozásai
— A problémamegoldás hardver és szoftver eszközkészlete
2. Alkalmazói ismeretek
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
— Szöveges dokumentumok
— Nagyobb terjedelmű dokumentumok
— Különböző objektumok; élőfej, élőláb, lábjegyzet, tartalomjegyzék, töréspontok
— Stílusok a dokumentumon belül
— Körlevél
— Dokumentumok nyomtatási beállításai
— Multimédiás dokumentumok
— Grafikus adatok kezelése
— A weblapkészítés alapjai
— Dokumentumformátumok: választási alapelvek, formátumok közötti konvertálás
— A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztásának és összeépítésének elvei
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
— Nagyobb adatmennyiség tárolását, hatékony feldolgozását biztosító eszközök, módszerek
— Adatok közötti kapcsolatok
— Helyi adatbázisok, az adatbányászat alapjai
— Adattárolás adatbázisban
— Az adatok csoportosítási, grafikus ábrázolási, esztétikus megjelenítési lehetőségei
— Statisztikai adatelemzés
— Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
— A problémák megoldásához szükséges komplex informatikai eszközök, módszerek
— A problémamegoldó tevékenység tervezési és szervezési kérdései
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
— Elemi és összetett adatok, adattípusok
— Típusalgoritmusok
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
— Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek, modellalkotás egyszerű tevékenységekre
4. Infokommunikáció
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
— Információkereső stratégia és tájékoztató eszköz
— Tartalomalapú keresés, logikai kapcsolatok
— Az információk és a közlési cél
— A publikálás módszerei, szabályai
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
— Kommunikációs formák infokommunikációs eszközökkel
— Kommunikációs eszközök összekapcsolása
— A kommunikációs eszközök hatása a mindennapi életre és a társadalomra
— Viselkedési kultúra az online világban
4.3. Médiainformatika
— A hagyományostól különböző médiumok megjelenési formái, alkalmazásai
5. Az információs társadalom
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
— Adatvédelmi alapfogalmak, adatvédelmi törvény
— Szerzői jogi alapfogalmak, szerzői jogi törvény
— Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési, publikálási szabályok
— Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatása
— A globális információs társadalom
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
— Az e-ügyintézés és az e-kereskedelem jellemzői, előnyei és veszélyei
— A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák a médiában
6. Könyvtári informatika
— Az önművelés, tájékozottság, olvasottság szerepe a mindennapi életben
— Az információs intézmények funkciói, tájékoztatóeszközei (különös tekintettel a települési könyvtárra)
— A könyvtári információs rendszer szolgáltatásai
— A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága, esztétikai értéke
— A kritikus forráshasználat követelményei
Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzésére nyújt lehetőséget. Tartalmai szerepet vállal a családi életre nevelésben, testi és lelki egészség, továbbá a természettudományi és technikai kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában.
A műveltségterület célja az emberi alkotások megismertetésével, a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának növelése. Ezen belül cél az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátítása, az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása. A munkaműveletekhez kötődve a műveltségterület tartalmai fejlesztően hatnak a manuális készségek fejlődésére és az érzékelésre. A műveltségi tartalmak további célja a civilizáció tárgyi környezetének feltárása révén a felelős, környezettudatos beállítottság kialakítása, a fenntarthatóság megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.
Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület is részt vesz az iskolai egészségfejlesztésben: olyan cselekvési, tapasztalatszerzési lehetőségeket teremtve, amelyek révén a tanulók testi-lelki-szellemi egészsége kiteljesedhet, az egészség- és környezettudatos életvitel iránt elkötelezett fiatalok nevelése megerősödhet. A terület magában foglalja a családi életre való felkészülést, érintve a tudatos párválasztás, gyermekvállalás, gyermeknevelés témáját, a család életének és tevékenységének szervezését, a családon belüli mindennapi teendők ellátását, a konfliktuskezelést, illetve -megelőzést. A tanulók testi-lelki egészségét és ezt támogató életvitelét a mindennapokban hasznos ismeretek, tevékenységek körének bővítésével, a balesetmentes közlekedési ismeretek megalapozásával, a betegségek megelőzéséhez kapcsolódó tartalmak elsajátításával, a családi és közösségi kapcsolatainak tudatosításával, valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alakíthatjuk ki.
A műveltségterületben rejlő fejlesztő hatás a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten akkor érvényesül, ha a terület a fenti célok mellett a különböző tevékenységekhez kötődve fejleszti az észlelést, érzékelést, gondolkodást, cselekvést. Az egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódva az eszközök szakszerű használata, a tárgyi, épített környezet megismerése fejleszti a tanulók személyiségét. Cél, hogy a tanulók a megszerzett ismereteken keresztül rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel, gyakorlatával, fogásaival. Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület hatást gyakorol a diákok problémakezelő képességére és kreativitására.
A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, megismerése a tanulók pályaorientációját alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése a diákot segíti, hogy rátaláljon szakmai identitására, helyére a világban. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése motiválja a tanuló tudatos pályaválasztását.
Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület alapvetően a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.
1. Az emberi tevékenységek környezete 2. Pályaorientáció és a munka világa 3. Tervezés, kivitelezés, ellenőrzés 3.1. A probléma, az igény, a szükséglet felismerése, a feladat
megfogalmazása 3.2. A tevékenység információforrásainak használata 3.3. Tervezés 3.4. A kivitelezés 3.5. Ellenőrzés, értékelés 4. Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök 4.1 Rend, szabály, időbeosztás 4.2 Egészség-, környezettudatosság, takarékosság, hatékonyság |
A táblázatokban található nyilak (►►) arra utalnak, hogy az adott tevékenység a további évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Az emberi tevékenységek környezete
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az emberi tevékenység
szerepe a természeti, tárgyi és társas környezet alakításában. |
Az emberi tevékenységek
természeti, tárgyi, illetve társas környezeti feltételeinek és hatásainak
azonosítása a mindennapi életből vett példákon keresztül. |
Az emberi tevékenységek
természetes, mesterséges; társas és társadalmi környezeti feltételeinek
hatásainak felismerése, a személyes tevékenységek nem várt hatásainak
kezelési ismeretei. |
A tevékenységek, eljárások,
technológiák és a természetes környezet, mint komplex rendszer; átfogó
összefüggések, törvényszerűségek a hierarchikus viszonyok vizsgálata, megértése. |
Az érdeklődés
felkeltése, a természetes kíváncsiság fenntartása és kiterjesztése a
közvetlen környezet egészére. Tapasztalatszerzés a
környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet elemeinek
vizsgálatát, jellemzőinek megismerését célzó egyéni érdeklődés fejlesztése,
tapasztalatokkal való összekapcsolása. |
|
||
A személyes felelősség
belátása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában. Célzott
tapasztalatszerzés a környezetről, a tapasztalatok célszerű rögzítése. |
|||
Az emberi tevékenység
személyi, környezeti feltételei. |
A személyes cselekvési
lehetőségek, korlátok és szerepek felismerése a közvetlen környezet célzott
alakítása során. |
A környezet cselekvéseket
meghatározó hatásának belátása, és elfogadása, a személyes szerepek megtalálása,
kipróbálása, kötelezettségek feltárása. |
A fenntarthatóság értékének
és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet
állapotának megőrzésében, javításában. |
Kölcsönös odafigyelés,
alkalmazkodás a társakhoz a tevékenységek során. Együttműködés a
társakkal, alkalmazkodás egymáshoz, a társak segítése a közös és csoportos tevékenységekben. |
A csoport
irányításának, együttműködési szabályainak megfelelő, összehangolt
tevékenység, a konfliktusok megoldási lehetőségei, a társak segítése. |
Feladatvállalás, a
helyzetnek megfelelő aktivitás, tudatosan kialakított együttműködés, kompromisszumkészség
és felelősség a közös munkában. |
2. Pályaorientáció és a munka világa
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A személyes életből
vett tevékenységek, feladatok azonosítása, célok, eszközök, módszerek. A
társas környezetben élők tevékenységei, feladatai, munkája, munkahelyük jellemzői. |
A személyes pályatervnek,
elképzeléseknek, szükségleteknek megfelelő információszerzés. |
||
Egyszerű munkatevékenységek
szakmák megismerése játékos tevékenységek révén. |
A különböző szakmák,
munkák, munkahelyzetek modellezése, a különböző foglalkoztatási, munkán
alapuló megélhetési formák elemzése, társadalmi szerepének megismerése. A pályalehetőségek
mérlegelése és reális továbbtanulási lehetőségek. |
||
|
A környezetben
megismerhető munkatevékenységek, szakmák jellemzőinek, kapcsolódásaiknak, az
együttműködésüknek, a munkát végző személyek szerepének elemzése. Saját törekvések, személyes
vélemény megfogalmazása az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. |
A saját életpálya-lehetőségek
megítélése az eltérő környezeti, társadalmi és egyéni adottságok és szükségletek
alapján. A megélhetést biztosító
munkára való alkalmasság, képesség nélkülözhetetlen összetevői (a szaktudás,
a tanulás, a munkakultúrát alkotó személyiségjegyek), tudatosítása. |
A saját törekvések,
karriercélok megfogalmazása, értékelése, a munka, a hivatás, a magánélet
egyensúlya. Az egész életen át
tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség, a munkakultúra fontossága, az életben
boldogulást szolgáló személyiségjegyek. A munka és az aktivitás
iránti elkötelezettség, a munka társadalmi hasznossága, megbecsültsége és a
jövedelem együttes mérlegelése. |
3.Tervezés, kivitelezés, ellenőrzés
3.1. A probléma, az
igény, a szükséglet felismerése, a feladat megfogalmazása
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A személyes életből
vett problémák, szükségletek, igények felismerése. |
Az igényeknek,
szükségleteknek a gazdasági és a technikai fejlődésben, a természetre
gyakorolt hatásban betöltött szerepének értelmezése. Problémahelyzet
megfogalmazása: szükségletek, igények elemzése, a szükségletek és a
lehetőségek különbözőségének meghatározása. A lehetséges megoldásoknak, ezek hasznának,
illetve a megoldás hiányában a következmények mérlegelése, értékelése. |
A személyes és a környezetre
vonatkozó igények, szükségletek, problémák, foglalkozások, a szakmák, a
technológiák, a termelő, szolgáltató tevékenységek kapcsolódásainak átlátása,
megértése, elemzése. |
|
3.2. A tevékenység
információforrásainak használata
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az egyéni
tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk
célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott, és elektronikus
forrásokban. |
A tevékenységekhez
szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk
szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. |
A tevékenység elvégzéséhez,
a feladatok megoldásához szükséges információk önálló felkutatása,
kiválasztása adott forrásokból. |
|
A tevékenységhez
közvetlenül kapcsolódó problémák megoldásához szükséges kérdések
megfogalmazása, a szerzett információk értékelése. |
|||
A tevékenységhez
szükséges, illetve a kérdésre válaszként kapott elemi adatok, egyszerű információk
felhasználása. |
A probléma megoldásához,
a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a feltételekre, hatásokra is kiterjedő
átfogó kérdések megfogalmazása. A tevékenységhez
szükséges adatok, információk rögzítése és célszerű felhasználása. |
A tevékenységhez
kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma
megoldásához szükséges komplex tájékozódás. A kapott, illetve a
tapasztalatok útján szerzett információk rögzítése különböző formákban. |
A források körének, az
információszerzés eseti folyamatának lehetőségek szerinti meghatározása, a
saját információszerzési, kezelési gyakorlat önálló alakítása, az információk
célszerű és hatékony felhasználása. |
3.3. Tervezés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
A cél, probléma, várt
eredmény és megoldás alapján az adott produktum jellemzőinek, illetve
cselekvéssor részleteinek és összetevőinek előzetes modellezése. A tervezés szerepe,
jelentősége, kockázatai, veszélyek, akadályok felismerése, a tervező felelőssége. Az igénynek, és a
rendeltetésnek megfelelő idő, anyag, eljárás kiválasztása. Reális elképzelések,
fikciók elemzése, értékelése a cél és a megvalósíthatóság szempontjából. A kreativitás
fejlesztése, a kreativitás, a problémamegoldó tervezés öröme. A megoldásokhoz
szükséges saját készségek, tudás, munkakapacitás számbavétele, kisebb
munkacsoport együttműködésének, közös tevékenységének megtervezése. |
|||
Mintakövetéssel a
feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, a szükséges idő, anyag, munkamennyiség
becslése. |
Adott produktumhoz folyamatterv
készítése az igény, a rendeltetés, valamint a végrehajtási eljárás a
választott anyagnak, a szerkezetnek, eszközöknek, módszereknek figyelembevételével. |
Az igénynek, a rendeltetésnek,
a technológiai lehetőségeknek megfelelő produktum tervezése. A teljesítés
jellemzőinek, meghatározása. A technológiai elemek és a ráfordítások
meghatározása, összerendezése. |
3.4. A kivitelezés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Szervezés, időbeosztás,
térhasználat, rend |
|||
Egyes szakmákhoz,
foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenységek kipróbálása, megismerése játékhelyzetekben.
A tevékenységhez
használt olvasott, hallott szöveges és képi minta követéséből származó
egyszerű utasítások, tervek megértése, ábrázolása, gyakorlása. |
Egyszerű egyéni és
kollektív tevékenységek műveleti sorrendjének, időbeosztásának és térbeli
rendjének meghatározása az adott algoritmus és eljárások keretei között. |
Összetett
tevékenységek, menet közbeni, a kereteknek megfelelő alakítása, szervezése, a
feltételek, az erőforrások összerendezése. A gátló tényezők felismerése,
elhárítása. |
|
Az előírt műveleti
sorrend, időbeosztás és térbeli rend megtartása. A tevékenységhez,
kivitelezéshez, valamint az elkészítéséhez szükséges különféle formában
rendelkezésre álló terv, leírás, képi, tapasztalati információ megértése,
használata, megvalósítása. |
|||
A tevékenység biztonsága |
|||
A munkában, a környezetben,
a közlekedésben, a tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonsági
kockázatok felismerése és elhárítása, a megelőzés módjai, eszközei, a
segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. |
|||
Gyermekbalesetek
megbeszélése, az okok beazonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás
lehetőségeinek ismertetése, gyakorlása. Figyelem és
elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel
kapcsolatos biztonságérzet kialakítása. Katasztrófavédelmi
alapismeretek elsajátítása. |
Balesetek, káresetek
elemzéséből, egészségkárosító hatásokról és más veszélyekről tanult
ismeretekből származó következtetések érvényesítése. A megelőzés módjai,
eszközei, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. Elképzelt,
modellezett tevékenységekkel kapcsolatos reális veszélyérzet, a biztonságos
tevékenység feltételeinek előzetes megítélése. A saját és a
környezetben lévők tevékenységével összefüggő egészségkárosító hatások
azonosítása, elemzése. |
||
A tevékenység produktivitása |
|||
Produktív
tevékenységek, anyagalakítás, ételkészítés, tárgykészítés, -átalakítás,
javítás, szerelés, építés, a környezeti elemek állapotának alakítása, növény-
és állatgondozás, a társakra, önmagára irányuló feladatok elvégzése, ezek
elemeinek, összetevőinek játékos, kipróbálása, gyakorlása.
|
Adott foglalkozáshoz,
illetve munkakörhöz tartozó produktív feladatok elvégzése, illetve ezekről
információszerzés megfigyelés útján. |
Produktív tevékenységek
projektmunka keretében tervezés, felkészülés után, az eredményességhez és
biztonsághoz szükséges tevékenység közbeni tájékozódás mellett. |
|
Eszközhasználat |
|||
A saját
tevékenységekhez szükséges eszközök használatának megfigyelése, a használatra
vonatkozó útmutatások értelmezése a biztonság figyelembe vételével. Az egyes
tevékenységekhez szükséges eszközök használatának megfigyelése, alkalmazása. A tevékenység
elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználati
jártasság, kézügyesség, mozgáskészség fejlesztése. |
|||
Az eszközök célzott,
biztonságos használata. Kézügyesség, mozgás-koordináció, jó testtartás,
megfelelő erőkifejtés. |
Az egyes tevékenységi
részletek, összetevők (pl. kézügyesség, munkabírás, elméleti tudás)
szerepének felismerése a különböző szakmákban. A tevékenységhez
használt kezelése bemutatás, kipróbálás, betanulás után. Az eszközök
kiválasztása, a szerkezet, a működés, a használati szabályok megismerése,
biztonságos, a gyakorlottságnak megfelelő óvatossággal való kezelése
önállóan, illetve szükség szerinti tájékozódás, betanulás után. |
3.5. Ellenőrzés,
értékelés
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Véleményalkotás a saját
és a társak tevékenységéről, reális értékítélet megfogalmazása. Az önellenőrzés,
önértékelés szerepének belátása a munkavégzésben, tanulásban. Elvárások, normák
megfogalmazása hétköznapi események esetében, saját tevékenységekre vonatkozóan. Közreműködés a
közösségi normák kialakításában. A társak munkájának
segítőkész, együttműködő értékelése, a másoktól kapott értékelés megértése. |
|||
Adott megvalósult
tárgy, produktum, illetve tevékenység összevetése az előzetes
elképzelésekkel, a megfelelés és az eltérések megítélése. |
A vizsgálat, az
ellenőrzés céljának, jellegének megfelelő információforrások, eszközök,
módszerek kiválasztása, a terv szerinti elvárások érvényesítése. |
||
4. Munkavégzési, tanulási szokások, attitűdök
4.1. Rend, szabály,
időbeosztás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az iskolai környezet, a
játék és a szabadidő tereinek rendje, tisztasága. Az érdeklődés mint az
időt meghatározó tényező. Az időráfordítás jelentősége. |
Kitartó, fegyelmezett
munka, a munkamagatartásban megnyilvánuló céltudatosság. |
||
A kapott és választott
feladatok elvállalása, az irányítás elfogadása, kitartó, fegyelmezett, kötelességtudó
munkavégzés. |
Elkötelezettség
fejlesztése a feladatok, tevékenységek elvégzésében, feladatvállalás mások és
a közösség érdekében is. |
||
A tevékenységekre, az
anyagfelhasználásra, az eszközhasználatra vonatkozó szabályok, utasítások és
az indokok megértése. Együttműködés,
segítőkészség, szolidaritás az egyéni segítségnyújtásban és a közös
tevékenységek során, alkalmazkodás a társak tevékenységéhez. Részvétel a közösségi
normák, szabályok kialakításában, érvényesítésében. |
Részvétel a társadalmi
felelősségvállalásban. A tevékenységhez
kapcsolódó szervezeti hierarchia belátása, elfogadása. |
||
4.2 Egészség-,
környezettudatosság, takarékosság, hatékonyság
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||||
Az anyagok, az energia,
az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása,
törekvés a hatékony munkavégzésre. A feladat, a ráfordítások és az eredmény,
a haszon együttes mérlegelése. A tevékenységekkel
kapcsolatos takarékossági, hatékonysági lehetőségek felismerése. A mindennapi
tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és
környezettudatosság, önmérséklet. |
|||||
A saját tanulási
környezet leírása (pl. világítás, testtartás) a saját tárgyak, eszközök megóvása. |
A tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó mennyiségek becslése, mennyiségérzék. |
A feladat, a
ráfordítások és az eredmény, a haszon együttes mérlegelése, a megtakarítási lehetőségek
felismerése, a hatékonyság, egészség- és környezettudatosság érvényesítése. |
A hatékonyságnak, a ráfordítások
és eredmények arányának, a megtérülésnek, a környezetre és az emberi
egészségre gyakorolt hatások komplex mérlegelése. |
||
1-4. évfolyam
1. Család, háztartás
A családi élet színtere a családi otthon. Családi feladatok, munkamegosztás.
A külső és belső terek, berendezési tárgyak szerepe.
Háztartási gépek, eszközök, berendezések és funkcióik.
A biztonságos otthon, az otthoni balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás.
Egészséges életmód, egészséges ételek.
Tisztálkodás, öltözködés.
Víz- és energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás.
Növények és állatok gondozása a lakásban és a ház körül.
2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
A munka közbeni célszerű rend, tisztaság, takarékosság.
A tárgyak, az anyagok, az eszközök, a technológiák, tapasztalatok, megfigyelések révén megismerhető tulajdonságai.
A gyerekek által mindennaposan használt tárgyak használati célja, tulajdonságai, veszélyforrások és balesetmegelőzés, segítségnyújtás.
Tárgykészítés és a tárgykészítéshez kapcsolódó mennyiségi fogalmak, a mennyiségek megállapítása becslés, számlálás, mérés, számítás útján.
3. Közlekedés
Gyalogos, kerékpáros és helyi közösségi közlekedés, viselkedési szabályok.
Közlekedési eszközök típusai, csoportjai, jellemzői és rendeltetése.
Környezet- és egészségtudatos közlekedés.
A közlekedésben rejlő veszélyek, a közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás.
4. Pályaorientáció, közösségi szerepek
Közösségi feladatvállalás az osztályban, az iskolában, a lakóhelyen.
A legismertebb szakmák, hivatások bemutatása a megfelelő korosztályos ismeretek szintjén.
5-8. évfolyam
1. Család, háztartás
A családi élet színtere a családi otthon; különböző lakókörnyezetek jellemzői.
Rokonsági és generációs kapcsolatok a családban.
Lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések).
Időbeosztás, napi- és hetirend.
A családi gazdálkodás, takarékosság. Családi munkamegosztás.
Háztartási gépek, eszközök biztonságos használata.
Háztartási balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, otthon alkalmazható gyógymódok.
Egészséges életmód, egészséges és káros ételek és italok, tisztálkodás, öltözködés, higiénia.
Tudatos vásárlás (az élelmiszer-választás terén is), víz- és energiatakarékosság, hulladékkezelés, újrahasznosítás, környezetbarát módszerek a háztartásban és a házimunkában.
Dísznövények, kert, hobbi- és haszonállatok gondozása.
2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
Tárgyak, szerkezetek előállítása; rendeltetés, fizikai és használati jellemzők
Az alkalmazott kéziszerszámok, eszközök, kisgépek, berendezések rendeltetésszerű, biztonságos, balesetmentes használatának szabályai.
A munkatevékenységekhez megfelelő egészséges és biztonságos munkakörnyezet jellemzői. A takarékosság, a munka közbeni célszerű rend és tisztaság, valamint a kitartó, fegyelmezett, figyelmes munkavégzés szerepe a munka hatékonyságában.
Mindennapi tárgyi világunk: nagyipari termelés és egyedi készítés; javítás, felújítás.
3. Közlekedés
A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályai, a közösségi közlekedés rendje, eszközrendszere, a kulturált közlekedés.
Menetrendek, információforrások használata, a közlekedés időigénye és költsége.
Közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése, segítségnyújtás, elsősegély.
4. Pályaorientáció, közösségi szerepek
Közösségi feladatok vállalása az osztályban, az iskolában.
A tágabb közösségért (iskola, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, a tanuló adottságai és lehetőségei szerint az abban való aktív részvétel.
A pénzkereső munka: a szakmák, foglalkozások csoportjainak jellemzői. A pályaválasztás előkészítése.
9-12. évfolyam
1. Család, háztartás
A háztartás mint gazdasági formáció. Családi munkamegosztás.
Egészség- és környezettudatos vásárlás és fogyasztás, fogyasztóvédelem.
Háztartási gépek, eszközök, berendezések, közművek, anyagok biztonságos és energiatakarékos használata.
Egészséges életmód, higiénia, öltözködéskultúra. Az élelmiszerek kezelésének, tárolásának szabályai, higiéniai szabályok, allergén anyagok, tudatos élelmiszer-választás.
Időbeosztás, bioritmus.
2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
A munkaszervezet(ek) tevékenysége, felépítése, környezeti kapcsolatrendszere, információs környezete.
Közreműködés egy adott (választott) vagy akcióra létrejött munkaszervezet tevékenységében, a tevékenység jellemzői, a munka anyagi és emberi erőforrásai, egészségi-, környezeti feltételei és hatásai, katasztrófavédelmi ismeretek.
Egy választott probléma megoldásának a folyamata a szükséglet, illetve igény felmérésétől a hatások mérlegeléséig. Adott feladat keretei között funkcionálisan összerendezett anyagok, eszközök, módszerek, erőforrások.
3. Közlekedés
Adott települési környezet közlekedési rendszere, a közlekedési infrastruktúra és a lakosság életmódjának, a terület gazdasági lehetőségeinek összefüggései.
A település közlekedési viszonyainak hatása a személyes életvitelre, a tömegközlekedési lehetőségek társadalmi hatásai.
KRESZ, szabálykövetés, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
4. Pályaorientáció, közösségi szerepek
A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége.
A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.
Az életpálya tervezése, szakképzésben, a felsőoktatásban való továbbtanulás lehetőségei, munkavállalás bel- és külföldön.
A munkavállalói lét szakmafüggetlen komponensei.
Alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek, hivatali ügyek intézése.
A testnevelés és sport –
mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve
funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Az iskolai testnevelés
és sport eszközeivel megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros,
lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai
egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak. A műveltségterület kiemelt célja,
hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet
kapjon, továbbá ennek révén minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos
aktív életvezetésre szocializáljon. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai
állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremt az öntevékeny
testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és
önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat
kialakítására.
A testnevelés és sport műveltségterület kitüntetett területe a motoros tevékenységen keresztül a tanulóközpontú személyiségfejlesztés. Az esélyegyenlőséget biztosító elv annak figyelembe vétele, hogy a gyermekek egyéni testi, lelki és szociális állapota természetszerűen különbözik és eltérően fejlődik. A motoros tevékenység és a mozgástanulás folyamatának célja mozgásaiban is művelt egyén nevelése, aki olyan széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészség-bázissal rendelkezik, amelyet képes változó körülmények között alkalmazni és tudatosan, tervezetten használni, beépíteni a mindennapi életébe. A testnevelés és sport a motoros cselekvések során a problémamegoldó és kritikus gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztésében is jelentős szerepet vállal. Fejleszti a tanulók személyes készségeit, képességeit, így az önismeretet, az önkontrollt, a szabálykövető magatartást, a küzdeni tudást, a sikerorientáltság mellett a stressz- és monotónia-tűrést. A testnevelés és sport fejleszti és gazdagítja a társas készségeket, az együttműködést, a közös célokért küzdést, így lehetővé teszi a közösségi sikerek együttes megélését. A műveltségterülethez tartozó képességek és készségek fejlesztése csakis a motoros tevékenység által megélt tapasztalatokon keresztül valósulhat meg.
Az egész magyar társadalom jövője szempontjából jelentős szerep jut az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem-fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében szerepet játszó mozgásnak, testedzésnek. E tekintetben, a mozgásképességben, mozgáskészségben, illetve a mozgatórendszerben mutatkozó hiányosságok leküzdésében hangsúlyos a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) valósulhat meg. Jelentős szerepet kap a motorikus cselekvésbiztonság, motoros tanulás, melynek folyamatában a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. A leírtak a tanulók egészséghez szükséges fittségi és edzettségi szintjét úgy fejleszti, hogy önmaguk is képessé váljanak saját fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani. A rendszeres testnevelés- és sporttevékenység révén a tanulók könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, illetve stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést.
A fenti célok megvalósulásához szükséges a játék- és sportkultúrában való jártasság, igény az egészséges és esztétikus test, a biomechanikailag helyes testtartás, a relaxáció, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítása és fenntartása iránt. A testnevelés- és sporttevékenységek révén a tanulók gyakorlatias és a mindennapokban is hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, illetve megbecsülik a teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket. A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését, a hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást.
A testnevelés és sport műveltségterület kiemelt céljai:
— Mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése, amely szoros kapcsolatban van a rendszeres preventív fizikai aktivitással (természetes mozgások, helyes testtartás kialakítása és fenntartása, motoros képességek fejlesztése, a terhelés összetevői és jelentősége, testtömegindex, táplálkozás és egészségmegőrző szokásrendszer).
— Motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése,–, amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik (technika – taktika).
— Testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, terhelés és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés; játékokkal és sportágakkal kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek).
— Szabadidős-, diák- és versenysportban való részvétel, sportágválasztás, kiválasztás és utánpótlás-nevelés elősegítés révén olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek.
— Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat;).
— Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások).
|
Motoros készségfejlesztés
– mozgástanulás —
Sportág-specifikus
és általános technikai, taktikai elemek egyénileg, párban és csoportban. —
A kognitív, az
affektív és a szociális képességek fejlesztése motoros tanulással. |
Motoros
képességfejlesztés: edzettség, fittség —
Általános és
speciális képességfejlesztő, az edzettséget fejlesztő és a fittségi szintet
növelő vagy megtartó testgyakorlatok. —
A motoros
képességek fejlesztésének és szerepének tudatosítása. |
Játék —
Egyénileg,
párban és csoportban végrehajtott játékos mozgásformák. —
Sportági
előkészítő mozgásos játékok. —
Alkotó és
kooperatív játékos feladatok. —
A kognitív,
affektív és szociális képességek fejlesztése játékkal. |
Versenyzés —
Egyénileg,
párban és csoportban végrehajtott sportág-specifikus versenyek. —
A versenyzés
szerepe a kognitív, affektív és szociális képességekben. |
Prevenció, életvezetés,
egészségfejlesztés —
Prevenciós és
szabadidős sporttevékenységek. —
Életmódot,
életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos
tevékenységek. |
1–4. évfolyam
A legfontosabb időszak a motoros képességek és készségek fejlesztésében, az egészségtudatos testnevelési és később sportolási szokások kialakítása a sportmozgás megszerettetésének érdekében.
1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra
Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség
— Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.
— Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.
— A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.
— Motoros tesztek.
Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás
— Hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák.
— A természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása és továbbfejlesztése:
– torna jellegű feladatmegoldásokban;
– atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;
– sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladataiban;
– önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;
– vízbiztonságot kialakító és úszó gyakorlatokban;
– gyermektáncokban.
Játék
— Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető játékok.
— Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok.
— Alkotó, kreatív és kooperatív játékok.
— Sportjáték-előkészítő (kis) játékok.
— Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok.
— Népi gyermekjátékok.
Versenyzés
— Egyszerűsített szabályokkal zajló sportági versenyek versenyhelyzetekben.
— Sor- és váltóversenyek.
— Egyszerűsített sportági versenyek.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
— Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív szokásjellegű motoros tevékenységformák.
— Relaxációs alapgyakorlatok.
— Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.
— Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.
2. Ismeretek, személyiségfejlesztés
Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség
— Motoros képességek rendszeres mérése tesztekkel, ezek hatása az önértékelésre és önkontrollra.
— A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.
— A rendszeres testedzés hatása a szervezetre, felelősségvállalás.
— Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban és a sportban.
— A képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.
Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás
— Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).
— Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).
— Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.
— Kommunikációs szabályok, formák és jelek.
— Kognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.
Játék
— Játékfeladatok az érzelmek és motiváció szabályozásáért.
— Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.
— Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.
— Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.
Versenyzés
— Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.
— Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.
— Sportszerűség, példakép a sportban.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
— Higiéniai alapismeretek mint felelősségtudatos szokásrendszer.
— Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.
— Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezet-tudatosság.
— Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.
— Relaxációs alapismeretek, stresszkezelés, a feszültségek feloldása.
5–8. évfolyam
A jól megalapozott koordinációs és kondicionális képzésre épülhet a diák- és szabadidős sport, illetve a tehetségesek és elhivatottak számára az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése.
1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra
Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség
— Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés a természetes mozgásokra építve egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül, illetve különböző eszközök segítségével.
— Általános és konkrét sportági tevékenységre vonatkozó kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
— Aerob és anaerob képességfejlesztés.
— Gimnasztika-sorok, gimnasztika kézi szerek használatával.
— Biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló tartásjavító torna.
— Izmok mobilizálása, nyújtása, erősítése, lazítása.
— Motoros tesztek, felmérések.
Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás
— Természetes és nem természetes mozgásformák alkalmazása.
— Egyénileg, párban és csoportban végezhető sportágak technikai, taktikai elemei.
— Sportág-specifikus technikai-, taktikai- és versenyelemek egyedül, párban, csoportban, csapatban:
– torna jellegű feladatmegoldásokban;
– atlétikai jellegű feladatmegoldásokban;
– sportjáték-előkészítő technikai-taktikai feladatmegoldásokban;
– önvédelmi és küzdő jellegű feladatokban;
– úszáshoz köthető és vizes sportokban;
– alternatív környezetben űzhető sportokban;
– egyénileg, párban és csoportban végezhető sportágak technikai, taktikai elemeiben;
– kerékpározásban;
– tánctanulás során, táncokban.
Játék
— Testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei.
— Sportági előkészítő kreatív és kooperatív játékok.
— Gyermekjátékok, népi játékok hagyományőrző mozgásos tevékenységek és élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek.
— Labdás gyakorlatok, testnevelési játékok labdával (kézzel, lábbal, egyszerű eszközökkel), sportjátékok előkészítése céljából.
— A tanult sportági technikai- taktikai elemek alkalmazása játékhelyzetben.
— Technikai elemek alkalmazása játékszituációban és versenyhelyzetben.
— A tanulói kreativitásra épülő motoros játékok.
Versenyzés
— Egyénileg, párban és csapatban végrehajtható sportágak versenyei.
— Sportágak versenyszabályoknak, technikáknak és taktikáknak megfelelő gyakorlása versenyhelyzetekben és versenyszabályoknak megfelelően.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
— Egyedül, párban, csoportban, csapatban végrehajtható egészséget megalapozó és fejlesztő motoros tevékenységformák.
— Relaxációs gyakorlatok.
2. Ismeretek, személyiségfejlesztés
Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség
— Élettani (fiziológiai) optimális terhelés értelmezése és alkalmazása.
— Motoros képességfejlesztés és hatásrendszere az önismeretre, önkontrollra, önértékelésre.
— Motoros tesztek, motoros mérés szerepe az edzettségre, motivációra és monotónia- tűrésre.
— A preventív mozgásműveltség fejlesztése gyakorlati tevékenységekkel.
— Testtudat, saját test és eszközök szerepe a fittségben, edzettségben, ízületi mozgékonyságban.
Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás
— A térbeli, az energia-befektetésre vonatkozó tudatosság (idő, gyorsaság, erő, állóképesség) és a mozgás kapcsolatainak felismerése a természetes mozgásokban és a sportági alaptechnikákban.
— Célorientált motoros tevékenység, gondolkodás és kreativitás a motoros tanulásban.
— Külső és belső információk és jelek felismerése, összehasonlítása és kiválasztása a mozgásképről.
— Mozgásspecifikus kommunikációs szabályok, formák, jelek és szervezőeljárások szerepe az önreflexióban és önkontrollban.
— A különböző technikák és taktikák rendszerének megértése és alkalmazása.
Játék
— Testnevelési és sportjátékok szabályainak rendszere, szabálykövetés.
— Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere a döntéshozatallal, felelősséggel.
— Játékstratégiák, adaptív technika, taktika és konfliktuskezelés alkalmazásával.
— A sport- és olimpiatörténet alapjai, példakép-szerepek.
— Sportági előkészítő kreatív és kooperatív játékok
— Táncok, népi játékok, hagyományőrző mozgásos tevékenységek, egyéni, páros és csoportos foglalkozásokban
— Személyes és társas folyamatok megismerése, sikerorientáltság és konfliktuskezelés a játékban.
Versenyzés
— Sportág-specifikus alapszabályok, szabályrendszerek és sportszerűség.
— Sportágak, versenyszámok és teljesítményrendszerek.
— Olimpia- és sportágtörténeti alapismeretek, hagyományőrzés és minta.
— Híres magyar és nemzetközi sportolók tapasztalatai – minta és példakép.
— Esélyegyenlőség, fair play, teljesítmény.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
— Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság, szenvedélybetegségek.
— A primer prevenció szerepe az életvezetésben, baleset-megelőzésben.
— Fizikai fittségi és edzettségi szint: egészséges táplálkozás, napi rutinok, az elhízás megelőzése.
— A helyes testtartás és a gerincvédelem kapcsolata a motoros képességekkel, az egészséggel.
— A mozgásműveltség és mozgáskultúra fejlesztése.
— A rendszeres testmozgás és a sport hatása a szervezetre, az agresszió levezetésére és az önkontrollra, az önuralom kialakítására.
— Biztonság és környezettudatosság.
— A relaxáció különböző formái.
9–12 évfolyam
A kimeneti szakaszra a tudatos rendszeres képzés és öntevékenykedés a jellemző, ahol az iskolai motoros aktivitás mellett egyre hangsúlyosabb a rekreatív, szabadidős fizikai tevékenység és a tehetségek számára az élsportban való érvényesülés.
1. Mozgásműveltség, mozgáskultúra
Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség
— Egyénileg, párban és csoportban, eszközzel és eszköz nélkül végzett minőségelvű motoros tevékenység.
— Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
— Általános és sportág-specifikus bemelegítő mozgásanyag tervezése és feladatmegoldásai.
— Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés és tervezés egyénileg, párban, csoportban különböző eszközök segítségével és eszközök nélkül.
— Motoros tesztek.
— Biomechanikailag helyes testtartás.
— Testépítés – minden izomcsoport sokoldalú fejlesztése módszeresen az optimális testösszetétel érdekében – betartva a gerinc és ízületvédelem szabályait.
Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás
— A természetes mozgások alkalmazása sportág-specifikus jelleggel.
— Egyénileg, párban vagy csoportban végzett sportágak technikai és taktikai elemei, magas cselekvési biztonsággal.
— A tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek és készségek fejlesztése, új mozgásanyag elsajátításával.
— Tapasztalatszerzés a külföldi és hazai történelmi és modern sportjátékok technikai és taktikai készletéről.
— Tánc, néptánc, művészeti előadás, történelmi táncok, társastánc, vetélkedők mozgásos feladatokkal.
Játék
— Játéktípusok, szabályok, stratégiák gyakorlati alkalmazása.
— Testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei.
— Inklúzióra érzékenyítő játékok.
— Kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok.
— Preventív játékok és tevékenységek a vízben.
Versenyzés
— Sportági versenyhelyzetek gyakorlása.
— Versenytapasztalatok a diáksport, az élsport vagy a szabadidősport területén.
— Csúcsteljesítmény a diákversenyeken vagy egyéb versenyrendszerekben.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
— Egyedül, párban, csoportban, csapatban végrehajtható egészséget megalapozó és fejlesztő motoros tevékenységformák.
— Egészséges mozgásgazdag életmód kialakítása.
— Életvezetés: rendszeres fizikai aktivitás és hatásrendszerének tudatosítása.
— Terhelés alakítása és kontrollja.
— Optimális testtömeg, ideális testsúly és fittségi paraméterek elérése, megtartása
— Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok.
2. Ismeretek, személyiségfejlesztés
Motoros képességfejlesztés: terhelés, edzettség, fittség
— A fittség és edzettség kritériumai, élettani és edzéselméleti jellemzői és alkalmazása, önértékelés.
— A terhelés élettani és pszichés értelmezése.
— Edzésterv, edzettség és mérés ismeretei, hatásuk a fejlődésre.
Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás
— A térbeli, az energia-befektetésre vonatkozó tudatosság (idő, gyorsaság, erő, állóképesség) és a kapcsolatok felismerése a természetes mozgásokban és a sportági technikákban, taktikákban és stratégiákban.
— Sportági mozgásanyag technikai és taktikai repertoár ismerete, alkalmazási területei, értékelése a hatékonyság jegyében.
— Új sportági ismeretek és rendszerek európai és más országokból.
— Tánc, művészeti előadás, alternatív mozgásformák képességszintnek megfelelő alkalmazása az önreflexió és az önkifejezés érdekében.
— A testkulturális tanulmányok, a testnevelés és a sport tananyagainak tematikus rendszere.
— Társtanítás, tutorálás mozgásos programokban és gyakorlatokban.
Játék
— Testnevelési és sportjátékok szabályrendszere és kritikai értelmezése közösség-, illetve csapatépítő funkcióval.
— Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere, szabálytudat és alkalmazás Játékstratégiák, adaptív technika és taktika alkalmazásával, értékelésével.
— Személyes és társas folyamatok a megismerésben, értékelésben, asszertivitásban és sikerorientáltságban.
Versenyzés
— Sportágak szabályrendszere, alkalmazási képessége.
— Sportversenyek szervezése és korosztályi rendszerek.
— Sportszerűség, sikerorientáltság és kudarctűrő képesség a sportban és azon kívül.
— Sportágak, versenyszámok rendszerei, alkalmazási területei az önmegvalósításban.
— Olimpia- és sportágtörténeti ismeretek, rendszerek alkalmazása, a teljesítmény elismerése.
— A magyar és nemzetközi sport sikerei, értékelési rendszerei.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
— A mozgásműveltség, mozgáskultúra és egészségkultúra elméleti háttere, történetisége és fejlődési lehetőségei.
— Primer prevenció és életvezetés kapcsolatrendszere: szokásrendszer, egészségfejlesztés.
— A rendszeres testmozgás és egészségtudatosság kapcsolatrendszerei: elhízás, korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel, káros szenvedélyek, teljesítménynövelő szerek.
— A rendszeres fizikai aktivitás és sport hatása a szervezetre, a helyes testtartásra.
— Biztonság, baleset-megelőzés és környezettudatosság.
— Érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése a motoros tevékenységek révén; relaxáció.
— Egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, 2006. december 18. (2006/962/EK)
[2] A kisebbségek nyelvének nemzetiségi nyelvként történő tanításáról külön jogszabály rendelkezik. A magyar mint idegen nyelv tantárgyi tartalmait – sajátos helyzete miatt – a kerettantervek külön szabályozzák. A tantárgy beemelése a közoktatásba azt a célt szolgálja, hogy a migráns és az idegen anyanyelvű diákok bármikor be tudjanak lépni a magyar közoktatás rendszerébe, és ott sikeresen tudjanak teljesíteni. Másrészről a célok, feladatok, tartalmak megfogalmazása mintául szolgálhat a határainkon túl élő kisebbségi és származásnyelvi magyar diákok nyelvi oktatásában. A magyar mint idegen nyelv egyrészt beilleszkedik az élő idegen nyelv műveltségi területbe, másrészt rugalmasan alkalmazkodik a diákok sajátos helyzetéhez, nyelvtudásához. Emellett a diákok kulturális beilleszkedését segítő ismereteket nyújt, amivel hozzájárul egészséges személyiségfejlődésükhöz, valamint a magyar társadalomban való sikeres, konfliktusmentes boldogulásukhoz.
[3] Ide tartozhat még a közvetítés (fordítás és tolmácsolás) készsége is.
[4] Közös európai referenciakeret. Nyelvtanulás, nyelvtanítás,
értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek
Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs
Központ Kht., 2002. (Részletes leírásukat lásd a szöveg további részében.)