94 éves korában meghalt Milton Friedman, Nobel-díjas közgazdász, a monetarizmus alapelveinek kidolgozója, az ún. Chicagói Iskola alapítója, a kortárs közgazdászvilág legnagyobb tekintélyű gondolkodója.

Forrás: Bekker Zsuzsa: Alapművek, alapirányzatok - Gazdaságelméleti olvasmányok I.
Marx György: A marslakók érkezése

Apai nagyszüleiről annyi ismert, hogy a nagymama első, Friedman nevű férje halála után egy Greenstein családnevű férf felesége lett. Az apai nagymamának mindkét házasságából két gyermeke ismert. Greenstein Jenő Saul a második házasságból született. Tizenéves korában azonban követte féltestvér bátyját Budapestre, ahol tanult és munkát keresett. A fővárosban mindig a "Friedman fivére"-ként emlegették, így később ezt a családi nevet használta - noha ő nem édesanyja Friedman nevű első férjétől származott. 1894-ben, tehát 16 évesen távozott az USA-ba és a New Yorkhoz tartozó Brooklynban telepedett le. Kiskereskedőként kezdett dolgozni, egész életében önálló vállalkozó maradt.

A Nobel-díjas tudós édesanyja 1881-ben született Beregszászon. Családi neve Landau volt, míg a születéskor a magyar Sára (később ezt Sarah-ként használta) és Etelka (Ethel) keresztnevet kapta. Három nővére már korábban az USA-ba emigrált, az ő biztatásukra 1895-ben, tehát 14 évesen követte őket. Ők is Brooklynban laktak. Varrónőként dolgozott és közben a bevándorlók számára létrehozott esti iskolában tanulta meg új hazájának nyelvét.

A két fiatal Brooklynban találkozott. Korábban nem ismerték egymást, noha mindketten Beregszászon születtek. Egymásra találásukban magyar-zsidó származásuk és közös szülőhelyük játszhatott szerepet. Négy gyermekük született, az első három: Tillie, Helen és Ruth lány volt. A negyedik lett fiú, Milton.

Milton Friedman az elemi és középiskoláit a New Yorktól 20 mérföldre található Rahtwayban végezte, tanárai biztatására egyre nívósabb iskolákban és mind rövidebb idő (vagyis két osztályt egy év) alatt. 16 éves korára befejezte középiskoláit, közben a helyi könyvtárnak is törzstagja lett.

Kiváló tanulmányi eredményének köszönhetően 16 évesen, ösztöndíjasként a New Brunswick-i Rutgers egyetemre került, amit 1928 és 1932 között végzett el. Megélhetésének anyagi feltételeit a tanulás mellett vállalt részállásokkal, meg üzleteléssel maga teremtette elő. Mindez azért is említést érdemel, mivel éppen erre az időre esett a gazdasági világválság. Az 1766-ban alapított Rutgers Collegiumban kiváló professzorok tanítottak, az ő biztatásukra fordult érdeklődése a közgazdaság felé, noha korábban biztosítási statisztikus akart lenni. Az egyetemi tanulmányait 1932-ben a Chicagói Egyetemen folytatta, az ottani Közgazdasági Intézetbe került, ahol tanított és kutatómunkát végzett. Itt doktorált 1946-ban, és még ugyanebben az évben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Itt 30 évig dolgozott. A fogyasztói analízis, pénzügy-történet és -elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért 1976-ban Nobel-díjat kapott. Milton Friedman 1977-ben nyugdíjba ment, és San Francisco mellett élt, de tanácsadói állást többször is vállalt a Stanfordi Egyetem Hoover Intézetében, és előadásokat is tartott.

Milton Friedman a laissez faire-doktrína híve és egyik megalapítója, a 17. századi fiziokraták liberális szellemének továbbvivője: a társadalom gazdasági ügyeit a kollektív hatalomgyakorlás kizárásával az egyéni döntésekre kell bízni. Ő vált a monetarizmus vezéregyéniségévé. Az üzleti ciklus elsősorban a pénzkínálattól és a kamatlábaktól függ - nem pedig a kormány pénzpolitikájától - írta. A feleségével írt egyik művében a központosított és bürokratikus jóléti hálózatok helyett a negatív jövedelemadó vagy a szavatolt jövedelem mellett érvelt, mivel szerinte ezek a szociális hálók az individualizmus és a hasznos munka ellen hatnak. Hosszú távon nincs választási lehetőség infláció és munkanélküliség között - mondta, megalapozva ezzel a Philis-görbe lényegét. A helyes cél – szerinte - a stabil, kiszámítható monetáris politika, mely a pénzmennyiség hosszú távú, változatlan arányú növelésével jár.

Foglalkozott a bizonytalanság melletti optimalizálás kérdésével is, mely Neumann és Morgenstern eredményeire támaszkodott.

Milton Friedmant ellentmondásosan ítélték meg. Egyrészt arrogáns személyisége miatt, mivel a vitákban túl nyíltan, kertelés nélkül, sokak szerint durván fejtette ki véleményét. Másrészt konzervatív, jobb oldali politikai-gazdasági nézetei miatt, mint például a „negatív sokk-terápia" atyját, Nixon és Reagen elnök tanácsadóját, valamint gazdasági téziseinek néhány demokratikus (így Margaret Thacher Egyesült Királyságában) és diktatórikus országokban (mint például Chilében Pinochet által) sikeresen alkalmazott volta miatt. Kivételes tudományos teljesítményét ugyanakkor senki nem vonta kétségbe.

Keynes mellett a legnagyobb hatású közgazdásza volt a 20. századnak, aki a tudomány népszerűsítéséért is sokat tett.