Hamarosan átalakul Budapest egyik leghírhedtebb városrésze, a Teleki tér. A Népszínház utca végén, a Józsefváros századeleji nyomorában a Teleki téri piac érdekes, színes folt volt, amely hosszú évtizedek romlása után újulhat meg - bár a lelkesedés nem egyöntetű.

A tér legfontosabb kultúrtörténeti emléke az egyetlenként megmaradt kis ortodox zsinagóga, a 22. szám alatt. Az imaházat a galíciai, ma Ukrajnához tartozó Chortkovból elszármazott zsidók alapították a 20-as években.

Az 1927-es alapító okirat

A Monarchia központjába, a pezsgő Budapestre sokfelől érkező zsidó bevándorlók az akkor még ócskapiacként működő Telekin ruhákat és egyebeket árultak. Mivel ragaszkodtak a régi falubeli rabbijaikhoz, számos kis imaházat nyitottak a környéken - a csúcson húsznál is több üzemelt.

Az imaház belső tere (Kép: Gláser Jakab Emlékalapítvány)

1927-ben alakult meg a kloyz, ahol zsidó „felnőttképzés”, azaz a misna tanulása folyt. Még akkortájt is tucatnyi zsidó imaház, shtiebel működött a város e részén. Ezek a negyvenes években, majd a 70-es, 80-as évek folyamán sorra bezártak, mára egy maradt a Teleki téren. Ezzel magyarázható, hogy a berendezés több helyről gyűlt össze a 22. szám alá. Tóra-olvasó asztala például a Dobozi utcai imaházból származik, miután azt megszűntették.

Az imaház egyediségét az adja, hogy sokféle festőhengerrel, változatos mintákkal festették ki falait. Most viszont gondban vannak, időközben ugyanis megszűnt az utolsó, mintás festőhengereket gyártó hazai cég is, így most megfelelő eszköz után kutatnak a helyiségek kifestéséhez.

Papp Géza
Teljes cikk: hg