Az egyik legnagyobb aukciós ház, az Alexander Autographs elárverezte dr. Joseph Mengele (1911-1979) naplóját és egy, feleségéhez szóló levelét, melyet még auschwitzi szolgálatának idején írt. A dokumentumok áruba bocsátásával egy olyan személy bízta meg a céget, aki közvetlenül Mengele egyik fiától vásárolta a kéziratot – számol be az esetről a Haaretz.

Az aukciós ház nem közölte, hogy a napló mennyiért kelt el, de kikiáltási ára 60 000 dollár volt, és a cég egyik munkatársa szerint egyáltalán nem volt iránta kereslet. Végül egy, a keleti parton élő – neve elhallgatását kérő – magánszemély fizette meg a vételárat. Az ő 86 éves, ma is élő a nagymamája olyan túlélő, akit Mengele válogatott ki az egyik magyarországi transzport érkezését követően. Az új tulajdonos a dokumentumokat a Holokauszt Múzeumnak ajándékozta.

Mint ismeretes, Mengele a második világháború idején katonaorvosként az auschwitzi megsemmisítő táborban teljesített szolgálatot, és kulcsszerepet játszott az 1944 során oda deportált magyarországi zsidók „szelektálásában” – azaz a gyerekek, öregek és betegek kiválogatásában, akiket érkezésük után azonnal elgázosítottak. Számos, az orvosi etikával összeegyeztethetetlen kísérletet is végzett a foglyokon.

Mengele a háború után Dél-Amerikába menekült. Bár egyike volt a leginkább körözött náci bűnözőknek, sohasem sikerült elfogni; a brazíliai Bertioga tengerpartján lelte halálát. 1979-ben fürdőzés közben a tengerbe fulladt, de máig is sokan kételkednek abban, hogy az évekkel később azonosítására használt csontváz valóban az övé-e.

A kézirat 180 oldalas, Mengele 1960 júniusában kezdte papírra vetni. Benne összefoglalja orvosi-természettudományos vízióját a világról. Ilyen megállapításokat találni benne:

„Ma már látom, mennyire voltak elképzeléseim helyesek, s azt is, hogy mások tanácsát követve jóvátehetetlen őrültség lett belőlük, de elutasítom, hogy másokra hárítsam a felelősséget: egyedül én voltam felelős döntéseimért” – írja 49 évesen.

Morális, esztétikai és genetikai kérdésekről írva a következőt jegyezte fel: „A valódi probléma ott jelentkezik, amikor el kell dönteni: egy emberi lény életképes-e vagy pedig ki kell irtani.” „A természetben nem létezik jó vagy rossz, csak életképesek vagy életre képtelenek léteznek… Ez is, az is egyforma lehetőséget kap, hogy éljen, ugyanakkor a természet gondoskodik egyfajta szűrőről, melyen az alkalmatlanok kihullanak, és veszítenek a létért folyó küzdelemben.”

Az indiai kaszt-rendszerről meditálva a következőt jegyzi fel: „A brahmanok szép kiállású egyedek voltak; egyeseknek közülük még kék is volt a szemük. Apró, egyenes orral rendelkeztek, és általában emberi kvalitásaik is kiemelkedőek voltak. Hogy ez így lehetett, annak egyetlen magyarázata van: a brahmanok mindig ügyeltek arra, hogy a legmagasabb kasztként megőrizzék nemesi vérüket. Északi népek leszármazottai voltak, akik valaha meghódították Indiát, és sokáig vezették is azt.” Ebből kiindulva, Mengele úgy véli, hogy a vezető felső osztály megteremtésének feltétele, hogy „kiválasszuk a legjobbat, másként ez megvalósíthatatlan”.

„Minden katasztrófába fordul, ha a természetes szelekciót befolyásoljuk, és a tehetségeket elnyomja az idióták milliárdjainak sokasága.” Ez esetben az emberiség 90 százaléka éhen fog halni, s csak 10 százalék marad életben. „Ezért meg kell előzni az idióták tömeges elszaporodását.”

„Tudjuk, hogy a szelekció természetes szabályai mindig is kiválogatáson és selejtezésen alapultak… Akik nem feleltek meg a követelményeknek, el kellett fogadniuk a tökéletes emberi példányok vezető szerepét, vagy kitaszíttattak a közösségből, illetve elpusztították őket. A gyenge egyedek például nem szaporodhattak. Ma is ez az egyetlen lehetősége az emberiségnek, hogy létezzen és fennmaradjon.”

Ha pedig a természetes szelekció már nem működik, akkor Mengele szerint: „Tennünk kell róla, hogy a természetes szelekciót emberi beavatkozással pótoljuk… akiknek fogyatékos génjeik vannak, azokat egyszerűen sterilizálni kell.”

Mengele azt tanácsolja a német társadalomnak, hogy amilyen gyorsan csak lehet, felejtse el a feminizmust is: „A biológia nem ismer egyenlő jogokat, ezért nők nem dolgozhatnak magasabb pozíciókban. Munkájuknak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy betöltsék biológiai feladatukat, s teljesítsék a szaporodási kvótát. A születési szabályozás érdekében, akik rossz génekkel rendelkeznek, azokat azonnal sterilizálni kell, akiknek jók a génjeik, azokat öt gyermek után lehet sterilizálni.”

Mengele, Hoess, Kramer

A hagyaték egy levelet is tartalmaz, melyet Mengele még Auschwitzból írt feleségének. Ebben annak a reményének ad kifejezést, hogy egy „harcoló alakulathoz” fogják áthelyezni.

ara-kovacs
globusz.net/haaretz.com