Szia Vendég! (5784 Niszán 8)

Elfelejtett zsidó temetők
2006. július 05. szerda, 19:37
Kategória: Zsidó témák
    

Kapolcsról és környékéről az utóbbi időben július és augusztus fordulóján hallunk a legtöbbet, hiszen akkor benépesülnek a falvak, Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Pula és Öcs, több tízezer ember látogat el a Művészetek Völgye Fesztiválra. Most azonban még csendes a vidék, csak néhány helybéli bukkan föl a főutcán.


Látogatásom célja, hogy találkozzam Szőke András filmrendezővel. Az ok: a kapolcsi zsidó temető. Szőke András taliándörögdi lakosként a fejébe vette, hogy nem hagyja veszni a falvak még meglévő értékeit, évek óta végez helytörténeti kutatásokat, tavaly pedig rendbe hozta a dörögdi zsidó temetőt. Ugyanis errefelé a háború előtt igen nagy lélekszámú zsidó közösség élt, de erről ma már sajnos kevesen tudnak.
Megérkezem Kapolcsra, felhívom Szőke Andrást. Kéri, hogy várjam meg „a” kocsmában, Cili néni kocsmájában, a helybéliek így hívják. Kapolcson eddig csak a fesztivál idején jártam, amikor rengeteg vendéglátó-ipari egység üzemel, megpróbálom tehát kitalálni, melyik is lehet a falu igazi kocsmája: bizonyos, hogy közel kell lennie a bolthoz, a templomhoz és a buszmegállóhoz. Megérzésem nem csal, meg is találom Cili nénit. András néhány perc múlva érkezik, autóval megyünk a temetőhöz, mert az oda vezető út szinte csak ösvénynek nevezhető. A fölvezető lépcsőt is ők építették, a temető-felújítás kezdetén.
Belépünk, több tucat sírkövet látok, némelyik jobb, némelyik rosszabb állapotban van. De ez már több hónapi munka eredménye.
- Amikor idejöttünk, öt darab kő látszott ki a földből – kezdi András –, a többit mi ástuk ki. 30-40 centivel vannak a föld alatt. Nem volt adat arról, hogy hol álltak eredetileg a kövek, az öregek csak annyit tudtak mondani, hogy régen tele volt a temető. Az idősek segítségével írtunk egy listát, és kiderült, hogy körülbelül százhetven sír volt (van) itt. Februárban kezdtem hozzá, kaptam engedélyt a Mazsihisztől, fölmérettem a földet a Tapolcai Földhivatallal, körbekeríttettem, mert kerítés sem volt.

 

- Gondolom, nem egyedül kezdett a munkákhoz.
- Nem, többségében Budapestről jönnek fiatalok, középkorúak, és társadalmi munkaként segítenek. Néha találunk olyanokat is, akik rokoni szállal kötődnek ide.
- Hihetetlen, hogy ez az egész néhány hónapja még a föld alatt volt!
- Tele volt aljnövényzettel a terület. Elkezdtük megkeresni a köveket, ami csak úgy megy, ha leülsz, figyelsz, matatsz, ásol. Oda például – mutat egy obeliszk felé – beköltözött egy róka, a rókaluk alapján tudtuk megtalálni, mert ahogy bevilágítottunk, látszott, hogy van egy nagy kő. Ez itt mellettünk Lővy Bernát hatalmas sírköve, ezt most szedegettem, ragasztgattam össze, mert széttörték. De maga a sír nem is itt van, hanem néhány méterrel arrébb, ahol a tokja van. Beleilleszkedik, és Lővy Eszternek ott van a sírja mellette. A családok pedig egy helyre temetkeztek. Van logikája az egész temetőnek (ugyanazt a logikát követjük, mint tavaly, a dörögdi temető esetében), de nehezíti a munkát, a holocaust után egységes sírgyalázás történt. A nagy része nem statikai okokból tört össze, hanem pajszerekkel, vasakkal mentek neki. A nagyobbik baj, hogy a '70-es, ’80-as években elvitték lecsiszolni a köveket. Két károkozás is történt. Monostorapátiban elvitték a köveket a szocializmusban, eladták a területet, most házak vannak rajta. Dörögdön egy bácsi, aki már nem él, a TSZ-időkben fogta az összes látható követ, és épített belőlük egy házat. Benne vannak a kövek a házban, de nem tudunk megvenni egy 6 és fél millióra tartott épületet, pedig lakatlan. Én szétbontanám, de nem tudom megvenni.

 

- Mikori sírok vannak itt Kapolcson?
- Az az igazság, hogy ez csak a második temető, a kutatás közben derült ki, hogy van egy régebbi is, nem tudjuk pontosan, hogy hol. Az valószínűleg az 1700-as évek előtti temetkezési hely, mivel itt 1850-1943-ig vannak sírok. Sérültek a kövek, kevertek a szövegek, van jiddis, héber, és magyar feliratos kő. A betűk csak speciális fényviszonyok mellett látszanak, ki kell őket tapogatni, úgy lehet csak kifesteni. És az is nehézség, hogy bizonyos szimbolikus szövegeket nehéz most lefordítani. Mert attól, hogy a betűket megfejtjük, nem nagyon megyünk semmire, ehhez kellenének külön kutatók. Az első feljegyzés itteni zsidókról 1339-ből származik. A taliándörögdi klastrom alapítólevelében latinul rendelkeznek arról, hogy háború esetén a más vallásúak a templom mely részében húzódhatnak meg. Akkor még nem volt reformáció, evangelizáció, görögkeleti vallás, csak a zsidóság képzelhető el. Ez a közösség, amelynek a temetőjében állunk, valószínűleg Kővágóörs felől érkezhetett, német betelepítésről lehet szó, Mária Terézia idejében. Tavaly jelent meg a Kapolcshoz hű maradni című könyv, amely egy szociológiai tanulmány régi történetekkel, ebben elég jó adalékok vannak azokhoz a nevekhez kapcsolódóan, akiknek megtaláltuk a sírját. Ugyanis nem csak a kövek helyreállítása a célom, hanem szeretném megtalálni a családi kapcsolódásokat, történeteket is. Ezeket a temetőket nem lehet önállóan értelmezni vagy kutatni, mert az öcsi, a kapolcsi, a dörögdi, a monostorapáti, a petendi körzet összetartozott. Pár kilométerről van szó. A háttértörténetet csak együttesen lehet megérteni. Fontos lenne valamilyen élő szálat találni, megkeresni az elszármazott rokonokat.

- Ez ügyben van eredmény?
- Dörögdön az a ház, ahol lakom, a Márkusz családé volt. A faluba két ember tért vissza Auschwitzból, az egyik Márkusz Magduska néni, aki aztán el is ment az országból. Három héttel ezelőtt hazajött Magyarországra a rokonaihoz, eljutott hozzá egy üzenet, hogy ezen dolgozom. Lejöttek, megnézték a dörögdi temetőt, de átjöttek ide is. Kiderült, hogy az ő nagypapája Weisz volt, ez a család pedig a kapolcsi vonulathoz tartozik. Az ő sírkövét is megtaláltuk, helyrehoztuk. A baj az, hogy sok olyan családnév is van, akikről nem tudjuk, hogy a rokonok, ha egyáltalán vannak, akkor hova származhattak el, vagy változtattak-e nevet. A Krausz családnak van egy másik vonulata, a Kertész család, de itt Kertésszel kapcsolatos nevet nem találunk, csak a könyvben van rá utalás. Ennél a temetőnél, a háború előtti közösségnél az is nagyon izgalmas, hogy nem elsősorban kereskedők, hanem mesterségekkel foglalkozó embereknek a nyughelyét találjuk. Például Márkusz József, az én háztulajdonosomnak a testvére, csizmadia volt, Lővy Bernát pedig szabómester. De vannak bádogosok, asztalosok, mészárosok, tehát iparos emberek.
- Ezek szerint pezsgő élet volt errefelé…
- Most azt gondoljuk, hogy a világ végén vagyunk, hiszen ezek kis települések. Teljesen más útviszonyokat és kereskedelmet kell feltételezni 100-150 évvel ezelőtt. Itt kereskedők és iparosok éltek, tehát kellett lennie forgalomnak. Azt pedig nem a település szolgálta ki. Állandó mozgásban lévő, kulturális, szellemi hely volt, saját iskolával, imaházzal. Ha odaát van 1926-ban szivarbolt, akkor valakinek szivart kell venni, nyilván nem a falusi ember veszi a szivart. Ha veszel szivart, hozol történetet, ha hozol történetet, beszélgetsz, polemizálsz. A katolikus plébánián az 1600-as évektől vannak könyvek, latin, héber, ógörög, francia, görög nyelven. Ez azt jelenti, hogy az ottani pap tudott ezeken a nyelveken. Pici Liszt-átiratok vannak, 1856-os országgyűlési jegyzetek… Mindent másképp kell feltételezni, mint ahogy most van.
- A holocaust után eltűnt innen a zsidó közösség?
- Szerintem igen. Aki túlélte, az többnyire elment külföldre. Találat érte az imaházat, a falak megmaradtak, de az ’50-es években elbontották.
- Esetleg vegyes házasság nem fordult elő, hogy azon a vonalon lehessen elindulni?
- Valamennyi van, de az inkább 1944-től. De már ők sem laknak itt. A katolikus temetőben van egy sír, Lőwy Giza nénié, aki kikeresztelkedett. De biztos meg van az oka, nem tudunk most ítélkezni. Ha csak a köveket megnézzük, elég pontos válaszokat kapunk arra, hogy miért. Ezeket a köveket nem az időjárás intézte el. Csoda, hogy ennyi megmaradt. A háború előtt egy nagyon erős közösségről beszélhetünk. A leírásokból annyit lehet tudni, hogy az evangélikusokkal jó kapcsolatot ápoltak, a katolikusokra nem mondható el ugyanez. Miközben most épp olyan katolikus papja van a falunak, aki segít nekünk, lehet, hogy a háború idején épp ő nyomta fel őket. Úgy tűnik, hogy géppuskanyomok is vannak a sírokon, tehát valószínűleg bujkálás volt a temetőben, valakit kereshettek itt, mert több kövön is látszik.
- Honnan van erre az egész felújításra pénz? Ha csak a kerítést, a festékeket, a ragasztókat, a földunkákat nézem…
- Mellettem áll, és értékeli a munkámat Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, aki ötödik éve jár hozzánk a fesztivál idején. A római katolikus plébániától sikerült kiharcolnunk minden évben egy napot, amikor zsidó napot tartunk. Ez is csak azért van, mert olyan papunk van, aki segít menedzselni ezt az egészet, a kerítésre ő adott pénzt, sokszor kint van velünk és dolgozik. És sok segítséget kapunk Márta Istvántól is, eddig 1 millió 250 ezer forint van ebben a projektben a Művészetek Völgye részéről. Hosszútávon egyrészt az a célom, hogy létrehozzak egy olyan virtuális anyagot, ami az interneten keresztül hozzáférhető, akár letölthető azok számára, akik kutatnak, tanulnak, vagy meg akarják ismerni, ismertetni azt, hogy ezeken a településeken a zsidó kultúra hogyan működött. Másrészt pedig – mivel úgy látom, hogy nagyon kevés olyan hely van, ahol meg tudjuk nézni a jégvermet, a mészárszéket, a füstös konyhát, a kocsmát, azokat a helyeket, amelyek kapcsolódnak ezekhez az emberi történetekhez – az a célom, hogy ha sikerül a temetőket felújítani, szeretnék Dörögdön egy olyan kis műhelyt létrehozni, amely a bakonyi vidéki zsidó kultúrát mutatja be.

Rick Zsófi

Aki szeretné megnézni, hogy milyen lett a felújított kapolcsi temető, látogasson el Kapolcsra július 30-án délelőtt 11-kor a megemlékező szertartásra!
Ha valaki rokoni szállal kötődik az említett települések zsidó vonulatához, vagy tud ilyen személyről, vagy akár csak segítene, kérjük, jelentkezzen Szőke Andrásnál a 06-20-448-37-45-ös telefonszámon!
Forrás: www.mazsike.hu

  

Belépés
E-mail

Jelszó

Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


"Elfelejtett zsidó temetők" | Belépés/Regisztráció | 6 Megjegyzés | Vita keresése
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!

Re: Elfelejtett zsidó temetők (Értékelés: 1)
Szerző: nana [7441] Dátum: 2006. július 17. hétfő, 06:51
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
anyám révén érintett vagyok a Dörögdi temető ügyében, majd megkeresem telefonon és lent leszek Kapolcson, akkor személyesen is tudunk beszélni, Diszel község nincs érintve ebben az ügyben? 06/20/470-4409



Re: Elfelejtett zsidó temetők (Értékelés: 1)
Szerző: BaronfeindAndras [7735] Dátum: 2006. július 17. hétfő, 13:33
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Csak a figyelmeteket szeretném felhívni, hogy sok az elfelejtett temető az országban. Baranya megyében Mágocs Nagyközségben szintén van zsidó temető. Ki tartja karban? Baranyában sok apró településen található elfelejtett, elhanyagolt temető, temetőrészlet. Mi lesz ezek sorsa? Kitől lehet ezek rendbetételéhez, helyreállításáhz segítséget kérni? Ki dolgozza fel a baranyai temetők állapotát?



Re: Re: Elfelejtett zsidó temetők (Értékelés: 1)
Szerző: Csabi [396] Dátum: 2006. július 25. kedd, 16:08
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Szinte az összes Baranyai zsidó temető fel lett térképezve, és le lett minden sír fotózva. Radnóti Ilona a Baranyai zsidóság törtétnetét kutatja már évtizedek óta. A Pécsi várostörténeti múzeum főmúzeológusa.
Együtt dolgoztunk, amikor 12 barátommal közösen rendbehoztuk a Dunaszekcsői temetőt.
Privátban sokkal több infot tudok mondani, ha érdekel.


]


Re: Elfelejtett zsidó temetők (Értékelés: 1)
Szerző: oblath [7771] Dátum: 2006. július 21. péntek, 20:05
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Alapítványunkat azért hoztuk létre, hogy minél több elhagyott zsidó temetőt rendbe tegyünk. Idén nyáron öt temetővel foglalkozunk. Próbáljuk országosan is felmérni a temetők helyzetét. Nyugodtan fordulhat hozzánk bárki, bármilyen kéréssel és kérdéssel. Oldalunk: www.mazsit.org Oblath András



Re: Elfelejtett zsidó temetők (Értékelés: 1)
Szerző: petresamadaul [7753] Dátum: 2006. július 23. vasárnap, 12:03
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Sajnos, ezt a cim"efleleitett...." aszt hiszem sok zs temetokre vonatkozik. en Aradi mind a harom temetobe jartam(regi,Varadi ut, az"uj" Mosocitelep(Gradiste), asztan, a Felso temeto vegen(Eternitatea) van az ortodox zjidoke. Mondjuk hogy turheto alopoton vanak; de a videken nem anjira; ok, mondjuk hogj ahol nagyon kicsi/keves sirok vanak meg ertheto, de peldaul a Lippai eleg nagy, lehet hogy szaz korul is vanak, is eleg "hanjagut" hejzetbe vanak. En , ha lenne kivel, bisztos segitenek egy picit"nagytakaritas" csinalny.(bocs ha valami roszul kifejeztem, de nem igazan tudok a njelvet) Most utojara mikor voltam, meg latom hogy meg van egyetlen egy sir, mejiken von irva a szuletesi ev, is"var" a "masodik" szamot hogy iriak..., KrauszC-e, is beszeltem egy jo ismerosovel, mejk jo szomszed vele, Mladin ural, is azt monta hogy a holgy Aradan lakik(pilanatilag?). Szoval , kivel is csinalhatyunk a munkat?



Re: Elfelejtett zsidó temetők (Értékelés: 1)
Szerző: WEdina [945] Dátum: 2006. július 26. szerda, 11:33
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Magyarországon a NY-i székhelyű HFPJC (Heritag Foundation for Preservation of Jewish Cemeteries) is nagyon komolyan foglalkozik a zsidó temetők felújításával és megóvásával, eddig több, mint 50 temetőt hoztak rendbe, beleértve a kerítés megépítését, a sírkövek restaurálását és a későbbi karbantartás kérdésének megoldását is. A budapesti iroda elérhetősége: hfpjc.bp@t-online.hu 06-1-321-54-99 E


Támogatás    Impresszum    Médiaajánlat    Adatvédelem    Kapcsolat
A hozzászólások a szerzőik tulajdona, minden más tartalom: © 2002-2023. JMPoint.hu