Március első felében a JMPoint önkéntes csapatának egy részével kulturális nagykövetekké avanzsáltunk. A törökországi Izmit városába utaztunk, ahol egy hat napos EU-s szemináriumon vettünk részt. Magyarország képviseletében utaztunk ki, és nem csak a miatt záródott rendkívül pozitívan az esemény, mert hazánkat, de a magyarországi zsidóságot is érdemben tudtuk képviselni.
Izmit Isztambultól keletre, közel 80 km-re fekszik a Márvány-tenger partján. A Budapest nagyságú várost több nevezetesség is fűzi Magyarországhoz. Ilyen például Thököly Imre háza, mely ma gyönyörű állapotban, igen szép múzeumként várja az oda látogatókat.
A törökök kedvessége és barátságossága minden pillanatban kézzel fogható volt, legyen az ismerősökkel, vagy ismeretlenekkel, akik a piacon üldögélve meghívnak maguk közé egy teára. A török-magyar barátság nagyon erős az emlékezetükben, mondván, hogy a Magyarországon töltött idejük alatt mi „rokonok” lettünk. Ha a zsidóságra került a sor, amiről nem igazán tudtak sokat, elmesélhettük, hogy a Budát a török kézről felszabadító Szent Liga seregei a törökökkel együtt a mellettük küzdő zsidókat is hasonló kegyben részesítették.
Ennyit a történelmi hagyományokról, a jelenlegi találkozó ugyanis egymás kultúráinak megismeréséről, a fiatalok európaiságáról szólt. Kultúrákat írok, ugyanis a török mellett lengyel és román fiatalokkal töltöttük az időt.
A programok egy része magunk bemutatásával kezdődött, ahol először bemutattuk a szervezetünket. Hatalmas öröm volt, hogy mindenki rendkívül nyitott volt arra, hogy a magyar csoportot a Jewish Meeting Point delegálta, és az elkövetkező napok során igen sok értelmes, izgalmas és hasznos beszélgetésünk volt a zsidósággal kapcsolatban. Magyarország bemutatása egyrészről virtuálisan történt, ahol képekben, zenében és egy prezentáció során a résztvevők belekukkanthattak, később pedig bele is kóstolhattak a hagyományos ízekbe, mint például a bejgli, vagy a pálinka. Ezt természetesen minden ország küldöttei megtették, és felejthetetlen élményt nyújtott a híres lengyel tejkaramella vagy a román bárányhúsból készült kolbász is. Érthető módon a kóserságnak a legkisebb formáját sem vártuk el, de disznót legalább sehol nem raktak elénk. Az utolsó előtti estén természetesen a török konyháé és zenéé volt a főszerep, ahol a roskadásig terített asztalon a legkülönbözőbb török ételek és édességek váltogatták egymást, és barátaink tradicionális török dallamokat adtak elő élőben. Az est vendége volt a tartomány polgármester helyettese is, aki megajándékozott minket.
A hat nap alatt rengeteg túrán vettünk részt. Megnéztük Izmit nevezetességeit, köztük egy a szufi vallással foglalkozó múzeumot és a Thököly emlékházat is. Elmentünk rock koncertre, a lányokat szépségszalonba, a fiúkat török fürdőbe vitték és természetesen kipróbáltuk a török ételkülönlegességek legjavát. Mivel a szállásunk a várostól körülbelül 20 km-re volt található a hegyekben, hát természetjáró túrát is szerveztek, mely igazi kihívást jelentett a maga 5-5 kilométerével, térdig érő hóban ezer méterről le és vissza egy grillpartyra. Örömmel jelentem, hogy a magyar csapat jelesre teljesítette a túlélőtúrát, és sikerült legyőznünk nem csak a zord időjárást, hanem önmagunkat is.
Annyira megszerettek minket, hogy kis közösségünket egy-egy csak nekünk szóló aprósággal is megajándékoztak, és a következő programra is örömmel várják vissza „zsidó barátaikat”.
A JMPoint csapat
