"2010. május 5-én pontban két órakor bepattantunk a Kidma Buszba és irány első állomásunk Mezőcsát. Mindenféle formájú felhő csodalények kíséretében érkeztünk állomásunkra." A Kidma zsidó ifjúsági szervezet a Zsinagóga Tours nevű programját egy hosszú hétvégén át tartó kalandtúrával fűszerezte meg. Alább a beszámolót Viktor [10765] írta.
Ha érdekelnek a Kidma programjai, itt bővebben olvashatsz az életükről!
„Csodarabbik nyomában”
2010. május 5-én pontban két órakor bepattantunk a Kidma Buszba és irány első állomásunk Mezőcsát. Mindenféle formájú felhő csodalények kíséretében érkeztünk állomásunkra. Az 1880-ban épült zsinagóga mostanra nagyon romos állapotban van, ám a baljós külső meseszép, de erősen leromlott állapotú belső teret rejt. Az épület lakat alatt van, és minket előre figyelmeztettek, az épület életveszélyes, nem látogatható, de egy helyi arra sétáló úr megsúgja, a lakatkulcs, a szomszédos vegyes kereskedésben van. Futás a kulcsért, és már bent is voltunk!
A mezőcsáti zsinagóga
A festés még szépen kivehető, az okkersárga és a királykék a két meghatározó szín, ill. a hajdani tóraszekrényt körbeölelő festett vörös függöny, tapasztalt zsinagógalátogatók lévén még sosem láttunk ilyet, ám később még 2 hasonlóval is találkozunk. Ortodox közösség temploma volt, mint az összes többi megyei zsinagóga – haszid irányzat magyarországi központja ebben a térségben volt. A valamikor középen elhelyezkedő bima már nem található.
A mezőcsáti zsinagóga keleti falánál
A női karzatra az épület jobb oldalán található külön bejáraton lehetett felmenni, ezt ma már csak a galambok használják. A főhomlokzat romantizáló stílusban készült, az eredeti homlokzat igazolására mára csak az ívben záródó keskeny ikerablakok maradtak. A középmezőt valószínűleg a mózesi kettős kőtáblák zárták le.
A zsinagóga megmentésére a helyi országgyűlési képviselő javaslatára létrejött egy közalapítvány, úgyhogy remény van a helyreállításra.
Majd látogatás a temetőbe, ahol egyik csodarabbin is el van temetve. A temető nagyon szépen rendben van tartva, az ohelben még égett egy gyertya, tehát nem rég járt ott valaki imádkozni, és rengeteg kvitli hevert a síron is, valamint a sírkőre írva rengeteg imádság, kérés.
Érkezik a temetőőr
Mezőcsáti zsidó temető
A zsidó temető kint van a város szélén, ezen kívül még két temető van, egy a keresztényeknek, és egy azoknak, akiket bizonyos okok (…) miatt nem lehetett egyik vallásos temetőben sem eltemetni, ez a város határán túl van.
Sietünk, kora estére, Miskolcra kell érnünk, a helyi közösséggel fogjuk köszönteni a szombatot. Igyekezetünknek hála jóval istentisztelet előtt érkezünk, de már vannak ott, egy kedves bácsi mesél a zsinagógáról, és a közösség életéről. Ahhoz, hogy a nagy zsinagógában imádkozzunk, még hideg van, ezért a szomszédos imaházban leszünk, de kérésünkre feltárul a grandiózus épület kapuja is.
Miskolci téli imaház
Az épület 1856-63 között épül fel (Miskolcon ez a 3. zsinagóga volt, mára már csak ez maradt) Ludwig Förster tervei alapján, az ő tervei alapján épült fel a Dohány utcai zsinagóga is. Érdekes párhuzamot vonni a neológ Dohány zsinagóga és az ortodox miskolci között hisz ugyanazon tervező keze nyomát jelzi.
Miskolci zsinagóga belső tere
Dohány zsinagóga belső tere
Miskolci Tóraszekrény
Miskolci boltíves mennyezet
Másik érdekes pesti párhuzam, hogy a Kazinczy utcában található a zsinagóga, mint az ortodoxia központja, mint Pesten, a VII. kerületben szintén a Kazinczyban.
„Hirdetés. Felkéretnek a hölgyek, hogy istentiszteletek és esküvők alkalmával, az utóbbi idők szélsőséges divatú /:kivágott és ujjatlan:/ ruháiban a templomban meg ne jelenjenek. Ez a viselet a zsidó etikával szembehelyezkedik és mélyen sérti a templomi ájtatos hangulatot. Ilyen ruhákban megjelenő hölgyek ezentúl a templomba be nem engedtetnek.
Miskolc, 1924.október hó 12.
AZ ELNÖKSÉG”
Az esti program vacsora után „Miskolc By Night” , ami egyenlő, kilátás a kollégium ablakából, és alvás a fáradtságtól.
Másnap két pótmamánk Anita mama és Hédi mama reggelit készít nekünk és újult erővel vágunk neki Tokajnak, ahol már vár minket Lajos bácsi A Tokaji Zsidó, aki egyszer megismeri rögtön megérti mivel érdemelte ki ezt az egyben megtisztelő, másrészt szomorú – csak ő az egyetlen vallását gyakorló zsidó Tokajban - „rangot”.
Lőwy Lajos bácsi
Lelkesen megmutatja a zsinagóga melletti imaházat, ami szó szerint irigylésre méltó színvonalú, majd átmegyünk az étkezőbe, - amihez kóser konyha tartozik - ahol a falak ki sem látszanak a híres rebbék képei alól, mint mondta, ő türelmes ember, de megszerzi a hiányzó képeket, akadály nincs előtte. Elmeséli a tokaji zsidóság történetét ab ovo. A XVII. században települtek be az első zsidók, és mivel a zsidó liturgiában a bor fontos szerepet tölt be, így a zsidók is fontos szerepet töltöttek be a borkereskedelemben, Közép- és Kelet-Európába is ők szállítottak. Természetesen nem csak kóser bort árusítottak. A Tokaji Múzeum egyik termében a zsidó borkészítés emlékei vannak kiállítva. A II. világháború előtt mintegy 800 zsidó élt Tokajban.
Tokaji zsidó imaház
„Emlékszem a péntek estékre, tökéletes csönd honolt a faluban, a shabbat köszönte
előtt az asszonyok csólentet (sólet) főztek, és minden otthonban gyertyát gyújtottak.” A háború után kevesen tértek vissza, néhány embernek sikerült a helyi nem zsidó emberek segítségével megszökni a zsinagóga köré kijelölt gettóból.
Elköszönünk, az esti havdala viszontlátásra.
Indulnánk, ám a kisbuszunk lemerült, úgyhogy megtoljuk, alig kell fél utcányit lökdösni, már újra beindul, így már mehetünk is Tarcalra.
TOLD!
Azt tudtuk előre, hogy a tarcali zsinagógát megvásárolta egy finn üzletember, és hogy galériát csinált belőle, ill. az emeleten lakást, de szerintem mindenkit meglepett, amit látott a zsinagóga belsejében. Kívülről szépen fel van újítva, semmi sem árulkodik, hogy mit rejt belül, - persze eddig az összes zsinagóga meglepett bennünket. Egyedül a Dávid csillag hiányzik a női karzatfeljáró tetejéről, az restauráláskor tűnt el. A bejáraton a következő megkopott héber felírat fogadja a belépőt: „Ez az Úrnak kapuja, az igazak járnak be rajta.”
Tarcali zsinagóga
A zsinagóga belül: a konyhába lépünk be, jobbra a bima és környéke helyén a nappali, ill. időszakonként galériaként működő tér, a keleti falon a hajdani tóra fülke fölött egy kis téglalap alakú részt hagytak meg az eredeti belsőből: két oroszlán tarja a mózesi kőtáblákat, festett függöny öleli körül őket. A konyhából lépcső vezet az anno női karzatként funkcionált emeltre, (a női feljáróból most alul fürdőszoba, felül gardrób készült) az emeleten két franciaágy és egyéb berendezések, kilátás a mizrahi falra.
Tarcali zsinagóga Tóraszekrényt szegélyező függöny
Szieszta a tarcali zsinagógában
Vissza kanyar Tokajba, megnézni a nagy zsinagógát. Tokaj első zsinagógáját az 1750-es évek körül emelték, de 1890-ben leégett, helyére emelték a ma is látható nagyszabású zsinagógaépületet. A fénykorában gazdagon díszített 1000 férőhelyes templom volt. A II. világháborúban erősen megrongálódott, raktárnak használták. 2006-ban adták át a mostani állapotában, konferencia- és kultúrközpont funkciót tölt be. Belül egy lift lepi meg a látogatókat.
Tokaji zsinagóga belső tere
Kóser lift?
Tokaji zsinagóga
Következő állomásunk Olaszliszka, ahol sajnálatos módon a zsinagógából csak egy fal csonk látszik, de csodák csodájára ez nem más, mint a keleti fal! Az akkori rabbi nem engedte berakni az utolsó követ, hogy az épület „befejezetlensége” is emlékeztessen a jeruzsálemi Templom pusztulására. Sokan mondják a magyar zsidóság siratófalának az olaszliszkai romot. A rom „kompenzálásaként” egy csodálatos temető fogad bennünket, egy másik csodarabbival, aki nem más, mint Friedmann Hersele (1808-1874) a magyarországi haszidizmus legnagyobb alakja.
A csodarabbi sírja az ohelben
Olaszliszkai zsidó temető, háttérben az ohellel
Innen Mádra utazunk, ahol fényűző módon 2004-ben felújították a barokk zsinagóga, azon belül copf díszítőelemekkel díszített. 1795-ben építették lengyel borkereskedő és termelő zsidó családok egy kis dombra, a helyiek szerint a vallási háromszöget a zsinagóga zárta be a római katolikus és protestáns templommal. A domb lábánál az L –alakú rabbiház és jesiva még ma is áll jó állapotban. A felújítás során a főként a XIX. századból származó díszítőelemeket a legnagyobb pontossággal restaurálták. A tóraszekrényt itt is trompe l’œil („szemet becsapó”) technikával készült kárpit szegélyezi a mezőcsáti és a tarcali zsinagógához hasonlóan, persze itt érvényesül a legjobban, és tényleg olyan hatást kölcsönöz, mintha valóban függöny lógna körülötte.
Mádi Tóraszekrény függönye
A zsinagógában a kék a rózsaszín és krém színek dominálnak. Az oroszlán szimbólum itt is megjelenik. A templomhoz fontos megemlíteni, hogy amikor Amerikából több száz haszid zsidó zarándokol a környékre valamelyik rebbe jor-cájtja alkalmából ide jönnek imádkozni, mert ezt a zsinagógát úgymond nem szentségtelenítették meg, soha nem használták más célzattal az épületet, csak istentiszteletekre.
Mádi zsinagóga belső tere
A „zsinagóga őr” Fehér Barnabás ismertetőt tart a fontosabb dolgokról, majd borospincéjébe invitál minket, ahol többek között 6 puttonyos aszúval kínál minket, közben számára kedves, a gyerekkorában a zsidó pajtásaitól hallott zsidó viccekkel szórakoztat minket.
Mádi zsinagóga
Alkonyodik, a temetőt már csak kívülről nézzük meg.
Mádi zsidó temető
Újra Tokaj, havdala Lajos bácsival az imaházban, majd egy kellemes esti séta a főutcában, ahol egyesével felidézi hajdanán, melyik házban ki lakott, vagy épp milyen bolt volt a helyén, megtudjuk, hogy a zsinagóga mögötti utcát lakták a szegény zsidók, a másik oldalt pedig a gazdagok. „De a szombat az mindenkinél szombat volt, került az asztalra csirke, liba!” elmeséli a trükköt is: a szegény zsidó bement a boltba, és a zokniját felhúzta, ezzel jelezve, hogy nincs pénze tisztességes szombatot tartani, a tulaj pedig megértette, és segítette a rászorultat.
Másnap még hazautazás előtt Megyaszóra indulunk megnézni a zsinagógát, ám kiderül, 4 éve lebontották, a teleken azóta új ház áll. Kár érte, a tipikus falusi zsinagógát példázta.
Közhelyesen mondva: élményekkel gazdagon tértünk haza, de tényleg…
by Cseh Viktor
képekért köszönet: Rill Ádámnak és nekem:P
