Szia Vendég! (5784 Ádár II 19)

Magyar zsidók az Álomgyárban
2009. január 13. kedd, 01:48
Kategória: Kultúra
    

Ha talán túlzás is lenne azt állítani, hogy a világot a magyarok tanították meg filmet készíteni, az mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy Budapest és a pesti zsidó polgárság 1890 és 1914 közötti fénykorával egybeesik a mozgókép, a film és a mozi elterjedése Magyarországon és Európában.

Az első magyar filmet 1901-ben készítették az Uránia Filmszínház tetőteraszán (Budapest VIII. ker., Rákóczi út 21.) A táncz címmel. Írója Pekár Gyula, rendezője és operatőre Zsitkovszky Béla volt, zenéjét Kern Aurél szerezte, főszereplői: Márkus Emília (Salome), Fedák Sári, Blaha Lujza és Hegedűs Gyula. Az építészet, az irodalom és a kávéházak virágkorát élő Budapest zsidó vállalkozói ismerték fel a világon talán elsőként a mozgóképben rejlő új lehetőségeket, majd itt megszerzett tapasztalataikat vitték tovább Angliába és Amerikába.
A magyarok büszkeséggel, az amerikaiak pedig hol aggodalommal, hol csodálattal figyelték e kis ország fura nyelvű polgárainak lankadatlan aktivitását az amerikai filmcsoda megteremtésében. Norman Macrea, az Economist főszerkesztője például arra a következtetésre jutott, hogy a „movie” szó minden bizonnyal a magyar „mozi” szóból származik – kissé cinikusan hozzátéve: „A magyarok Amerikában sokkal korábban teremtették meg Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna.”

Magyar beszédet és magyar neveket ma is gyakran hallani Hollywoodban. Cukor Adolf (1873–1976) alapította a Paramount filmvállalatot, Fox Vilmos (1879–1952) a 20th Century Fox filmgyárat. Korda Sándor (1893–1956) először Magyarországon filmezett, de az 1918–19. évi tanácsköztársasági kormány alatt vállalt hivatala miatt 1919-ben Nyugatra kellett távoznia. Hollywoodban és Angliában száz filmet rendezett (Bagdadi tolvaj, Vörös Pimpernel, VIII. Henrik magánélete stb.), amiért az angol királynő lovaggá ütötte. Kertész Mihály (Michael Curtiz, 1888–1962) volt a rendezője a Casablanca, a Robin Hood kalandjai stb. filmeknek. Andy Vajna rendezte a Rambót, az Evitát és más világhírű filmeket. Lengyel Menyhért (1880–1974) volt a Basic Instinct (Elemi ösztön) szövegírója, Joe Esterhas (1944–) írta a Flashdance szövegkönyvét. Kovács László (1933–) volt az Easy Rider (Szelíd motorosok) és a Free Willy (Szabadítsátok ki Willyt) operatőre, Zsigmond Vilmos (1930–) fényképezte a Harmadik típusú találkozások és A szarvasvadász címő filmeket. És a felsorolás ezzel még korántsem teljes.

forrás: Hetek
http://www.hetek.hu/arcok/200901/magyar_zsidok_az_alomgyarban

  

Belépés
E-mail

Jelszó

Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


"Magyar zsidók az Álomgyárban" | Belépés/Regisztráció | 1 megjegyzés | Vita keresése
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!

Re: Magyar zsidók az Álomgyárban (Értékelés: 1)
Szerző: posalaki [7146] Dátum: 2009. január 13. kedd, 04:59
(Felhasználó inf. | Üzenet küldése)
Andy Vajna természetesen nem "rendezte", hanem producerként gründolta a filmeket. Egyébként: fésüld át a cikket, sok benne a pontatlanság!


Támogatás    Impresszum    Médiaajánlat    Adatvédelem    Kapcsolat
A hozzászólások a szerzőik tulajdona, minden más tartalom: © 2002-2023. JMPoint.hu